Lex Civil: nem hajlandó regisztrálni a Helsinki Bizottság és a TASZ

június 13, 2017

[Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a szervezet
egy 2015-ös tüntetésén. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

A kedden elfogadott Lex Civilt követően a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért külön-külön közleményt jelentetett meg. Mindkét jogvédő civilszervezet közleményéből az derül ki, hogy polgári engedetlenségi mozgalommal válaszolnak a törvényre. A Helsinki Bizottság, a TASZ és még közel kétszáz másik civilszervezet egy közös, harmadik közleményt is megjelentetett kedden. A civilszervezetek szerint a törvény fölösleges, megbélyegző és káros. „Élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene” – írják.

Az Országgyűlés kedden – kizárólag kormánypárti szavazatokkal, a Jobbik tartózkodásával és a demokrata képviselők ellenszavazataival – elfogadta a sokat vitatott Lex Civilt. A Helsinki Bizottság (HB) még ugyancsak kedden közleményt adott ki, melyből többek közt az derül ki, miszerint a főleg a menekültek helyzetének segítését a zászlajára tűző civilszervezet nem hajlandó azon törvényi kötelezettségének eleget tenni, hogy regisztráltassa saját magát.

„A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma (kedden – a szerk.) megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének” – írja keddi közleményében a Helsinki Bizottság (HB).

„A Magyar Helsinki Bizottság […] nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvény ellen” – olvasható a dokumentumban.

„A ma elfogadott törvény alapján a Magyar Helsinki Bizottságnak »külföldről támogatott szervezetként« kellene regisztrálnia egy állami nyilvántartásba, és valamennyi nyilvános kiadványán fel kellene tüntetnie ezt a megbélyegző címkét. […] Tiltakozunk a megbélyegzés ellen, mert az felesleges, kártékony és hátrányos megkülönböztetést jelent. […] A törvény nem az átláthatóságot szolgálja, hanem kizárólag a kormány hatalmi érdekeit. […] A magyar Alaptörvényt, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az uniós szabadságjogokat sértő, nagyon rossz történelmi korszakokat idéző törvényt nem vagyunk hajlandóak szó nélkül végrehajtani. Így mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást, nem fogunk regisztrálni. Természetesen nem hagyjuk magunkat megszüntetni sem, de a jogi lehetőségeinket a végsőkig ki fogjuk használni. Az ügyfeleink miatt nem kockáztathatjuk a létünket, de meggyőződésünk, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességünk kerülne veszélybe. Az ügyfeleinknek mindig azt tanácsoljuk, hogy éljenek a jogorvoslati lehetőségeikkel, így magunk sem tehetünk másként” – írja a civilszervezet.

„A Magyar Helsinki Bizottság működése és finanszírozása teljesen átlátható. A törvényeknek megfelelően a Helsinki Bizottság 2003 óta minden évben benyújtja a bírósághoz és az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza a közhasznúsági jelentését. Ebben valamennyi – nem csak a külföldi, de a hazai – támogatónk hiánytalanul megtalálható a munkánkhoz nyújtott támogatási összegekkel és azok felhasználásának adataival együtt. A mostani törvény […] célja, […], hogy bizonyos szervezeteket (őket a törvény »külföldről támogatottaknak«, a miniszterelnök »ügynökszerveteknek« titulálja) megbélyegezhessenek, és kirekeszthessenek a többi civilszerveződés közül” – áll a közleményben.

„Tíz napja a Velencei Bizottság előzetes véleménye számos ponton rávilágított a javaslat alapvető jogi hibáira. Ezekből az elfogadott törvény csak szimpla szépészeti módosításokat vett át, a szabályozás az európai normákat sértő alaptermészete mit sem változott. Hiába javasolta valamennyi megszólaló nemzetközi szervezet, hogy a kormányerő egyeztessen a magyar civil szervezetekkel a törvény elfogadása előtt, ez is elmaradt” – emlékeztet a HB.

„A Helsinki Bizottság minden jogi és nyilvános lehetőséget igénybe vesz, hogy az alapvető jogokat sértő törvénnyel szemben fellépjen. Annak érdekében, hogy jogainkat a különböző bíróságokon érvényesíthessük, mindaddig nem fogunk »külföldről támogatott« szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelez minket.

Haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítunk.

A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságától, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.

Részt veszünk a civilek közös kampányában, hogy a magyar társadalom minden tagjához eljusson: a civilek a társadalom javára tevékenykednek, és az erős demokrácia egyik alappillére az erős, független civil társadalom.

Tájékoztatjuk a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről” – folytatódik a dokumentum.

„Egy civilszervezetnek nem lehet az a célja, hogy feladja céljait és cserbenhagyja ügyfeleit. […] Látjuk, hogy az illiberális fordulat óta mind nagyobb szükség van az emberi jogok védelmére, a jogvédőkre. Szükségük van ránk a fogvatartottaknak, a menekülteknek, az állami jogsértések áldozatainak, a szabadságjogaiktól megfosztott honfitársainknak, margóra kényszerített kisembereknek és a jogállamnak is. Szükségük van ránk az ügyfeleinknek. Nélkülünk sokan magukra maradnának. Nekünk ők számítanak a leginkább” – írja a HB.

„Ezért aztán maradunk, és tesszük a dolgunkat tovább” – zárul a civilszervezet keddi közleménye.

Hasonló alapvetésű közleményt jelentetett meg ugyancsak kedden a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szintén megtagadja az új törvény által előírtak teljesítését. „A jogsértő civiltörvényt végső változatában is elutasítjuk. Ezt a törvényt véleményünk szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogsértés ellen úgy tudunk leghatékonyabban fellépni, ha nem teszünk eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzuk, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértjük meg, hiszen gazdálkodásunk már most is teljesen átlátható” – fogalmaz a civilszervezet.

„A jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civilszervezeteket. A jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok sokkal alkalmasabbak az átláthatóság és a nemzetbiztonság garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre. Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve, a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja. A törvényben előírt kötelezettségeket szükségtelennek és aránytalannak tartjuk” – írja a TASZ.

„A civiltörvény sért jogot, nem pedig mi. A jogsértő törvény ellen úgy tudunk a leghatékonyabban fellépni, ha nem teszünk eleget a törvénytelen előírásainak. Minden jogérvényesítési lehetőséget ki fogunk használni: ha eljárás indul velünk szemben, akkor a bíróságon érvényesítjük jogainkat a törvénnyel szemben, emellett az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk” – folytatódik a közlemény.

„Újfent hangsúlyozzuk, hogy nincs mit titkolnunk: gazdálkodásunk és tevékenységünk teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgozunk. Továbbra is rendszeres támogatásra buzdítja azokat, akik egy olyan országban akarnak élni, ahol a hatalom tiszteletben tartja az állampolgárok jogait. A TASZ gazdálkodásáról jelenleg is elérhető adatok alapján sokkal átláthatóbban működünk, mintha csak magunkra vennénk a »külföldről támogatott« bélyeget, ezért a nyilvánosság felé továbbra is a tájékoztatásnak ezt az informatív formáját követjük” – áll a dokumentumban.

„A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük. Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg: évente több mint száz új ügyben képviseljük az alapjogaiban megsértett ügyfeleinket a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, az ilyen eljárásokban tapasztaltak vagyunk. Most úgy tudunk az állampolgárok szervezeteinek, más alapítványoknak és egyesületeknek segíteni, ha beleállunk: magunkon bizonyítjuk be, hogy a törvény jogsértő. Biztosak vagyunk benne, hogy a hosszú eljárások végén a jogsértő civiltörvény el fog bukni” – zárul a TASZ keddi közleménye.

A HB és TASZ mellett közel kétszáz másik civilszervezet – köztük például A Város Mindenkié, az Amari Kris Cigányszervezet, Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, az Átlátszó, a Civil Rádiózásért Alapítvány, a Diákszolidaritás Akció, a Dialóg Egyesület, a Duna Kör, az Eleven Emlékmű, az Energiaklub, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Gólem Színház Egyesület, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Hálózat a Tanszabadságért, a Hernád-völgye Roma és Hátrányos Helyzetűekért Egyesület, a Hívatlanul Hálózat, a Humán Platform, az Igazgyöngy Alapítvány, a Krétakör Alapítvány, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégium, a Magyar Szolidaritás Mozgalom Egyesület, a Magyarországi Európa Társaság, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a Migráns Szolidaritás Csoport, a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen, az Oktatói Hálózat, az Országos Gyermekvédő Liga, az Ökotárs Alapítvány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Rehab Critical Mass, a Romano Instituto, a Romaversitas Alapítvány, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, a Szembenézés Alapítvány, a Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete, a Szimpozion Egyesület, a Szocsoma Alapítvány, a Tanítanék Mozgalom, a Transparency International Magyarország Alapítvány, a Tranzit.hu, a Tünet Együttes és a Védegylet Egyesület – jegyez egy másik, ugyancsak keddi közleményt.

„Kétszeri halasztás után június 13-án az Országgyűlés elfogadta A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A Civilizáció kampányban együttműködő civil szervezetek sokasága fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros. Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra. […] Káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét” – írják a civilszervezetek.

„Mi, civilek sokfélék vagyunk, de egyetértésben tiltakozunk a megbélyegzés és ellehetetlenítés ellen. Évente több millió embernek segítünk: hajléktalanokat látunk el, ingyenes jogsegélyt biztosítunk az állampolgároknak, szociális ellátást nyújtunk, hátrányos helyzetű gyerekeket és időseket oktatunk és támogatunk, óvjuk mindannyiunk környezetét. Valós társadalmi problémákon dolgozunk – gyakran állami feladatokat ellátva – olyan ügyeken, amelyek másoktól nem kapnak kellő figyelmet” – olvasható a dokumentumban.

„Félő, hogy a most elfogadott törvénnyel nem ér véget a hazai civilek elleni immár több éve zajló kormányzati lejárató kampány. Ellenkezőleg: ez egy folyamat újabb állomása, amelynek a végső célja a civilszervezetek teljes hiteltelenítése lehet. De szabad és kritikus gondolkodás, erős civiltársadalom nélkül nincsen valódi demokrácia és állampolgári szabadság” – áll a közleményben.

„Mi, civilek sokfélék vagyunk, de összeköt minket a célunk, hogy Magyarországot egy élhetőbb, jobb hellyé tegyük. Minden szervezet elsősorban ezt tartja szem előtt, amikor arról dönt, hogy miképpen jár el A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénnyel kapcsolatban. Megítélésünk szerint az új jogszabály ellentétes Magyarország alaptörvényével és több, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződéssel, ugyanis korlátozza az egyesülési és véleményszabadság mindenkit megillető jogát” – szól az állásfoglalás.

„Ezért élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene. Eközben maradunk, és végezzük tovább közös munkánkat, mert nem hagyhatjuk cserben a magyar társadalmat […], azokat az embereket, akiknek szüksége van a segítségünkre” – zárul a civilszervezetek által jegyzett keddi közlemény.

„Az, hogy a Velencei Bizottság aggályaira válaszul a törvénytervezetet kozmetikázták, nem változtat a valós szándékon: a törvény célja a demokratikus hangok elnyomása, pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne azokra. Azokat támadja, akik részt akarnak venni a korlátlan hatalom és a korrupció elleni küzdelemben, és azokat, akik kiállnak a szabad és független média és a nyílt viták mellett”fogalmazott a törvényre reagálva Gorán Buldioszki, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai igazgatója.

„A törvény figyelmen kívül hagyja a Velencei Bizottság legfőbb ajánlásait, ezzel viszont sérti az Európai Uniónak a gyülekezési szabadságra, a szabad tőkeáramlásra és diszkriminációmentességre vonatkozó szabályait. Az európai demokrácia alapértékeit alá” – jegyezte meg a macedón szakember.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):