Rejtélyes kutatás miatt hívogatták végig a Momentum-tagokat, Orbán 900 millió forintot irányított át a közszférából az egyházak javára – ez történt kedden

szeptember 13, 2017

Olcsóbb lett a vizes vb; vitrin még nincs, vándorkiállításra küldik a Seuso-kincset; Orbán Viktor 900 millió forintot irányított át a közszférából az egyházak javára; Palkovics szerint az oktatásban minden rendben, de még ennél is jobb lesz; Szijjártó szerint jönnek a legkeményebb eszközök az ukránokkal szemben; Kovács Zoltán piszkosul helyrerakta a „manhattani kényelemből” szerkesztett New York Times „limuzinliberális” olvasóit; a kormány szerint elkezdődött a Soros-terv végrehajtása; zárt ülésen vitatták meg a nemzetbiztonsági bizottságban, hogy milyen fenyegetést jelent Gulyás Márton, Schilling Árpád és Vágó Gábor a magyar demokráciára – keddi hírösszefoglalónk.

Zárt ülésen vitatták meg a nemzetbiztonsági bizottságban, hogy milyen fenyegetést jelent Gulyás Márton, Schilling Árpád és Vágó Gábor a magyar demokráciára

Németh Szilárd szerint a titkosszolgálat is megerősítette, hogy nem csak békés eszközei lehetnek az ellenzéknek, de erről többet nem mond, mert 2026-ig titkos. A Paksi Atomerőmű kapujában tiltakozó aktivistákat is emlegetett. „Mi volt nekem a bűnöm, hogy felforgató lettem? Népszavazást indítottam, és ennyire berosáltak a korrupciós bűnök elévülési idejének a megnövelésétől? Tüntetést szerveztem Felcsútra, és felborítottam a főfalu békéjét? Felszólaltam különböző demonstrációkon, és mindenhol azt hirdettem, hogy szervezetten kell leváltani a kormányt, de ne a düh és a harag vezényeljen?” Ezt Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő írta blogján, miután Németh név szerint őt is említette, mint akinek veszélyességéről a bizottságban tárgyaltak. „Még soha nem tüntetett ki így az államom” – ezt már Gulyás mondta néhány órával Németh Szilárd előadása után. Schilling Árpád arról beszélt, hogy egyszerre komikus, és dühítő, ami velük történik. „Itt látjuk, hogy kilóra eladják az országot az oroszoknak, és én vagyok a nemzetbiztonsági kockázat?” (444, 444)

Merkel: egyetlen ország van, amelyik nem fogadja el az Európai Bíróság ítéletét, és ez elfogadhatatlan

A kancellár keddi interjújában kommentálta a magyar kormány álláspontját az Európai Bíróság kvótaperben hozott ítéletével. Kérdésre válaszolva Merkel azt mondta, hogy „az unióban egyetértünk a külső határok védelméről, a segélyezés, valamint az afrikai országokkal folytatott migrációs partnerségek fontosságáról, és nagyrészt az új menedékjogi rendszerről is. „A menekültek szolidaritás alapján történő elosztását Európában jelenleg 28 közül három vagy négy ország utasítja el. A többiek kifejezték hajlandóságukat, hogy kooperáljanak, és az Európai Bíróság döntése még a szlovák miniszterelnök szerint is elfogadható. Egyetlen kormány van, amelyiket az Európai Bíróság ítélete nem érdekli, ez elfogadhatatlan” – mondta Merkel, mire a Berliner Zeitung újságírója erre visszakérdez, ez vajon Merkel szerint azt jelenti-e, hogy Magyarországot ki kell tenni az EU-ból. „Ez azt jelenti, hogy Európa alapvető kérdésről, az európai jogközösségről van szó. Erről az októberi Európai Tanácson beszélnünk kell” – válaszolt Angela Merkel. (444)

Orbán Viktor 900 millió forintot irányított át a közszférából az egyházak javára

Orbán Viktor miniszterelnök kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. „Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot. Elmondása szerint a kormány teljesen önkényesen darabolta fel a közszférát, és nagyjából húsz terület közül négyben (pedagógusok, rendőrök, katonák és az adóhatóság) rendezte a béreket, míg például a települési önkormányzatoknál dolgozók 2008 óta nem kaptak béremelést. (Magyar Nemzet)

Nem fogják elhinni, de olcsóbb lett a vizes vb

Ha az állandó drágulásról beszámolunk, akkor a tisztesség úgy kívánja, hogy arról is hírt adjunk, ha kevesebbet költöttek valamire, mint amennyiről az eredeti szerződés szólt. Azért az örömbe némi üröm is vegyül. (Budapest Beacon)

Vitrin még nincs, vándorkiállításra küldik a Seuso-kincset

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányhatározat szerint az úgynevezett Seuso-kincs, „az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű lelete” magyarországi bemutatására Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Székesfehérvár és Zalaegerszeg megyei jogú városokban vándorkiállítást szerveznek. A tárolóvitrinek beszerzésére, a szükséges restaurálási munkák elvégzésére, a vándorkiállítás teljes körű megtervezésére 300 millió forintot fordítanak az idei költségvetésben – írja az MTI. A Magyar Nemzet információi szerint a vitrinek hiánya vezethetett a vándorkiállítás megszervezéséhez: a végső kiállítóhelynek számító Nemzeti Múzeum már tavaly decemberben közbeszerzési eljárást írt ki a szuperbiztos tárolóedényekre, de az elsőre magasnak tartott ár és a bürokratikus nehézségek miatt végül csak az idén novemberben érkezhetnek meg a múzeumba a vitrinek, és várhatóan addig a Seuso-kincs is mozgásban marad. (Magyar Nemzet)

Palkovics László: Az oktatásban minden rendben, de még ennél is jobb lesz

Az iskolakezdésre időzítve interjút adott a Magyar Időknek Palkovics László oktatási államtitkár, aki egy kicsit máshogy látja a magyar iskolák és pedagógusok helyzetét, mint az ország közvéleménye. Palkovics üzenete nagyjából az, hogy már most is minden rendben van, de ennél csak minden még jobb lesz. Az államtitkár szerint mára „növekedett a tanári pálya attraktivitása” és „növekedett a tanári hivatás becsülete”. Szerinte „majdnem mindenhol” tudták pótolni azt a 4000 pedagógust, aki nyugdíjba ment. Palkovics arról is beszélt, hogy hallgattak a szakszervezetekre, ezért lehetőséget teremtettek arra, hogy az iskolaigazgatók ne egységesen, hanem differenciáltan növelhessék a pedagógusok fizetését. Palkovics szerint a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban rendelkezésre álló 270 milliárd forintból 125 milliárd ment infrastruktúrafejlesztésre, például iskolaépítésre, a maradék 145 milliárdból pedig tartalmat fejlesztettek, például digitális tananyagot és az új Nemzeti Alaptantervet (NAT) is. Ez utóbbinak „készül az első változata”. Az államtitkár úgy gondolja, hogy „kiváló nyelvtanáraink vannak” és „temérdek jó nyelvtankönyv közül lehet választani”. A jövővel kapcsolatban pedig még optimistább. A Magyar Idők kérdésére, hogy mit vár a jövőtől, azt válaszolta, hogy „csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyás, javulnak a PISA-teszt, illetve a kompetenciamérés eredményei, több és versenyképesebb tudással rendelkeznek majd azok, akiket felvesznek az egyetemre”. Összességében pedig nagy ugrást vár a hazai oktatás minőségében. (Magyar Idők, 444)

Rejtélyes kutatás miatt hívogatták végig a Momentum-tagokat

Véletlen, ha egy kutatócég több tucat Momentum-tagot is felhív pár politikai kérdéssel? Hogyan lehet, hogy egy napon több párttagnál is jelentkeztek a kérdezőbiztosok? És hogyan lehet, hogy alig találni valamit a interneten erről a bizonyos kutatócégről? A Momentum nem a véletlenek sorozatára gyanakszik. Nem zárják ki, hogy illetéktelen kezekbe került az adatbázisuk, és valaki információkat gyűjt róluk. (Index)

Szijjártó: Jönnek a legkeményebb eszközök

Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében – jelentette ki a Szijjártó Péter kedden az M1-en. A külügyminiszter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos. Szijjártó szégyennek és gyalázatnak nevezte a törvénymódosítást, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt. Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország „hátba szúrása” – tette hozzá. (444)

ENSZ-főbiztos: Inkább börtönnek kellene hívni a magyar tranzitzónákat

Magyarországra látogatott az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki megnézte a röszkei tranzitzónát, és a külügyminiszterrel is tárgyalt. Orbán Viktor miniszterelnökkel nem találkozott. (Hvg.hu)

Kovács Zoltán piszkosul helyrerakta a „manhattani kényelemből” szerkesztett New York Times „limuzinliberális” olvasóit

Néhány nap csúszással, de Kovács Zoltán reagált a New York Times szombati publicisztikájára, amiben a lap keményen bírálta, szégyenteljesnek és kártékonynak nevezte a magyar kabinet menekültpolitikáját. A kormányszóvivő az abouthungary.hu-n írt válaszcikket, amit az MTI szemlézett, és ami egyből azzal indít, hogy „manhattani kényelemből” kétségkívül nem könnyű megfogni ezt a migrációs válságot, de alapvető tényekkel minden oldalnak tisztában kell lenni az érdemi vitához. (444)

Gulyás megtalálta a bűnöst: Göncz Árpádot

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke szerint Göncz Árpád akkori köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak “negatív értelemben vett súlyos történelmi felelőssége”, hogy az 1989-90-es rendszerváltás után nem léphetett hatályba az igazságtételi törvény. Az Országgyűlés 1991. november 4-én fogadta el az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények büntethetőségéről szóló, Zétényi-Takács néven is emlegetett törvényt, amely azonban nem lépett hatályba. Ha kíváncsi arra, kik szavaztak akkor nemmel a törvényjavaslatra, akkor nézze meg itt! Gulyás Gergely meg fog lepődni. (Hvg.hu)

Kormány: Elkezdődött a Soros-terv végrehajtása

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárára, Dömötör Csabára hárult a nehéz feladat, hogy közölje az állampolgárokkal mindazt, amitől oly régóta óvják őket, és amiről szíve mélyén persze mindenki tudta, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen: elkezdődött a Soros-terv végrehajtása. Dömötör szerint a kvótaperben hozott döntés csak az első volt a sorban, „Brüsszel most szintet lép”, és felpörgeti a betelepítési programot. (444)