Az Alkotmánybíróság visszadobta a Quaestor-csőd károsultjainak beadványait

december 8, 2016

Quaestor-tüntetésA Quaestor-károsultak egy korábbi tüntetése

Keddi határozatában az Alkotmánybíróság visszautasította a kárrendezési törvény nyomán született beadványokat. A határozathoz egy alkotmánybíró párhuzamos indoklást, kettő különvéleményt csatolt. A Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezete az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Keddi határozatában az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a Quaestor csődje nyomán hozott kárrendezési törvény elleni alkotmányossági kifogásokat – írja a 444. „Az indítványozók egy része olyan befektető volt, akik valamiért kimaradtak a törvény szerinti kárrendezésből vagy kárrendezésük nem volt teljes. A másik része pedig olyan befektetési szolgáltató, amelynek a törvény alapján a kárrendezési mechanizmus pénzügyi végrehajtásában szerepet kell vállalnia” – közli az orgánum.

Az Ab szerint „méltányosságból történő állami juttatásokról” lévén szó, a törvényhozó hatalom mérlegelheti, hogy ki jogosult az állami juttatásra, illetve, hogy mekkora legyen az állami juttatás, és annak milyen feltételei vannak.

Az Ab szerint nem tulajdonelvonás, hogy a Kárrendezési Alap maximálta a fejenként kifizethető összeget.

„A Befektetővédelmi Alap (Beva) tag indítványozók vélt tulajdoni sérelméről az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az a tény, miszerint a BEVA-tagoknak befizetést kell teljesíteniük a törvény szerinti módon, azt jelenti, hogy a jogalkotó lehetővé tette pénzügyi forrásaiknak időleges igénybe vételét. A befizetés az adóból történő levonás és a kamatelőírás alapján kölcsönnek tekinthető, amelynek célja a BEVA fizetési kötelezettségeinek és működési költségeinek fedezése, amely valóban a tulajdonhoz való jog korlátozásának minősül. Az Alkotmánybíróság megállapította ugyanakkor, hogy ez a korlátozás közérdekből történt” – írja a lap.

„A károsultak úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna. A Beva fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik”írja a Hvg.hu.

A Hvg.hu egy, a tervezett budapesti olimpiához kapcsolódó szálra is fölhívja a figyelmet. A Duna City nevű, egyik tervezett olimpiai helyszín ugyanis a Quaestor tulajdonában volt. „A károsultak pedig úgy gondolják: azért sem akarják kártalanítani őket a teljes összeggel, mert így az olimpiai telkek az államhoz kerülhetnek, azt pedig felbecsülni is nehéz, mekkora üzlet lenne ebből”, ha 2017 őszén Budapest kapná meg az olimpia rendezésének jogát – írja a portál.

Pokol Béla alkotmánybíró a határozathoz párhuzamos indoklást, két kollégája, Stumpf István és Salamon László különvéleményt csatolt, azonban mivel egyik sem volt olyan jópofa, mint Stumpf egy másik ügyben szintén kedden abszolvált, igazán briliáns, a Budapest Beacon által is gazdagon idézett különvéleménye, ezért ezek részletes ismertetésétől eltekintünk.

A 444 arról is beszámol, hogy a Quaestor-károsultak érdekvédelmi szervezetének tagjai hétfőn Budapesten, az Ab Donát utcai székháza előtt tüntettek „és petíciót adtak át az Alkotmánybíróság elnökének”. Az Ab keddi határozata után azt tervezik: az Emberi Jogok Európai Bíróságához – közkeletű nevén Strasbourghoz – fordulnak.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):