Az MSZP is bojkottálja a kvótaellenes népszavazást

május 12, 2016

Tóbiás JózsefTóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Parlamentben. Az MSZP
is bojkottálja a kvótaellenes népszavazást, de kicsit másképp. Fotó: MTI

A kvótaellenes népszavazási kérdés sunyi, az egész referendum pedig csak arra jó, hogy a Fidesz megerősítse a belpolitikai szabadságharcát, emellett pedig elterelje a figyelmet a disznóságairól. A Budapest Beaconnek nyilatkozó László Róbert szerint a szocialisták a saját kezdeményezésük miatt vártak ki. Az MSZP végül elkötelezte magát a népszavazás bojkottja mellett. A kérdés egyébként alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének – állítja egybehangzóan több szervezet.

Ahogyan azt a Budapest Beacon is megírta, kedden az Országgyűlés döntött az Európai Unió (EU) által előírt kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazásról. Az Igazságügyi Bizottság által a Ház elé terjesztett javaslatot 136 igen szavazattal, öt ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el kedden. Kizárólag független képviselők szavaztak nemmel.

A kormány kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kérdés „mérhetetlenül sunyi”, és az a lényege, hogy maradjunk-e az EU-ban vagy sem – jelentette ki Csintalan Sándor újságíró az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. Szerinte az egész kormányzati kampány a szabadságharcra van kiegyezve, ezzel pedig Németh Péter is egyetért, a Népszava főszerkesztője ugyanakkor nem az uniós tagság fölmondását, sokkal inkább a szabadságharc belpolitikai megerősítését látja a referendumban.

A Fidesz az idegenellenességre, és a menekültek terrorizmussal való összemosására játszik rá éppen úgy, ahogyan eddig is tette; tavaly tavasz óta nincs más mondanivalójuk – mondta Németh, aki újfent megismételte, amit már előtte oly sokan, miszerint jogi szempontból az egész ügy értelmetlen, mert bármilyen döntés is születik, az semmire nem kötelezheti az Országgyűlést és az országot, amennyiben az uniós előírásoknak és a nemzetközi szerződéseknek meg akarunk felelni.

A kérdés egyrészt azért sunyi, mert nincs jó válasz. Kampányoljon az ellenzék azzal, hogy igen, akarom, hogy az unió a Parlament beleegyezése nélkül idetelepítsen idegeneket? – kérdezte a Népszava főszerkesztője, aki éppen ezért a bojkottot látja egyedüli lehetséges megoldásként, ugyanakkor nem érti, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) min gondolkodik még. Másrészt a kérdés azért sunyi, mert nem mondja azt, hogy ellene vagyok a bevádolóknak, csak annyit, hogy a döntést bízzák ránk, és ez benne az igazán rafinált – magyarázta Németh.

Szerinte minden lehetséges csatornán a kampány fog ömleni az arcunkba, de ezzel együtt az a véleménye, hogy nem fog négymillió ember elmenni szavazni. A miniszterelnök egyébként nagyon jól megérti azt a történelmileg kialakult attitűdöt, ami ebben az országban emberek egy jelentős csoportját tudja mozgósítani – tette hozzá Csintalan. Ha kétmillió ember megy el, a Fidesznek az is jó, hiszen így is tud tetszelegni a nemzetmentő szerepében, és ezt sok ember el is hiszi, továbbá azt is mondhatja, hogy az unió ennyi ember véleményét sem hagyhatja figyelmen kívül. Csintalan szerint a referendum egyébként már a 2018-as országgyűlési választási kampány része, de arról is szól, hogy mit tudnak vele eltakarni – egészítette ki Németh.

Mint azt idézett keddi cikkünkben megírtuk, az országos népszavazás költségvetésére 4,946 5 milliárd, azaz 4 946 500 000 forint fordítható – olvasható a kedden elfogadott határozatban, amely azonban nem említi a referendum időpontját, de Rogán Antal propagandaminiszter arra előreláthatóan szeptemberben vagy október első napjaiban kerül majd sor.

Addig sem a korrupció, az oktatás, vagy az egészségügy van napirenden – nyilatkozta a Budapest Beaconnek László Róbert, a Political Capital elemzője válaszul arra a kérdésre, hogy mi áll a Fidesz kvótaellenes referenduma mögött.

Arra a fölvetésre, miszerint a szocialisták még nem nyilatkoztak arról, mi az álláspontjuk a kérdésben, László Róbert azt válaszolta: az MSZP még megvárja, sikerül-e összegyűjteni a saját, illetve Kész Zoltán független országgyűlési képviselő kérdésére a szükséges kétszázezer aláírást, és csak utána döntenek. Ha összejön, akkor esetleg ugyanabban az időben lenne a népszavazás a kérdésükről, mint a Fidesznek, ha viszont nem, akkor csak a kormány kérdéséről lehetne szavazni – magyarázta a szakember.

A kérdésben a legfrissebb információ, hogy – mint arról az Index szerda délután beszámolt – kissé máshogy, mint a többi nem újnyilas ellenzéki párt, de az MSZP is elkötelezte magát a népszavazás bojkottja mellett. A szocialisták szerint ez nem ugyanaz a válasz, mint a Gyurcsány Ferenc-féle bojkott, mert nem tartják illegitimnek, hogy népszavazáson kérdezzék meg az embereket. Viszont az MSZP-sek is arról fognak beszélni, hogy a legbölcsebb döntés a távolmaradás. »Nem akarjuk a kötelező kvótát mi sem, de jobb programunk is lesz egy bohócnépszavazásnál« – fogalmazta meg egy MSZP-s tömören a párt álláspontját” – írja a portál.

„A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének” állítja közös, múlt szerdai közleményében az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital (PC) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

„Országos népszavazást csak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése azonban hamisan sugallja azt, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket” – írja a négy szervezet.

„A menekültügyi kvótaszabályozás terén az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, ebben az Országgyűlés álláspontja nem köti a kormányt. Az Országgyűlésnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás. Az Unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amit egyszer már elfogadtunk az Unióhoz való csatlakozással” – folytatódik a dokumentum.

„A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés” – olvasható a civilszervezetek által jegyzett közleményben.

„Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak, az Országgyűlés pedig biankó felhatalmazásként értékelheti a népszavazás eredményét. A kormány által kezdeményezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait” – zárul a dokumentum.