Lovász László, az MTA elnöke. Fotó: Mta.hu

Hiába írt huszonnyolc akadémikus „az antidemokratikus folyamatok”, azon belül „különösen a szólásszabadság veszélyeztetése miatt” nyílt levelet Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, melyben azt javasolják, hogy az akadémiai vezetés kezdeményezzen a kérdésben „tudományos feltárómunkát és vitasorozatot”, Lovász egy hétfőn megjelent interjúban kifejtette: magánemberként minden akadémikus úgy politizál, ahogy akar, de testületileg az MTA-nak ilyen kérdésekkel nem kell foglalkoznia.

A kormányközeli Magyari Idők hétfőn interjút közölt Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével. Az interjút a 444 szemlézte.

Az interjú előzménye, hogy – mint arról a The Budapest Beacon az Index nyomán beszámolt – huszonnyolc tudós – valamennyien az MTA rendes tagjai vagy doktorai – pénteken egy Lovásznak címzett nyílt levelet tett közzé. A levélben a huszonnyolcak – köztük ismert tudósok, mint például Csányi Vilmos etológus, Erős Ferenc pszichológus, Ferge Zsuzsa szociológus, Krausz Tamás történész, a korábban még fideszes Mellár Tamás közgazdász, Radnóti Sándor esztéta, filozófus, vagy tíz évvel ezelőtt még Fidesz-közeli Solymosi Frigyes kémikus – „a Magyarországon az utóbbi néhány évben végbemenő antidemokratikus folyamatok, különösen a sajtószabadság veszélyeztetése miatt” aggódnak. Levelükben megemlítik a fékek és ellensúlyok szerepének csökkentését, „az Origo átalakítását, majd a napokban a Népszabadság bezárását”. A tudósok arra kérik az MTA elnökét, „hogy az MTA vezetése mielőbb tárgyalja meg ezen kérdéseket és kötelezze el magát a mellett, hogy a magyar társadalom fent említett égető kérdéseiről tudományos feltárómunkát és vitasorozatot kezdeményez”.

A 444 által idézett, a Magyar Időkben hétfőn megjelent interjúban azonban Lovász azt mondja: „Ismerem a levélírók aggodalmait, de erről közösen kell gondolkozni és tárgyalni. Ígérem, tanulmányozom a levélben foglaltakat. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az Akadémia nem egy politikai szervezet, az MTA egyetlen vezetőjét sem politikai platform alapján választották. A tagság véleménye politikai kérdésekben megosztott, de én sem a bal-, sem a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultúra ügyeinek képviseletére vállalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkoznia, és nem politikával.”

Lovász hozzátette: minden akadémikusnak lehet a politikát érintő véleménye, „csak világossá kell tennie, hogy magán-, és nem testületi véleményről van szó”.

Az akadémiai elnök szerint elképzelhető, hogy politikai kérdésekben testületi véleményt alakítanak ki, „de nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor” – fogalmazott a Magyar Időknek.

A kormányközeli orgánum idevonatkozó kérdésére Lovász azt mondta: májusban, mandátuma lejártával újraindul az elnöki posztért.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):