Gulyás Márton a bíróság előtt. Fotó: 444

Első fokon elítélték Gulyás Mártont, aki teleragasztotta plakátokkal a Nemzeti Választási Iroda épületét, miután Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége és a nagyon erős kopaszok sikeresen elcsalták az üzletek vasárnapi zárva tartásának megszüntetését célzó népszavazási kezdeményezést. A Magyar Liberális Párt szerint, ha az aktivista cselekménye kirívóan közösségellenesnek és a köznyugalmat megzavarónak minősíthető, akkor a NER és a kormány elleni minden ellenzéki megmozdulás is garázdaságként lesz üldözhető. Ha a Kúria akarja, vizsgálhatja a botrány hajnalán készült utcai térfigyelő-kamera felvételeit.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, Gulyás Márton politikai aktivistát február 24-én előállították a rendőrök, miután körülbelül húsz plakátot helyezett el a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületének falán, ajtaján és ablakain. Ezeken az alábbi felirat volt olvasható: „A közigazgatási reform jegyében, további rendbontások elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia felfüggesztve”. Gulyás az iroda tábláját is lefeszítette a falról.

Mindez egyfajta polgári engedetlenségként is fölfogható reakció volt arra, ami előző nap történt a helyszínen, és ami azóta az utcai térfigyelő-kamera felvételének köszönhetően bizonyítást nyert.

Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatóhoz, valamint a Ferencvárosi Torna Club (FTC) elnökéhez ezer szálon kötődő kigyúrt, verőlegénynek látszó férfiak összejátszva Erdősi Lászlónéval, Herceghalom polgármesterének feleségével és kísérőjével sikeresen akadályozták meg Nyakó Istvánt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) ózdi választókerületi elnökét abban, hogy éljen állampolgári jogával, és benyújtsa a vasárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezését.

Egy jogállamban egy bizonyított választási csalás után a csalók csuklóján kattanna a bilincs, Magyarországon viszont a már akkor is nyilvánvaló, csak éppen még nem bizonyított visszaélés ellen tiltakozó aktivista az, akit előállítottak, és első fokon már el is ítéltek. Az ügyészség szerint Gulyás cselekedete közösségellenes, erőszakos, másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltően garázda volt. Akcióját a bíróság előtt ő maga lelkiismereti okokból elkövetett politikai véleménynyilvánításnak titulálta – derül ki a 444 tudósításából. Gulyás szerint a két hivatal méltatlanná vált a magyar állampolgárok képviseletére.

Az ügyész szerint Gulyás védekezése nem helytálló, mert bár elmondása szerint a jogállam védelmében cselekedett, közben épp a jogállam szabályait vette semmibe, tette ráadásul kirívóan közösségellenes is volt, mert többszöri rendőri fölszólítás ellenére sem fejezte be a táblák leszerelését, amelyekben egyébként összesen 38 800 forintos kár keletkezett. Az ügyész végül közérdekű munka kiszabását, és a leszereléshez használt szerszámok elkobzását kérte a bíróságtól, amely végül garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki az aktivistát, és egy év próbára bocsátotta. A csavarhúzót és ácskalapácsot elkobozták Gulyástól, továbbá a 41 800 forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie.

A bíróság indoklásában kiemelte, hogy az aktivista tettével ellenszegült a rendőri intézkedésnek, ez pedig túlmutat a puszta véleménynyilvánításon. A vádlott magatartása továbbá kirívóan közösségellenes volt, mert szabályszerűen lefolytatott rendőri intézkedés közben valósította meg tettét. A konkrét cselekmény ugyan nem keltett riadalmat vagy félelmet, de a megbotránkoztatás lehetősége benne volt: fényes nappal táblák letépése és járdára dobása elvi lehetőségként hordozza magában a megbotránkoztatás esetleges megvalósulását. A magas testület ítéletében enyhítő körülményként vette figyelembe Gulyás büntetlen előéletét és rendezett életvitelét, ugyanakkor súlyosbító körülményként értékelte, hogy országszerte elszaporodtak a hasonló esetek, mármint úgy általában a garázda esetek, nem azok, amelyeknek politikai töltete is van.

Az ítélethirdetés után mindkét fél fellebbezett: az ügyészség súlyosbításért, Gulyás és védője fölmentésért.

Nyakó István korábban levélben fordult az NVI és az NVB elnökéhez, mert szerinte Pálffy Ilona eltitkolta a bizonyítékokat, Patyi András pedig nem tette lehetővé a felvételek megtekintését a bizottság ülésén, ezzel alapvetően befolyásolva a Kúria döntését felülvizsgálati kérelméről. Pálffy Ilona még hétfőn válaszolt az ellenzéki politikus levelére, melyben azt állítja: nem titkolta el az utcai kamera felvételét sem az NVB ülésén, sem azután, csupán az NVB nem tartotta szükségesnek annak megtekintését.

Az NVI elnöke az ominózus felvételt kiadta Litresits Andrásnak, az NVB szocialista delegáltjának még március másodikán, akkor, amikor Nyakó is kérte azokat. Pálffy Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökéhez fordult a személyes adatokat is tartalmazó felvételek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban felmerülő adatvédelmi megfontolások miatt. Péterfalvi állásfoglalását március 10-én kapta meg az NVI elnöke. Ezt követően iktatták a kérelmet, engedélyezték az adatkiadást, átmásolták az adatokat, majd a levél megérkezését követő második munkanapon tájékoztatták Nyakót, hogy a felvételeket átveheti az NVI székházában.

Nyakó István azt kifogásolja, hogy csak március 17-én kapta meg a felvételeket, amelyeket így nem tudott csatolni felülvizsgálati kérelméhez, ez pedig azt jelenti, hogy a Kúria ezúttal sem láthatja a bizonyító erejű felvételeket, legalábbis hivatalosan nem.

Pálffy szerint tájékoztatták a Kúriát, hogy amennyiben az eljárás lefolytatásához további felvételekre lenne szükség, úgy készséggel biztosítják azokat. A Kúriától ilyen kérelem nem érkezett, de az NVI megküldte a Kúriának a külső biztonsági kamerák felvételeit – közölte az NVI elnöke.

MLP: kettős mérce az igazságszolgáltatásban

A Magyar Liberális Párt (MLP) megütközéssel fogadta a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden kihirdetett ítéletét, szerintük ugyanis a demonstrációnak szánt esemény az NVI működésével való egyet nem értést jelképezte, kifejezetten békés jellegű volt, és Gulyás törekedett a károkozás elkerülésére. 2008-ban éppen ilyen indokok alapján szüntette meg a bíróság a fideszes politikusok 2007-es kordonbontó akciója miatt indult büntetőeljárást – emlékeztet a párt.

Az MLP abban bízik, hogy a fellebbviteli bíróság képes lesz azonos mércével mérni, és bűncselekmény hiányában megszünteti majd a Gulyás elleni eljárást. Ha Gulyás cselekménye kirívóan közösségellenesnek és a köznyugalmat megzavarónak minősíthető, akkor a Nemzeti Együttműködés rendszere (NER) és az Orbán-kormány elleni minden ellenzéki megmozdulás is garázdaságként lesz üldözhető – figyelmeztet az MLP.