Áder János és felesége egy lengyel kolostorban márciusban. Fotó: MTI
Áder János államfő hétfőn aláírta a Lex CEU-t. Iványi Gábor többé-kevésbé lemondásra szólította föl Ádert, akinek hivatalánál hétfő este – válaszul arra, hogy aláírta a törvényt – tüntetés kezdődött. Gulyás Mártont a rendőrség kiemelte a tömegből. A tömeg lement a Clark Ádám térre, majd a Lánchídon vonult Pestre, ahol jelentős kerülővel eljutott a Magyar Rádióhoz, melynek homlokzatára keddre virradó éjjel kitűzték az Európai Unió zászlaját.
„Az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel. A rendelkezésemre álló időben megvizsgáltam a törvény alkotmányosságát és a nemzetközi szerződéseknek való megfelelését. Megállapítottam, hogy a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti” – írja hétfői elnöki nyilatkozatában Áder János.
„Hasonlóan nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően” – olvasható a dokumentumban.
„A törvény két új feltételt támaszt a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban. Ezek alkotmányos szabályt nem sértenek, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek” – folytatódik a nyilatkozat.
„A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatóak. Ezért mai napon (sic! – a szerk.) elrendeltem a törvény kihirdetését” – írja Áder.
„A törvény gyors – bár a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő – elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Jó néhányan egyetemük jövőjéért aggódnak. Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkérem Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében” – áll a dokumentumban.
„Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható. Mindannyiunk érdeke, hogy az az érték, amely a Magyarországon működő külföldi egyetemeken az elmúlt években létrejött tovább gyarapodjék, és a tudományos munka zavartalanul folytatódjék” – zárul Áder János hétfői nyilatkozata.
Iványi Gábor többé-kevésbé lemondásra szólította föl Áder Jánost
Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze hétfő reggel, még a törvény aláírása előtt többé-kevésbé lemondásra szólította föl Áder Jánost. Egy április 6-án kelt levelére utalva a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora a következőt mondta: „Én arra kértem a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá, vagy – ezt ugyan nem írtam neki, de – itt lenne a pillanat, hogy azt mondja, hogy ilyen körülmények között ő nem folytatja és föláll. Azt gondolom, hogy a népszerűsége az egekbe szökne abban a pillanatban. Kiszolgálni bármilyen poszton egy olyan rendszert, amely folyamatosan és módszeresen veszi el alapvető jogainkat és kényszerít bele egy olyan tűrésbe, egy olyan együttműködésbe, amely idegen minden szabadságszerető embertől – és ebben együttműködni köztársasági elnökként minősítetten felelősségteljes dolog. Neki, ha igaz ember, akkor nem szabad ebben együttműködnie.”
A tüntetőknek fontos a jogállam, a szabadság a jogrend, az EU-hoz való tartozás
Fernengel Ágnes, a CEU szociológushallgatója, az április 2-i és az április 9-i CEU-tüntetést jegyző Oktatási szabadságot szervezője és Márton Péter, a CEU politológus PhD-hallgatója, az április 9-i CEU-tüntetés egyik szónoka volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorának hétfői vendége. Áder az aláírásával semmibe vette a vasárnapi tüntetés résztvevőinek akaratát – mondta Fernengel, aki szerveződésre kérte a diákokat.
„Nem jó recept föltett kézzel várni a csodát” – vélte Márton Péter. „Ki kell mozdulni, szervezkedni kell” – értett egyet diáktársával a vasárnapi szónok.
Fernengel szerint „folytatnunk kell tovább”. Hangsúlyozta: vasárnap olyanok is az utcára mentek, akik korábban politikailag nem voltak aktívak.
A tüntetőknek fontos volt a jogállam, a szabadság a jogrend, az Európai Unióhoz való tartozás – mondta Márton Péter. Szerinte ez az ügy „egy szikra […], amiből lehet valami komolyabb, de ehhez nem elég az a pár diák, aki ezt szervezi”.
A szót átvevő Fernengel arra hívta föl a figyelmet, miszerint a CEU-ügy precedenst teremthet arra, „hogy beágyazott intézményeket el lehet kaszálni kevesebb mint két hét alatt”. Közölte: a szerdai tüntetést nem ők szervezik, de maximálisan támogatják azt.
Hétfő este tüntetés a Sándor-palotánál, majd vonulás jelentős kerülővel a Magyar Rádióhoz
Válaszul arra a hírre, hogy Áder János aláírta a Lex CEU-t, hétfő este tüntetés kezdődött a Sándor-palotánál. Az eredeti klasszikusok – „Demokráciát!”, „Európa, Európa!”, „Jogállam” – illetve a vasárnap már klasszikussá vált „Konzultálni jöttünk!” mellett megjelent egyebek mellett a „Miért vagy hülye?”, az „Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej!”, a „Rogán Anti lop”, a „Bábjános!”, az „Éjjel-nappal hazudtok!”, a „Bajszos sz.r”, „Undorító takony: Orbán, Áder, Habony!”, „Aláírtad, János/Égni fog a város!”, az „Orbán g…/Áder nyeli” a „Csornai csicska” és a „Szégyellünk!” rigmus is. Elénekelték az Örömódát és a francia himnuszt is, a Guantanamera pedig a következő szöveget kapta:
„Sz.r Rogán Antal,
Utálunk, sz.r Rogán Antal,
Sz.r Rogán Antal,
Utálunk, sz.r Rogán Antal!”
A tüntetésen több ezren vesznek részt, szinte kizárólag fiatalok. Úgy tűnik, hogy – akárcsak vasárnap este – a sokaságnak most sincs vezetője.
Gulyás Márton aktivistát, a Slejm spiritusz rektorát őrizetbe vették a Sándor-palotánál. A Hvg.hu úgy tudja: Gulyás festékes flakont dobott.
A tömeg lement a Clark Ádám térre, majd onnan a Lánchídon Pestre. A József Attila utcán, az Andrássy úton, majd a Nagykörúton vonulnak a Blaha Lujza térre. A hangulat jó, a tüntetők békések. Folyamatosan mennek a csasztuskák.
A Blaha Lujza téren úgy döntenek, hogy a Magyar Rádióhoz vonulnak. Rejtély, hogy ezt miért nem előbb döntötték el, illetve, hogy ebben az esetben a József Attila utcáról miért az Andrássy úton, s nem a Kiskörúton mentek tovább.
A Magyar Rádiót rendőrök védik, könnygázt vetnek be. Nő a feszültség. Az egyik tüntető följutott az épület homlokzatára, ahol kitűzte az Európai Unió (EU) zászlaját.
Hajnali kettő után pár perccel a tüntetők – jelentős győzelemként elkönyvelve, hogy kitűzték az EU-zászlót a Magyar Rádió homlokzatára – a Kossuth-nóta reformváltozatával távoznak a Magyar Rádió épületétől: „Áder János azt üzente/Nincs szükség az egyetemre.”
Folytatás szerda délután.
A Helsinki Bizottság szerint a spontán gyülekezés jogszerű
Hétfő este a Magyar Helsinki Bizottság kiadott egy dokumentumot, melyben az Alkotmánybíróság egy 2008-as határozatára emlékeztet: „A gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed továbbá az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre.”
A Helsinki Bizottság a szabálysértési törvényt idézte: „Nem valósul meg szabálysértés, ha a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott határidő megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása.”
Mint a jogvédő szervezet fogalmaz, „tehát ha ma (hétfőn – a szerk.) este kiderült, hogy a köztársasági elnök nem vétózott meg egy világbotrányt okozó törvényt, akkor ma lehet menni tüntetni”.
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):