[Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor. Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd]

Magyar Bálint szociológus, az SZDSZ volt elnöke, Szakonyi Péter újságíró, a Napi.hu szerkesztője és Martin József Péter közgazda, újságíró, a Transparency International ügyvezető igazgatója a Budai Liberális Klub vendégeként arról vitatkozott hétfő este, hogy maffiaállam-e a mai Magyarország, illetve milyen szerepe van a mai magyar politikában az ideológiának.

„Korrupció-e, ami ma Magyarországot jellemzi vagy valami más? Unikális-e vagy máshol is megjelenik ez a rendszer?” – indított erős kérdéssel a Facebookon is meghirdetett esemény moderátora, Ónody-Molnár Dóra, a 168 Óra újságírója.

„Mi csak transzparens vagyont tudunk mérni, fölbecsülni” – reagált Szakonyi Péter újságíró, a Napi.hu szerkesztője, aki ebbéli minőségében szerkesztette a lap által jegyzett, A száz leggazdagabb magyar, áprilisban megjelent című kiadványt. „Amikor Simicska a nevére vette a Közgépet, abban a pillanatban bekerült a leggazdagabbak közé” – hozott egy példát előző állítása alátámasztására Szakonyi. Azt mondta: van olyan üzletember, akiről mindenki feltételezi, hogy beleférne Magyarország száz leggazdagabb embere közé, de mivel semmi sincs a nevére írva, ezért nincs rajta a listán.

Hét új szereplő van az idei kiadványban – mondta Szakonyi. Például bekerült több, egykor Simicska-közeli építési nagyvállalkozó. A szakújságíró az idei lista negyedik helyezettjét, Demján Sándort idézte, aki pár éve azt mondta neki, hogy pár éven belül az első húsz teljesen kicserélődik, „és igaza van”.

Nem biztos, hogy a magyarországi korrupció teljesen unikális – vélte Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

Ónody-Molnár fölvetésére, hogy tudniillik François Fillon volt francia miniszterelnök azért veszítette el az idei francia elnökválasztást – sőt: a második fordulóba sem került be –, mert kiderültek a feleségére vonatkozó korrupciós kockázatok, Martin úgy reagált: Nyugat-Európa és Magyarország ebben is teljesen más, tekintve, hogy Magyarországon semmilyen következménye nincs a korrupciónak. Nyugat-Európában van politikus, aki azért vesztette el a hivatalát, mert egy üzletemberrel vacsorázott – mondta.

Hagyományos értelemben korrupció-e egyáltalán, ami Magyarországon van? – vetette föl Magyar Bálint szociológus. A magyar rendszer számos hasonló jegyet mutat az azerivel vagy az orosszal, de az Európai Unión belül elég egyedi. Magyarországon nem egyszerűen rendszerszintű korrupció van – aminek egy látványos megnyilvánulási formája a hálapénz –, még csak nem is arról van szó, hogy a szervezett alvilág foglyul ejti a politika szereplőinek egy részét, vagy akár az egész államot, nem: Magyarországon nem szervezett alvilág, hanem szervezett felvilág működik, amely az államhatalom segítségével foglyul ejti az oligarchákat és a piacokat. „Ez más, mint a hagyományos korrupció” – vélte a volt SZDSZ volt elnöke, aki szerint az az unikális, hogy a liberális demokrácia rendszeréből ért el Magyarország ide.

Az uralkodó elit – folytatta a volt oktatási miniszter – egy fogadott politikai család formát – ami egy informális vezetői döntési centrum – ölt. A nem vérségi kapcsolatokat vérségi kapcsolatokká transzformálják, például az összeálló politikusfeleségek cégei helyzetbe kerülnek.

A Transparency International azt tekinti korrupciónak – vette át a szót Martin József Péter – amikor valaki az egyéni haszonszerzés érdekében visszaél a ráruházott hatalommal. A szakember szerint ez elég tág, „mert benne van a legalizált korrupció is”. A korrupció által okozott kár főleg nem az ellopott vagyon nagyságában van, „hanem a rendszer eltorzulásában” – tette hozzá.

Az állam foglyul ejtése más posztkommunista – akár EU-tag – országban is előfordul: az államot oligarchák, de politikusok is foglyul ejthetik. Magyarország az e kettőből álló informális hálózat – vélte a Tranparency igazgatója.

Martin József Péter szerint ugyanakkor nem szabad elvonatkoztatni a rendszer ideológiai alapjaitól: egyfelől a nacionalizmustól, másfelől – Kornai János szavaival élve –, hogy a kormány a központosítás megszállottja.

Ha Magyarország teljesen maffiaállamszerűen működne, akkor az igazságszolgáltatás is teljesen a kormánynak dolgozna – folytatta. Ez az ügyészségre igaz is, ám a bíróságokra nem: a Transparency az állammal szembeni pereinek túlnyomó részét megnyeri. Ráadásul a maffia törvényenkívüliséget feltételez, de a letelepedési államkötvények, a TAO-pénzek vagy az MNB-alapítványok esete azt mutatja, hogy mindez törvényen belül van – mondta a Transparency igazgatója.

A 2002 és 2010 közötti nyolc évben a milliárdosok egyre inkább fölvállalták vagyonukat és kiadták az idevonatkozó adatokat. Most ugyanezek az emberek sokkal bezárkózóbbak, sokkal kevesebb adatot engednek közölni – folytatta Szakonyi, aki ebből azt a következtetést vonta le, hogy a rendszer nemcsak önnön ellenségeit gyűri maga alá, hanem azokat is, akik egyszerűen meg akarnak élni a rendszer keretein belül.

Nem egy klasszikus maffia van Magyarországon, hanem maffiaállam – vette át a szót ismét Magyar Bálint, hozzátéve, hogy a maffia nem kéjgyilkosok, hanem racionálisak gyülekezete, amit pedig a maffia erőszakkal, fenyegetéssel old meg, azt a maffiaállam például törvényhozással. Minden fölött nem tudnak diszponálni – az RTL Klubot például nem tudták átvenni –, de rajta vannak az ügyön. Ugyanez érvényes a bíróságokra is – vélte Magyar, aki úgy látja: a rendszer nem ideológiavezérelt, hanem alkalmazza az ideológiát.

Szakonyi szerint ketté kell választani a korszakot a G-nap (2015. február 6. – Sz. P.) előtti és utáni részre. A G-nap előtt „Simicskáék még a tízmilliós közbeszerzésekért is lehajoltak”. A G-nap után pedig a Simicska-birodalom szétaprózódott, és „a különböző érdekcsoportok megpróbálják egymás szájából kirángatni a zsíros falatokat”. Erre jó példa a Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) története, amelyben a cégével korábbi résztulajdonos, Schmidt Mária erősen rajta van az egész megszerzésén.

Martin József Péter szerint azért sem nevezhető a mai Magyarország maffiaállamnak, mert nem egy monolit struktúra, „hanem oligarchák jönnek-mennek”. Spéder Zoltán – aki elveszítette a BIF-ben megvolt tulajdonrészét – például körön kívülre került. „A rendszeren vannak repedések és ezek egyre nagyobbak” – jegyezte meg a Transparency vezetője.

Martin József Péter vitába szállt Magyar Bálinttal. Szerinte ugyanis „a jelenlegi rendszer nem érthető meg az ideológia nélkül”. Erre példának a Kliket hozta föl, aminek a létrehozása szerinte nem a maffiamódszerekből, hanem az ideológiából vezethető le.

Magyar szerint az ország vezetői berendeztek mindent, „mint a Gazdálkodj okosanban, csak ez nem egy terepasztal, hanem az ország”. A volt szabadelvű politikus úgy látja: „a debil Mészáros Lőrincnél nincs az, mint ami Simicskánál volt, hogy a gazdasági vagyont politikai hatalommá konvertálja”.

Van támogatottsága annak az ideológiának, amit a kormány képvisel – vitte tovább előző gondolatát Martin József Péter. Ezt Szakonyi egy milliárdostól vett idézettel toldotta meg. Az illető 2010-2011 táján azt mondta neki, hogy ha a h…e és a korrupt politikus között kell választani, akkor az emberek többsége inkább a korruptat választja.

A maffiaállam valóban nem monolit – reagált Martin József Péter előző szavaira a volt SZDSZ-elnök. „A monolit rendszer diktatúra, de Magyarországon formagazdagság van” – fogalmazott az egykori miniszter.

Az ideológia szerepével kapcsolatban Magyar azt mondta: nem állítja, hogy a rendszer nem használ ideológiai paneleket, de míg Lengyelországban Jarosław Kaczyński meggyőződésből viszi az abortuszellenes politikát, addig Magyarországon ennek hatalomtechnikai okai vannak.

Magyarországon hasonló rendszer működik, mint Oroszországban – folytatta Magyar Bálint. Ott Vlagyimir Putyin kiszámítható viszonyokat teremtett. Azt mondta az oligarcháknak, hogy megtarthatják a tulajdonukat, kivéve, ha az neki kell. Magyar meggyőződése, hogy ebben a rendszerben az ideológia nem játszik szerepet, az pedig abszolút nem szempont, hogy például egy adott üzletember zsidó-e. Megismételte: a rendszer nem ideológiavezérelt, hanem ideológiaalkalmazó. Nem az ideológia mozgatja a rendszert. Ha a NER Manhattanben lenne, filoszemita lenne – mondta.

Még a végén voltak közönségkérdések, ahol egy trollnak köszönhetően majdnem káoszba fulladt az egész, de aztán mégsem. Az egyik kérdésre Szakonyi úgy felelt: attól fél, hogy a NER nem békés átmenettel fog eltűnni, hanem az utcán: robbanás lesz, nem normális kormányváltás.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):