[Túlméretezett osztálytalálkozó. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Valami egészen siralmasra sikeredett az Együtt, a PM és a Kellesz által jegyzett vasárnap délutáni budapesti, a sajtószabadságért meghirdetett ellenzéki tüntetés. Orbán Viktornak nemhogy nem kell a tömegbe lövetnie, de elcsalnia sem kell a 2018-as választást, sőt: a Kubatov listát is a tűzbe dobhatja – ha nagyon elszúrja, talán elbukja a kétharmadot – legalábbis az augusztus 20-i demonstráció fényében.

A szervezők iránti nagy jóindulattal háromszázan – nagyjából név szerint föl lehetne őket sorolni – voltak az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) vasárnap délutáni, a Facebookon is meghirdetett tüntetésén, köztük elég jelentős részben sokat látott, poszt-SZDSZ-es arcok. Tudósítónk az úgynevezett tömegben látta Bauer Tamást és Juhász Pált, az SZDSZ két volt országgyűlési képviselőjét – előbbi ügyvivője is volt a pártnak, míg utóbbi államtitkári posztot vitt a Horn-kormány idején –, Molnár Pétert, a Fidesz alapító tagját, a Fidesz, majd szintén az SZDSZ országgyűlési képviselőjét és Eörsi László SZDSZ-közeli történészt. Mark Zuckerberg szerint 561 ember volt ott. Hát nem. „Gáz, hogy ennyire kevesen vagyunk” – jegyezte meg munkatársunk mellett a tüntetés egyik szervezője.

„A szabadságkorlátozó Orbán-rezsim folyamatos harcot hirdet mindenki ellen, aki tőle független. Ezt a harcot fogja folytatni a Fidesz ősztől is a média szabadsága és az európai magyar polgárok szabadsága ellen. Ezért pártok és civilek közös tüntetésen állunk ki a sajtószabadságért, a jogállamért, a demokráciáért” – hirdették meghívójukban a szervezők.

„A választott kormányunk a bizalmunkat elveszítette” – közölte a konferanszié, Horváth Kristóf. Hogy kikre értette azt a többes szám első személyt, akik ezek szerint valamikor bíztak az Orbán-kormányban, az nem derült ki.

A média, s főleg a vidéki média helyzetéről beszélt Porcsin Zsolt, a kormányzatközeli úgynevezett üzletemberek által beszántott vidéki média volt munkatársa, konkrétan a Hajdú-bihari Napló, majd a Heves Megyei Hírlap volt főszerkesztője. „Mit sem érnek a törvények, ha a hatalmon lévők ténykedését sem a bölcs önkorlátozás jellemzi, hanem a mindent megszerezni, elfoglalni, uralni akarás határozza meg, akár az ország élén álljanak, akár egy település, egy város élén, vagy egy kerület élén” – mondta egyebek közt. A közönség – fogalmazzunk úgy – nem rohamozta meg a Téli Palotát a beszédtől.

„Tüntetnünk kell, mert Orbán Viktor most arra készül, hogy ezen az úton (mármint a nyugati integráció útján – Sz. P.) visszafordítsa Magyarországot” – hangsúlyozta beszédében Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke. (Mi úgy tudjuk: erre 2010-2011 táján készült, azóta a munka dandárján túlvan – a szerk.) „Diktatúra van már, kisanyám” – szólt be neki a közönségből lényeglátóan, ám politikailag roppant inkorrekt módon valaki.

Munkatársunk szombaton Felcsúton járt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) űrkilövési fesztiválján, melyről azt írta, hogy „kissé dadaistára sikerült”. Nos, az MKKP a fasorban sem volt Hajdu Nórához képest, aki a következő mondatot engedte meg magának: „Orbánnak nemcsak kétharmada nem lesz jövőre, de a többségét is el fogja veszíteni.” Hozzá képest még a konferanszié is két lábon járt a földön. Horváth ugyanis közölte: „ki tudja, mi lesz a következő választáson”. Ő tehát – ellentétben Hajduval – nem biztos a kormányváltásban.

Zsinóros mentében vagy miben lépett a színpadra Lukácsi Katalin, a Kereszténydemokrata Néppártból áprilisban kilépett, s ezáltal az ellenzék sztárjává vált történész. „Mi ezen az ünnepen kormányunk által a jogállamból elhordott téglákból teszünk vissza párat országunk szimbolikus épületébe” – fogalmazott. „Támogatnunk kell azokat a sajtóorgánumokat (sic! – Sz. P.), melyek nem a hatalmat, hanem minket képviselnek” – mondta. „Nem a 2018-as választáson múlik az ország sorsa, hanem rajtunk. […] Éljünk bátran a jogainkkal és harcoljunk ki még többet, higgyünk Magyarországban” – zárta beszédét Lukácsi Katalin.

A Szent István-i állam „az elmúlt száz évben többször leromboltatott” – vette át a szót Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke. „1989-90-ben azt gondolhattuk, hogy végre a Szent István-i állam beteljesedik” – folytatta a szónok, bár az szavaiból nem derült ki, hogy a többes szám első személy kire vonatkozik. Az obligát panelekkel a kormányt aprító zuglói polgármester szerint a hatalom mai birtokosai nem az államot üzemeltetik, hanem egy rendszert, „amelyet nem értünk, hanem ellenünk hoztak létre”. Szavaiból kiderült: ő is bízik a 2018-as kormányváltásban, és lát erre reális forgatókönyvet.

„Ez egy pártállam” – mondta az utolsóként színpadra lépő Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) alapítója és titkára. Minden állampolgárnak felelőssége van abban, hogy a pártállam helyén létrehozzon egy, a népet és nem Orbán Viktort szolgáló államot – tette hozzá. A sajtószabadság védelmében nem elég a Facebookon morogni, hanem „igenis meg kell fogni a klaviatúrát, szerkesztőségekbe szerveződni és létrehozni a helyi független, szabad médiát”. Szerinte „a mindennapi állampolgári cselekedetek nélkül egyre inkább a pártállam fog kiépülni” – közölte másfél perccel azután, hogy kijelentő módban, jelen időben lepártállamozta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. „Tegyünk úgy, mintha ez a pártállam nem létezne, viselkedjünk úgy, minthogyha szabad és egyenlő polgárok együttműködésén alapulva működne a köztársaság” – mondta föl Adam Michnik 1976-ban közzétett rendszerváltó receptjét.

Himnusz, függöny.

[Lendvai Ildikó. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Helyszíni tudósítónk rövid interjút készített Lendvai Ildikóval, a Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) a közönség soraiban fölfedezett volt elnökével és volt frakcióvezetőjével. Munkatársunk azt kérdezte, Lendvaitól, hogy nincs-e kognitív disszonanciája, tekintettel arra, hogy a szónoklatokban a 2010 előtti húsz év bírálata is elhangzott. „Nincs. Biztos van olyan kritika, amit elfogadok, van olyan, amivel vitatkoznék, de ennél fontosabbnak tartom, hogy a jövőt tekintve egyetértünk” – reagált a mostanság magát leginkább közíróként észrevétető politikus. Szavaiból kiderült: ha az odavezető útban nem is föltétlenül ért egyet a színpadon szónoklókkal, „de a végcélban egész biztos”. Az MSZP volt elnöke kérdésünkre azt mondta: a nullánál nagyobb esélyt lát egy 2018-as kormányváltásra, „de ehhez a túloldalon is be kell következnie valamilyen repedésnek”. A volt pártelnök-frakcióvezető szerint az európai politikai környezet is inkább a kormányváltást, mint a kormánymaradást segíti.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):