Éhségsztrájkba kezdenek a lezárt magyar határnál a menedékkérők

július 25, 2016

Horgos, 2016. július 11. Migránsok a szerb-magyar határ közelében, Horgosnál 2016. július 11-én. A határ szerbiai oldalán az Európia Unió nyugati államaiba igyekvõ több száz migráns táborozik arra várva, hogy valahogyan bejusson Magyarországra. MTI Fotó: Molnár Edvárd

Belépésre várakozó migránsok a határ melletti tranzitzónánál Fotó: MTI, Molnár Edvárd

Pénteken több száz, főleg fiatal férfiból álló migránsok és menedékkérők csoportja kelt útra Belgrádból Magyarország felé. Kifejezett céljuk, hogy tiltakozzanak a magyar döntés ellen, melynek értelmében a legtöbb Nyugat-Európába igyekvő migráns előtt lezárták az országhatárt. A migránsok „Magyarország nyissa meg a határait” és „Nem kell határ, nem kell kerítés” angol feliratú táblával meneteltek hosszú sorokban a magyar határ felé a Belgrádtól északra található gyűjtőpontról. Az út mintegy 200 kilométer – írta meg az Associated Press.

A migránsok hétfőre értek a határátkelőhöz, a hatóságok pedig igyekeztek Kelebia felé irányítani őket Röszke helyett, ahol már eddig is százak töltötték sátrakban, vagy a szabad ég alatt az éjszakát alapvető higiénés szolgáltatások nélkül – írta meg a Delmagyar.hu.

Zárul a vaskapu

A lap szerint mind a magyar hatóságok, mind az ENSZ Menekültügyi Főbiztosi Hivatalának (UNHCR) emberei fel vannak készülve az újonnan érkezőkre. A magyar rendőrség azt is fontolóra vette, hogy teljesen lezárja a határt, amennyiben erőszakos incidensre kerülne sor. Jelenleg béke van, a migránsok türelmesen várakoznak a belépésre. A valódi problémát a lassú adminisztráció jelenti a tranzitzónáknál: a magyar hatóságok napi 100 menedékkérelem befogadására tett ígérete ellenére valójában csak mintegy 15-en léphetnek be naponta, főleg családok és gyerekek.

Kelebia, 2016. július 5. Migránsok sátortábora a vajdasági Kelebiánál, a szerb-magyar határ közelében, a határvonalon húzódó magyar védõkerítés mellett 2016. július 5-én. A határ szerbiai oldalán az Európai Unió nyugati államaiba igyekvõ több száz migráns táborozik arra várva, hogy valahogyan bejusson Magyarországra. Ezen a napon éjféltõl mélységi határõrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén. Azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Megduplázták a határ védelemben részt vevõ katonai és rendõri erõk létszámát, így folyamatosan egy 6-10 ezres állomány védelmezi az érintett határszakaszt. MTI Fotó: Molnár Edvárd

Menedékkérők táboroznak a határon Fotó: MTI, Molnár Edvárd

A Hamburgban élő, afganisztáni Sayed Mehsen két hete érkezett a határhoz segítséget nyújtani.

„A szerb hatóságokkal együtt listát készítek azokról, akik szeretnének belépni a tranzitzónába” – mondta el Sayed a Delmagyar.hu újságírójának.

Mivel a várakozás hetekig is eltarthat, arról próbálja meggyőzni a menekülteket, hogy a jobban felszerelt táborok felé vegyék az irányt. Legtöbben azonban nem akarnak menni. Becslése szerint jelenleg 561 személy táborozik Röszkénél, sorokba rendezett sátrakban, de a legalapvetőbb ellátás és szolgáltatások nélkül.

Orvosok Határok Nélkül: Növekszik az erőszak

Időközben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi egészségügyi szervezet a migránsok és menekültek körében az erőszak meredek emelkedésére figyelmeztetett, mivel március óta a balkáni határok már nem átjárhatóak szabadon.

„Az elmúlt hónapokban egyre több páciens számolt be erőszakról és visszaélésekről, és mutatta az erőszakkal közvetlen összefüggő fizikai trauma jeleit” – mondta Simon Burroughs, az MSF szerbiai misszióvezetője. „Ezek közül feltehetőleg sokat a magyar hatóságok emberei követtek el” – tette hozzá.

„Rendkívül aggasztó, hogy a magyar hatóságok által nemrégiben elfogadott új lépések a migránsok közötti erőszak további növekedéséhez vezethet, akiket egyre inkább bűnözőként kezelnek” – mondta el Burroughs.

Ásotthalom, 2016. július 5. Rendõr és katona járõrözik a magyar-szerb határon, Ásotthalom térségében 2016. július 5-én. Mélységi határõrizetet vezettek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén: azokat a migránsokat, akiket a határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Magyarország déli határát nagy erőkkel védik a rendőrség és katonaság emberei. Fotó: MTI, Kelemen Zoltán Gergely

Burroughs szerint a magyar-szerb határ mellett tapasztalható körülmények „nem embernek valóak”.

Egy másik jelentésben a Human Rights Watch emberi jogvédő csoport is élesen bírálta Magyarországot, amiért bántalmazzák a menekülteket és visszakényszerítik őket szerb területekre.

Nincs hova menni

Az egyre nagyobb számú menekült miatt a szerb hatóságok is szigorúbb határellenőrzést jelentettek be, a Bulgáriával és Macedóniával közös határszakaszon a rendőrség és a katonaság közös fellépésével, mivel ebből az irányból érkezik a legtöbb menekült. A legtöbb Szerbiában ragadt menekült nem is nyújt be ott menedékkérelmet, mivel attól tart, hogy így esély sem marad az Európai Unió elérésére.

Tucatnyian fekszenek takarókon Belgrád parkjaiban, bizonytalanok abban, hogy mi lenne a legjobb döntés a jövőre nézve. Van köztük olyan, aki már megpróbált Magyarországra eljutni, de a hatóságok visszakényszerítették őket.

„Háromszor próbáltam meg Magyarországra eljutni, de az le van zárva” – panaszolta a 20 éves afgán Ajmal Azizi. Ő családtagjaihoz szeretne eljutni Németországba.

Irena Vari Belgrádban segíti a menekülteket, elmondta, hogy sokan hetek, sőt hónapok óta a szerb fővárosban tartózkodnak.

Néhány migráns tiltakozást szervezett Belgrádban pénteken, és éhsztrájkkal fenyegetőztek – mondta el Vari.

„Most olyan helyzetbe kerültek, hogy csak a csempészek maradtak” – mondta az AP-nek. „A többség már mindent eladott, minden pénzt elköltött és itt ragadtak.”