Elie Wiesel. Fotó: Haaretz.com

Életének nyolcvannyolcadik évében szombaton New Yorkban elhunyt Elie Wiesel magyar származású amerikai író, az 1986-os Nobel-békedíj díjazottja.

Elie Wiesel 1928. szeptember 30-án, román állampolgárként látta meg a napvilágot Máramarosszigeten egy orthodox zsidó családban, szülei viszont magyar állampolgároknak születtek, így szokás őt a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokhoz sorolni.

A II. bécsi döntés eredményeképp Máramarossziget 1940-ben visszakerült Magyarországhoz, ezt követően Wiesel Debrecenen és Nagyváradon tanult. A Wiesel családot a magyar hatóságok Auschwitz-Birkenauba deportálták. Húga és szülei nem élték túl a Soát.

A Soá után Franciaországban, majd az Egyesült Államokban élt. Író lett, aki egész munkásságát a Soá emlékének szentelte.

Főművének tekinthető regénye, az „Az éjszaka” először 1958-ban jelent meg.

1986-ban Nobel-békedíjat kapott. „Wiesel is az emberiség hírnöke. Üzenete a béke, a megbékélés és az emberi méltóság üzenete. Hite, hogy a gonosz ellen harcoló erők világszerte győzedelmeskedhetnek, egy nehezen kivívott hit. Üzenete azon saját személyes tapasztalatán alapszik, melyet Hitler haláltáborait jellemezte: az emberiesség teljes megaláztatásán és megvetésén” – áll a norvég Nobel-bizottság indoklásában.

Wiesel 2004-ben Mádl Ferenc akkori köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, amit 2012-ben visszaküldött Nyirő József, Wass Albert és Horthy Miklós tevékenységének részben rehabilitálása, részben relativizálása miatt. Az utolsó csepp a pohárban számára az volt, hogy Kövér László házelnök részt vett Nyirő újratemetési kísérletében

Bár anyanyelve a jiddis volt, Wiesel kitűnően beszélt magyarul, sőt, a Soáig lelkes híve volt a magyar irodalomnak. A manhattani otthonában szombaton elhunyt író a Soá után határozottan visszautasította, hogy őt magyarnak tekintsék.