Kocsis Zoltán egy október 5-i próbán. Fotó: MTI

Életének hatvanötödik évében vasárnap délután elhunyt Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, zeneszerző.

„A Nemzeti Filharmonikusok mély gyásszal tudatják, hogy Kocsis Zoltán hosszú, méltósággal viselt betegsége után ma (vasárnap – a szerk.) délután meghalt. A halála utáni űr felmérhetetlen. Temetéséről később történik intézkedés” – olvasható a zenekar Facebook-oldalán.

Kocsis Zoltán 1952. május 30-án született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni. 1973-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán, ahol tanársegéd lett, majd 1976-tól adjunktus, 1979 és 1987 között főiskolai docens.

Már kora húszas éveiben számos külföldi turnén vett részt, nemzetközileg jegyzett zongoraművész volt számos nemzetközi turnéval a háta mögött. Föllépett a világ számos vezető zenekarával, többek közt a Berlini Filharmonikusokkal, a londoni Királyi Filharmonikus Zenekarra, a Bécsi Filharmonikusokkal, a Chicagói Szimfonikus Zenekarral, vagy a San Franciscó-i Szimfonikus Zenekarral.

Kocsis Zoltán Fischer Iván karmesterrel 1983-ben megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az eredetileg zongoraművész Kocsis 1987-től karmesterkedett is. 1992 és 1997 között a zenekar művészeti vezetője, 1997-től haláláig a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója volt.

„A hetvenes években létrejött zeneszerzői csoport tagjaként egy, a hagyományoktól független zenei nyelv kialakítására törekedett, s egyik alapítója volt a kortárs zenei közéletet alaposan felkavaró Új Zenei Stúdiónak. Szerzett darabokat a nemzetközi muzsikusokból álló, világhírű kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern számára is. Különböző zenei stílusokban való jártasságát bizonyítja Kiskarácsony, nagykarácsony című műve, amelyben az ismert karácsonyi dalt 47 variációban, a zenetörténet különböző stíluskorszakait szemléltetve dolgozta fel. Jelentős mennyiségű, mintegy 140 zenekari hangszerelést, illetve zongorára való átdolgozást is készített Bach, Haydn, Johann Strauss, Dvořák, Debussy, Ravel, Rahmanyinov, Wagner, Enescu, Bartók és Kodály műveiből. Nevéhez fűződik Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának 2009-es magyarországi ősbemutatója Miskolcon. A darabot egy évvel később a budapesti Művészetek Palotájában is előadták, erre az alkalomra – világpremierként – az osztrák zeneszerző vázlatainak felhasználásával megkomponálta a mű harmadik felvonását” – írja nekrológjában az MTI.

„Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal hallottam a gyászhírt, Kocsis Zoltán elhunytát. Zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen. A Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevemben is megrendüléssel búcsúzom a pályatárstól, alapító társtól, a sok-sok közös zenei produkció partnerétől, felejthetetlen muzsikus-példaképünktől. Nyugodjék békében” – emlékezik meg a pályatársról a Facebookon a világhírű karmester, Fischer Iván.

Kocsis számos kitüntetés birtokosa volt. 1973-ban Liszt-díjjal, 1978-ban és 2005-ben Kossuth-díjjal honorálták munkásságát. 1984-ben megkapta az érdemes művész, 1990-ben a kiváló művész kitüntetést.

Az Emberminisztérium Kocsis Zoltánt saját halottjának tekinti.

A most elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerzőt özvegye és négy gyereke gyászolja.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):