Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

A Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint „a kérdés értelmetlen, jogszerűtlen és hazug”, míg Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő azzal vádolta meg a Magyar Liberális Pártot, hogy az „mindenáron hatalomra akar jutni”. Az MSZP alelnöke, Molnár Zsolt szerint a népszavazás lényege a kormányzati gyűlöletkeltés, adatbázis-gyűjtés és figyelemelterelő akció. „Nagyjából igen” – felelt Hollik arra a moderátori kérdésre, miszerint a menekültek vagy maradjanak a menekülttáborokban, vagy menjenek haza, ha otthon egyszer béke lesz. Az október 2-i népszavazással kapcsolatban lefolytatott kedd délutáni budapesti pódiumbeszélgetésen az is kiderült: nem Hollik István a miniszterelnök.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a Facebookon is meghirdetett esemény rövid megnyitójában egyebek mellett arra hívta föl a figyelmet, hogy mind a négy (igazából ötből négy – Sz. P.) népszavazási álláspont egy-egy képviselője megjelent a vitán. Kifejezetten Hollik István kereszténydemokrata képviselőnek címezve szavait, hozzátette: fontos lenne a Magyar Televízióban is egy ilyen típusú vita.

Európa – benne Magyarország – érdekes és nehéz időszak elé néz – kezdte a vitát a „nem” szavazást támogató Hollik. A KDNP képviselője ezt két dologgal próbálta alátámasztani: egyrészt az újkori, általa népvándorlásnak nevezett menekültáradattal. Mint fogalmazott, közel kétmillió migráns lépett be Európába. Tekintettel Afrika népességének robbanásszerű növekedésére, a térség „kimeríthetetlen forrás”. Úgy folytatta: mind az Európai Unió (EU), mind Németország bevándorláspolitikája teljesen elhibázott. „A német menekültügyi rendszer összeomlott” – fogalmazott. Szerinte kényszerbetelepítési politikájával „Brüsszel túlterjeszkedik”, ráadásul visszafordíthatatlan folyamatot indít el ezzel. Ahogy a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás esetén – nagyon helyesen – volt népszavazás, úgy erről is kell, hogy legyen.

„A népszavazási kérdés bűnben és hazugságban fogant” – abszolvált erős kezdést Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője. A szabadelvű (gazdaság)politikus nem állt meg félúton: „a Fidesz és a KDNP hazug propagandáját hallhattuk az előbb” – folytatta. Szerinte nincs olyan uniós döntés, amely kötelező betelepítést írna elő, tehát maga a kérdés egy hazugság és alapvetően belpolitikai ügy.

Bodnár úgy véli, a népszavazás legsúlyosabb velejárója „a fékevesztett gyűlöletkampány, ami több generációra okoz mérhetetlen károkat”. Szerinte a „nemek” lesznek többségben, az viszont érdektelen, hogy érvénytelen vagy érvényes lesz-e a népszavazás. Másnap Rogán Antal ki fog állni a sajtó elé, és el fogja mondani, hogy a nép mögöttük áll – magyarázta.

Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz részéről elkezdődött az EU-ból történő kilépés ügyében a nép puhítása.

Bodnár elmondta az összes érvet, hogy miért nem kell elmenni – vette át a szót Molnár Zsolt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke. Az országgyűlési képviselő hozzátette: pártja nem a „bojkott”, hanem a „távolmaradás” szót használja, mert a szavazatszedő bizottságokban ott lesznek az MSZP küldöttei. Pártja mindenesetre azt kéri a szavazópolgároktól, hogy ne menjenek el a népszavazásra – mondta, hozzátéve, hogy több más demokrata párt is hasonló álláspontot képvisel. Aki nem megy el, az Európa mellett is kiáll – vélte Molnár, aki szerint az MLP ügyvivőjének teljesen igaza van abban, hogy a kormánypárti politikusok az EU-ból történő kilépés ötletének visszhangját tesztelik.

Az Európai Unió hétvégi pozsonyi csúcstalálkozója után egyértelmű, hogy nincs a kvóta napirenden az EU-ban – hangsúlyozta az MSZP alelnöke, hozzátéve, miszerint pártja egy éve megmondta, hogy nem szeretnének kvótát. De a népszavazás lényege nem ez, hanem a kormányzati gyűlöletkeltés, adatbázis-gyűjtés és figyelemelterelő akció – tette hozzá.

„A kérdés értelmetlen, jogszerűtlen és hazug” – mondta Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a menekültek jelentős részben háború, terror, kínzás és elnyomás elől menekülnek. Európának szerinte szolidárisnak kell lennie ezekkel az emberekkel. „A szolidaritás roncsolását látjuk, lényegében ennek a megtagadását” – fogalmazott. A külön utas megoldások Pardavi szerint nem hoznak megoldást. A humánum alapvető értékeivel kerülünk szembe, ha nem segítünk ezeknek az embereknek. Aktívan vissza kell utasítani a gyűlöletkampányt és ezért javasoljuk az érvénytelen szavazat leadását – mondta.

Miért nem az érvénytelenül történő szavazásra buzdítják a népet? – kérdezte a moderátori szerepet vivő Mészáros Antónia, az ATV műsorvezető-szerkesztője Bodnártól. „Mert ahogy a kérdés föl van téve, arra én igent mondok” – reagált az MLP ügyvivője. Mint indokolta, ez nem tagállami ügy, „hanem az Unió egészét érinti”. Véleménye szerint nem brüsszeli bürokraták döntenek az esetleges kvótáról, hanem azok, akiket a tagállamok megválasztottak. A népszavazás „alkalom az Orbán-rezsimmel való szembenállásra” – jegyezte meg. Sok helyen – főleg vidéken – számon tartják, ki megy vagy nem megy el szavazni. Már csak ezért is el kell menni és igennel szavazni – tette hozzá.

Miért nem lesz a több mint tízezer szavazókörben még négyezer, a demokrata pártok által delegált bizottsági tag? – kérdezte Mészáros Antónia az MSZP alelnökétől. „Annyira viszolyognak az aktivistáink a kormánypropagandától, hogy csak ennyien jelentkeztek” – reagált Molnár.

Hollik István szerint a kormány „nem akar megágyazni az EU-ból történő kilépésnek”, ez csak a baloldal hazug propagandája. A kormány mindössze „a helyes irányba” szeretné visszatéríteni az EU-t: történetének első negyven-ötven évéhez, amikor még a nemzetek Európája volt. A KDNP országgyűlési képviselője óva intett az Európai Egyesült Államok megvalósulásától.

Ha a kormány valóban nem akarja Magyarországot kivezetni az Európai Unióból, akkor miért mondta azt Lázár János kancelláriaminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy ők egy idevonatkozó népszavazáson nem támogatnák Magyarország EU-tagságát? – kérdezte Mészáros a kormánypárti politikustól. Hollik szerint a kilépés nem a hivatalos idevonatkozó álláspontja a kormánynak. A politikus egyúttal „felelőtlen magatartásnak” nevezve jól nekiment a Magyar Liberális Pártnak, amiért utóbbi „pártpolitikai választ ad” a népszavazási kérdésre, holott ez „nemzeti ügy”. Azzal vádolta az ellenzéki pártot, hogy „mindenáron hatalomra akar jutni”.

Hollik hangsúlyozta: van a kötelező betelepítési kvótáról egy terv és „aki ennek az ellenkezőjét állítja, az hazudik”. Az Európai Parlament (EP) arra kérte az Európai Bizottságot (EB), hogy gyorsítsa föl a kötelező betelepítési kvóta előkészítését. A valóság az – magyarázta a kormánypárti politikus –, „hogy egyetlen EU-tagállam se szeretne migránsokat”. A német kormány szerinte támogatja a kvótát, mert Németországban azzal csökkenne a migránsok száma.

Nincs kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslat, és nem is volt – ismételte meg Bodnár. Hozzátette: „huszonkétezer menekült önkéntes alapon történő szétosztásáról” van szó, emellett – Magyarországra vonatkoztatva – 1294 emberről, akikkel szemben a menekültügyi eljárást le kellene folytatni.

„Egy miniszter vagy a kormányszóvivő nem magánember, ha az EU-tagságáról beszél” – reagált Lázár János és Kovács Zoltán már idézett szavaira Molnár Zsolt.

„Gyűlöletkampányt nem kéne folytatni” – vélte Pardavi Márta, aki szerint nem is nagyon van ki ellen: hétfőn összesen 639 menedékkérő volt Magyarország összes menekültszállásán.

„Elnézést, arra nincs időnk, hogy mindent elmondjon, amit már hallottunk a miniszterelnöktől” – szakította félbe Mészáros Antónia Hollik Istvánt, miután utóbbi hosszas kormánypropagandába kezdett.

Hollik szerint szükséges a határvédelem, Törökországgal pedig meg kell állapodni: nem behozni kell a bajt Európába, hanem odavinni a segítséget Törökországba, ahol a migránsok vannak. Ott kell emberhez méltó körülményeket biztosítani nekik. „A kötelező felső határok nélküli kvóta, amiben az EU gondolkodik, elfogadhatatlan” – ismételte önmagát a kereszténydemokrata képviselő. „Nagyjából igen” – felelt arra a moderátori kérdésre, miszerint a menekültek vagy maradjanak a menekülttáborokban, vagy menjenek haza, ha otthon egyszer béke lesz. Utóbb Hollik ismét a kötelező betelepítési kvótát gyalulta, mire ezúttal Molnár közölte: nincs ilyen kvóta. „Ez csak itt egy mumus” – mondta az MSZP alelnöke.

A KDNP politikusa szerint a letelepedési kötvénnyel Magyarországra érkező külföldiek ügye „államadósági kérdés”, ezek az emberek pedig „nagyon sok pénzt fizetnek azért, hogy itt lehessenek”. „Tizennyolcezer ember nem kezelhetetlen, mert gazdag, de ezerháromszáz ember kezelhetetlen, ha nem gazdag?” – kérdezte Mészáros Antónia. „Nem ezt mondtam” – reagált Hollik, miközben a morajból és a beszólásokból egyre inkább egyértelmű lett a közönség nagy részének a kormánypárti politikus iránt érzett antipátiája. „A közönség szerint is ezt mondta” – vágott vissza az ATV újságírója. „Ez a közönség politikai szimpátiáját mutatja” – felelt Hollik, hozzátéve, hogy „akik kötvényt vásároltak, azokat a nemzetbiztonság átvizsgálta”. Bodnár – a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke – erre úgy reagált: a letelepedési kötvényre a piaci kamatszint ötszörösét fizeti a magyar állam, úgyhogy ez annyira nem jó üzlet. Ráadásul „tohuvabohui erkölcsi bizonyítványt” is elfogad a magyar állam – fogalmazott az MLP ügyvivője.

Bodnár szerint Orbán Viktor célja az, hogy feszültség legyen.

„A kormányzati lépéseknek a megoldás felé kellene mutatniuk” – így a Helsinki Bizottság társelnöke. Akik már Európában vannak, azok kérelmét tisztességesen és gyorsan kellene elbírálni – mondta Pardavi Márta. Szerinte a hatékony és emberséges menekültügyi politikának az is része, hogy az esetleges visszaküldéseket is emberségesen intézzék: ha a török táborokból érkező szíreket az EU-ból visszaküldik Törökországba, akkor ott a gyerekek járhassanak iskolába, szüleiknek pedig legyen lehetőségük dolgozni.

A Budapest Beacon helyszíni tudósítója azt kérdezte Hollik Istvántól: az október 2-i népszavazás tükrében mi a véleménye arról, hogy az alaptörvényről viszont nem volt népszavazás. „A Fidesz-KDNP kormánya mindig is azon az állásponton volt, hogy az az ideiglenes Alkotmány egyébként, ami nyolcvankilenc után érvényben volt, az a posztkommunizmus egyik utolsó szimbolikus eleme, és azt meg kell változtatni, mi erre vállalkoztunk, ez teljesen nyilvánvaló volt, úgyhogy nem gondolom, hogy erről külön népszavazást kellett volna tartani, hiszen mi állítottuk, hogy ezt a változást, ezt meg kell tenni, egyébként, ha arról beszélünk, hogy az alaptörvény szellemisége egyébként milyen, akkor azt láthatjuk egyébként, azok a jogállami garanciák, amik a korábbi, ideiglenes Alkotmányba szerepeltek, az természetesen a, ebben is szerepelnek, mi úgy gondoljuk, hogy mi úgy gondoljuk, hogy egyébként ez az alkotmány több lett azzal, például közpénzügyi rész is van benne” – reagált a politikus. (Amennyiben nem teljesen világos Önöknek, miről beszélt Hollik István, akkor a hiba nem az Önök készülékében van – a szerk.)

Munkatársuk azt is megkérdezte: Lázár Jánosnak és Kovács Zoltánnak le kell-mondania magas pozíciójáról, mivel az EU-tagság ügyében mindketten szembementek a hivatalos kormányzati állásponttal. „Lázár János megbüntetésének a kérdése az pedig a miniszterelnök kompetenciája, az pedig nem én vagyok” – reagált Hollik István.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):