Magyarok várakoznak a londoni külképviselet előtt, hogy leadhassák voksukat a 2014-es országgyűlési választáson. Fotó: MTI

Hiába tiltakoztak az ellenzéki pártok és a külföldön élő magyarok, a Fidesz nem változtat a választási törvényen. A közvélemény-kutatások alapján van rá esély, hogy érvényes lesz az októberi referendum. 

A külföldön élő magyarok és az ellenzéki pártok folyamatos tiltakozása ellenére a Fidesz nyilvánvalóvá tette, miszerint a választási törvény marad, és a külföldön élő magyarok nem szavazhatnak levélben, csak személyesen a nagykövetségen, a konzulátuson, vagy esetleg haza is utazhatnak. Nem úgy a kettős állampolgárok, akik például Romániában, Szerbiában, Ukrajnában vagy Szlovákiában élnek, hiszen ők levélben is szavazhatnak.

Sok külföldi magyar érzi emiatt úgy, hogy diszkriminálja őket az állam. Ügyüket mind a Kúria, mind pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította, mondván, a határon túli magyar kisebbségek csak a pártlistákra szavazhatnak, míg a külföldön élő és dolgozó magyarok egyéni jelöltekre is leadhatják voksukat. Emiatt – a bíróság szerint – elfogadható, hogy a két szavazói csoport között különbséget tesznek.

A népszavazás más

Az októberi, betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás esetében csak egyetlen kérdésre kell „igen” vagy „nem” választ adni, teljesen mindegy tehát, hogy valaki külföldön élő magyarként, vagy a magyar kisebbség tagjaként szavaz. Emiatt kezdeményezte több ellenzéki párt, köztük a szélsőjobboldali Jobbik is a választási törvény módosítását. A radikális párt vezetői mind az öt parlamenti frakció vezetőjét meghívták hétfőn egy egyeztetésre, melynek témája a választási szabályok megváltoztatásának lehetősége volt annak érdekében, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak levélben.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője gyorsan szertefoszlatta a reményeket, és közölte: pártja nem támogat semmilyen változást, mivel szerinte a választási törvény „a jelenlegi szabályozás koherens és kiállta minden nemzetközi jogi szervezet – például az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Velencei Bizottságnak a – vizsgálatát”.

„Egy esetleges módosítás miatt nem lehetne lebonyolítani a jogerősen október 2-ára kitűzött kvótareferendumot a törvényalkotási folyamat és az esetleges jogorvoslatok miatt, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nem tudná ugyanis kiküldeni az értesítőket” – tette hozzá a kormánypárti politikus. Alkotmányellenes is lenne, ha elmaradna az államfő által kitűzött népszavazás, amelyet a parlament is elfogadott – tette hozzá.

Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese nem adta föl, és kezdeményezte, hogy augusztus 18-ra hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését. Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke is a levélben szavazás kiterjesztése mellett foglalt állást, ugyanakkor ismételten érdektelennek nevezte az októberi kvótareferendumot, mivel az szerinte nem oldja meg a bevándorlás problémáját. Az LMP emellett illegitimnek is tartja a népszavazást – a választók megkülönböztetése miatt. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nem vett részt az ötpárti egyeztetésen.

Korában Ujhelyi István, az MSZP alelnöke a nol.hu-nak azt mondta: „Az egyenlő választójog biztosítása alapvető kötelessége lenne a magyar államnak. Ha fennmarad az alkotmányellenes különbségtétel, és a választási szervek nem garantálják az egyenlő és szabad választás lehetőségét, az csak megerősíti az MSZP álláspontját, hogy a referendumon nem szabad részt venni”.

Árulkodó adat, miszerint a 2014-es országgyűlési választáson 128 ezer kettős állampolgár voksolt, döntően a szomszédos országokból, míg a külképviseleteken mindössze 24 ezren szavaztak. A 128 ezer levélszavazat 95,5 százalékát a Fideszre adták. Ez alapján kifejezetten jól jön most a kormánynak, ha sikerül távol tartania a több százezer külföldön dolgozó és tanuló magyar többségét a választástól. Ezen persze akár el is úszhat az érvényesség, de a referendumnak elvileg amúgy sincs hatása arra, hogy érvényesítik-e a tavaly szeptemberben elfogadott, de több tagállam, köztük Magyarország által is ellenzett menekültelosztási kvótákat, melyek alapján 1294 ember jutna Magyarországra. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy a kormány egy érvénytelen, de a nemek többségét hozó eredményt (ez gyakorlatilag már most borítékolható – a szerk.) is győzelemként fog kommunikálni.

Van rá esély, hogy érvényes lesz

A Závecz Research (ZRI) július utolsó hetében az Index megbízásából végzett telefonos közvélemény-kutatása alapján reális esély van rá, hogy érvényes lesz a népszavazás, márpedig amennyiben érvényes lesz, akkor nyilvánvalóan a nemek lesznek többségben. (Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott – a szerk.)

A válaszadók 54 százaléka részt akar venni a népszavazáson, 23 százalék még nem döntötte el, míg 19 százalék nem akar elmenni.

Azok között, akik elmennének, döntő többségben vannak a nemmel szavazók: a felmérés eredményei szerint ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre.

A Tárki ennél korábban, közvetlenül a nizzai terrortámadás után, vagyis meglehetősen fölfokozott közhangulatban mérte föl a választói hajlandóságot és azt, hogy mire szavaznának a magyarok a referendumon. A felmérés alapján a megkérdezettek 37 százaléka sorolható a nemmel válaszolók táborába – ők biztosra ígérik a részvételüket. A második legnagyobb, 21 százalékos csoport azoké, akik nem ígérik biztosra a részvételüket (talán elmennek), ám ha mégis elmennének, nemmel szavaznának. A harmadik, 13 százalékos csoport is nemmel szavazna, ha elmenne, de egyelőre inkább a nem felé hajlik (valószínűleg nem megy el).

Ezzel szemben a válaszadók mindössze 8 százaléka mondja azt, hogy biztosan elmegy, és a kormány szándékaival ellentétben igent mond, 5 százalék pedig nem biztos a részvételben, de ha elmegy, akkor igennel fog szavazni. 14 százalék biztosan nem megy el – derül ki a Tárki-Omnibusz reprezentatív felméréséből.

Sik Endre, a Tárki vezető kutatója az eredményeket publikáló Népszabadság cikke szerint azt mondta: a népszavazásra hívó szóra a társadalom két eltérő csoportja látszik vevőnek. A kormánypárti, állam felé elkötelezett, jó anyagi helyzetet váró EU-szkeptikusok, illetve az államra ráutaltak, akik az ország lemaradó régióiban hónapról hónapra élnek. Az „igenlésnek” nincs határozott társadalmi arculata, csak pártjellege.