Mindenki jól járt Fejér megyében a földárverések első hullámában, csak a helyiek nem – derül ki Ángyán József legfrissebb jelentéséből. Volt, aki budapesti panellakásból nyert földet. Összességében elmondható, hogy a helyi parasztok többségének már jó előre nullára csökkentették az esélyeit azzal, hogy a birtoktestek hatvan százalékára a licit százmilliós, vagy annál magasabb kikiáltási árról indult.

Bebizonyosodott, hogy a 2015 őszén indított földárverések ténylegesen veszélyeztetik a vidék jövőjét, az ott élő emberek megélhetését, megfosztják a kis- és családi gazdálkodókat a földhöz jutás valódi esélyétől, és tovább rontják az ökológiai gazdálkodás amúgy is kritikus helyzetét – írja a Greenpeace a csütörtökön bemutatott Ángyán-jelentés kapcsán.

A Fejér megyében tavaly év végén lebonyolított árveréseket vizsgálva a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára arra jutott, hogy az elárverezett birtoktestek összterületének csupán egyötöde került helyi lakos kezébe, huszonkilenc településen, 5550 hektárnyi területre pedig egyáltalán nem volt helybeli nyertes. Összesen 13,6 ezer hektár – szám szerint 392 birtoktest – került más településen élők kezébe Fejérben abból a 17 ezerből, amelyet sikeresen árvereztek el. 205 vevő szerezte meg az említett területeket.

Bár az előírások alapján az új tulajdonosok lakhelye legfeljebb húsz kilométerre lehet a megvásárolt földterület közigazgatási határától, az összes eladott terület közel egyharmadát e határon kívülről, esetenként száz kilométerről jelentkező vevők nyerték el. Ezeregyszáz hektár landolt például a fővárosban, azaz átlagosan bő hatvan kilométerre lakó pályázóknál. Van, aki a Rózsadombról, de van, aki egy káposztásmegyeri panellakásból nyert. Ezzel Budapest a harmadik legsikeresebb település lett a Fejér megyei földárveréseken.

Sem az egykori kishantosi biogazdaság földjeit magába foglaló Hantoson, sem Alcsútdobozon, sem pedig Etyeken nem rúgott labdába helyi paraszt. Etyeken több, mint ötszáz hektárt vittek el a nem helyiek. Felcsúton nyertek viszont a legtöbben: az Orbán Viktor miniszterelnök falujában lakók vitték el a megyében elárverezett földek majdnem tíz százalékát, de taroltak a székesfehérváriak is.

Fejér megyében az esetek kétharmadában nem volt verseny, és a földterület kikiáltási áron kelt el, az pedig legtöbbször nem volt alacsony: a megyében meghirdetett földterületek több mint negyven százalékát teszik ki a száz hektárnál nagyobb területű, két-háromszáz millió forintért elkelt birtoktestek, de ha csak a százmilliós értékhatárt nézzük, akkor a meghirdetett birtoktestek majdnem hatvan százaléka az, ami ebből kicsúszott területét tekintve – fölfelé. A mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok mellett ekkora összegeket a valóban helyben élő, gazdálkodó családok nem tudnak földvásárlásra fordítani – hangsúlyozza a Greenpeace. Lepsény erre a legjobb példa, ahol hiába álltak össze a helyi parasztok, a százmilliós, nagy birtoktömbök közül egyet sem sikerült megszerezniük.

A kormányzati kommunikáció azt mondja: sok apró birtoktestet árvereznek el, a legtöbb ugyanis ilyen. A darabszámot tekintve igaz is, amit a kormány állít, hiszen az elárverezett birtoktestek majdnem fele húsz hektár alatti, így a kisebb, családi gazdálkodóknak is elérhető, csakhogy ha terület szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor ezek az összes elárverezett földterület kevesebb, mint egytizedét teszik ki. Hogy egyértelmű legyen: a száz hektár fölötti birtoktestek aránya darabra alig több mint tíz százalék, de – ahogy korábban említettük – ezek adják az elárverezett terület bő negyven százalékát.

A legnagyobb egyben elárverezett terület majdnem háromszáz hektár volt, a legmagasabb kikiáltási ár pedig majdnem félmilliárd forintra rúgott. Ez a méret és ez az ár már önmagában megkérdőjelezi a kormányzati kommunikáció hitelességét. Az említett, közel félmilliárdról induló földet sem helyi gazda vitte el.

Az elkelt földek negyven százaléka a korábbi bérlők kezébe került. A földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos visszaélésekről szintén több jelentést is írt Ángyán.

Mészáros Lőrinc rokonsága 2015-ben 1425 hektár földet nyert el több, mint 1,9 milliárd forint értékben, az egyebek mellett vele üzletelő Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara és annak rokonsága pedig 1227 hektárt szerzett meg mintegy másfélmilliárd forintért. A kishantosi ökogazdaság új urai is több, mint ezer hektárhoz jutottak hozzá.

Ángyán szerint a befektetők többsége számára az így befektetett tőke belátható időn belül akár meg is tízszereződhet. A minisztérium „ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben nem 392 külön gazdálkodó család, hanem 163 érdekeltség műveli ezután a 17 072 hektár területet” – írja a Szent István Egyetem nyugalmazott professzora.