Juhász Péter az október 16-i tüntetésen. Fotó: Budapest Beacon
Vasárnap délután háromkor több demokrata szervezet tüntetése kezdődik a budapesti Blaha Lujza téren. Az LMP nem lesz köztük, de majdnem. A tervek szerint pontosan ugyanekkor Juhász Péter Együtt-alelnök és a hozzá csatlakozók a Kossuth téren megkezdik Orbán Viktor miniszterelnök kifütyülését. Ötven méterrel odébb, a Vértanúk terén Szabó Gábor „Tuareg” és követői ugyancsak fütyülni fognak. A gyülekezési jogi szakember szerint a fütyülés semmilyen jogszabályt nem sért, a bécsi egyezmény nem alkalmazható ellene, és a tömegből sem emelheti ki a karhatalom Orbán Viktor kifütyülőit.
Mint ahogy arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, vasárnap együtt tüntetett a kormányzati lopások ellen és a sajtószabadság mellett az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért (PM) és a Lehet Más a Politika (LMP). Az Együtt szónoka – egyben amúgy az egész tüntetés konferansziéja – Juhász Péter, pártja alelnöke és belváros-lipótvárosi önkormányzati képviselője volt. Az ellenzéki politikus egyebek mellett az október 23-i Orbán-beszédre hívta a sokaságot, hogy ott majd fütyüljék ki a miniszterelnököt.
„»Minden egyes olyan fórumon, ahol Orbán megjelenik, legyünk ott tömegével.« Szerinte a miniszterelnököt ki kell fütyülni, ahol csak lehet. Juhász a kormányfő október 23-i, a Kossuth téren tartandó nyilvános beszédét ajánlotta hallgatósága figyelmébe. »Orbán Viktornak át fogjuk adni azt az üzenetet, hogy elegünk van az állandó lopásából, állandó hazudozásából, a Magyarország és a magyar nép ellen elkövetett bűneiből« – folytatta” – írtuk vasárnap este, a tüntetésről szóló beszámolónkban.
Azóta a Juhász által meghirdetett október 23-i kifütyülés Facebook-eseménnyé konvertálódott.
Pontosan a Juhász-féle kifütyüléssel egyszerre, vasárnap délután háromkor kezdődik több demokrata párt, valamint az Új Magyar Köztársaság és a Szolidaritás közös tüntetése a Blaha Lujza téren. Ennek megfelelően a Facebookon az elmúlt napokban sűrűn ment az anyázás: az MSZP és a DK hívei azzal mentek neki az együtteseknek, hogy megbontják a demokrata egységet. Utóbbiak szerint azonban nem a Blahán, hanem ott – esetünkben a Kossuth téren –, ahol lesz, kell Vezérlő Csillagot elküldeni melegebb égtájakra.
„Mi alapján ne engednének be?” – kérdezett vissza a Budapest Beacon által megszólaltatott Juhász, akitől azt kérdeztük, az előfordulhat-e, hogy a biztossági kapun a rendvédelmi szervek nem engedik be a Kossuth téren a kormánypárti tömegbe. „Nincs jogalapjuk nem beengedni” – tette hozzá az együttes politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy mit szól a „rászerveztél a blahás tüntetésre” vádra, Juhász úgy felelt: a vasárnapi tüntetésen nem azt hirdette meg, hogy október 23-án fütyüljék ki Orbán Viktort, hanem, hogy „minden egyes olyan fórumon, ahol Orbán megjelenik – történetesen legelőször október 23-án, de mindig és mindenhol, amikor erre csak lehetőség van”.
Juhász szerint nem volt egyeztetés arról, hogy a Blaha Lujza téri tüntetés időpontját módosítsák. Arra hívta föl lapunk figyelmét, hogy Ponciusz Pilátusz is ellentüntetést szervez az Orbán-beszéd idejére a Kossuth térre.
„Nem csapjuk rá azokra a pártokra az ajtót, amelyekkel másnap el akarjuk kezdeni az előválasztási tárgyalásokat” – közölte megkeresésünkre Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke. Szabót azért szólaltattuk meg, mert pártja egyfelől társszervezője az október 23-i Blaha Lujza téri tüntetésnek, másfelől viszont Jávor Benedek, a párt európai parlamenti képviselője beszédet mondott azon a tüntetésen, melyen Juhász meghirdette Orbán Viktor kifütyülését.
„Nagyon kevesek fejében volt együtt, hogy ez a két esemény egy időben lesz. A PM-ben is csak utólag realizáltuk, hogy egyszerre lesz a kettő” – közölte a Budapest Beaconnel Tordai Bence, a PM szóvivője, miután neki is föltettük a „Kossuth tér vagy Blaha?” kérdést. „Az ellenzéki szavazók dilemma előtt állnak, hogy saját vezetőik pozitív üzeneteit hallgassák-e meg vagy menjenek-e el a Kossuth térre kifejezni a Kedves Vezetővel szembeni mélységes egyet nem értésüket” – fogalmazott az ökopárt szóvivője. „A PM ezt a dilemmát nem oldja föl; mindkettő egy legitim és fontos politikai cselekvés. Kinek-kinek hangulata és vérmérséklete alapján kívánok helyes döntést. Azt szeretném, ha mindkét helyen sokan lennénk. Illetve a Kossuth téren nyilván sokan lesznek, hála a kormánypárti közönségnek. Azt szeretném, ha sok fütyülő lenne” – folytatta Tordai. Kérdésünkre közölte: „fölmerült”, hogy a Blaha Lujza téri rendezvényt későbbre tegyék, de részleteket nem tud, mert a szűk szervezőgárdában nincs benne.
„Két hónapja szervezzük a tüntetést. Az Együttet is folyamatosan kértük a csatlakozásra, de megkeresésünkre a párt nem is reagált. Nem tudunk már ezen változtatni. Informálisan nyár óta, formálisan október 2-a óta egyeztetünk a pártokkal. Fogalmam sincs, hogy Juhász Péter miért jelentette be, hogy Orbán Viktort ki kell fütyülni” – közölte a Budapest Beaconnel Székely Sándor, a tüntetést jegyző Szolidaritás elnöke azon kérdésünkre, hogy lehetetlen lenne-e áttenni az ellenzéki tüntetést délután háromról négyre. „Nekem ezzel nincsen problémám. Orbán abszolút megérdemli, hogy kifütyüljék. Én is döntöttem már szobrot” – tette hozzá a szakszervezeti vezető. „A Blahán a pártok és a civilszervezetek vezetői elmondják, hogy hogyan tovább” – jegyezte meg. „Azt nem lehet tudni, hogy a Kossuth téren mi lesz, kit hogy engednek be, lesz-e botrány, verekedés vagy nem. Aki tíz-húszezer fideszes és párezer rendőr társaságában ki akarja Orbán Viktort fütyülni, az ott a helyszínen tegye meg. Nincs ezzel semmi gond” – folytatta interjúalanyunk.
További kérdésünkre Székely közölte: nemcsak az Együttet hívták a Blahára, hanem az LMP-t is. „Hadházy Ákossal (az LMP társelnöke és országgyűlési képviselője – a szerk.) beszéltünk. Úgy volt, hogy jön, de aztán mondta, hogy az október 16-i tüntetést is elég nehezen nyomta le pártja torkán, úgyhogy október 23-át inkább kihagyja. Jelezte ugyanakkor, hogy továbbra is szeretne valamilyen együttműködést” – mondta a Szolidaritás elnöke. „Ha Ákoson múlna, ő jönne” – vélte Székely. További érdeklődésünkre úgy folytatta: a Magyar Liberális Pártot (MLP) viszont nem keresték meg a pártnak az október 2-i népszavazáson képviselt álláspontja miatt. „Olyan feszültség keletkezett a népszavazással kapcsolatban, amit nem akartunk a tüntetésbe belevinni, ezért az MLP-t inkább kihagytuk ebből” – fogalmazott Székely Sándor.
Az Orbán Viktorral föltuningolt Kossuth téri kormányzati megemlékezés Juhász-féle kifütyülése és Ponciusz Pilátusz-féle kilöhögése mellett a Nemzeti Együttműködés Rendszere Szabó Gábor „Tuaregre”, az egykori Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) spiritusz rektorára is számíthat. Szabó most a Civil Ellenzéki Kerekasztal (CEKA) aktivistájaként Orbán Viktor lemond(atása) címmel hirdetett meg tüntetést a Facebookon. Ez tulajdonképpen két tüntetés: az első tíztől délután egyig az Alkotmány utca torkolatában, a második délután háromtól ötig a Vértanúk terén. Számunkra ez utóbbi az érdekes, hiszen ez esik egybe Orbán Viktor beszédével, és – mint Szabó a blogján írja is – ide „sípokkal felvértezve” várják a közönséget.
„Ha Juhász Péterék jönnek, örömmel látjuk őket mindenféle egyeztetés nélkül is” – közölte Szabó a Budapest Beacon azon kérdésére, hogy a CEKA és az Együtt vasárnap együttműködik-e a Kossuth téren, és hogyan, ha igen. „Szeretném azt a látszatot elkerülni, hogy ez a Blaha Lujza téri tüntetés elleni áskálódás lenne – akár Péter részéről, akár az enyémről” – tette hozzá. „A Juhász-féle kifütyülés és a mi kifütyülésünk két, egymástól független esemény, ami időben és térben egybeesik” – közölte az aktivista. „Fél háromtól fél hatig van a rendőrség által tudomásul vett bejelentésünk a Vértanúk terére. […] Ha a Vértanúk terét lezárnák, arról engem mindenképpen értesítenie kellett volna a rendőrségnek” – mondta Szabó azzal kapcsolatban, hogy elképzelhető-e miszerint a jogerős papírja ellenére vasárnap délután mégsem tüntethetnek a tervezett helyen. „Természetesen a jogerős engedélyeink ellenére lehet, hogy a rendőrség föloszlat minket. A délelőtti tüntetés esetén aligha, de délután lehet, hogy megcsinálják, hogy a bécsi egyezményre hivatkozva azt a területet, amelyet a rendőrség a lengyel köztársasági elnök védelme ürügyén ellenőriz, kiterjesztik a Szabadság térig. Persze ez törvényellenes lenne” – közölte az aktivista. „Tavaly március 15-én a Nemzeti Múzeumnál ötvenen beszivárogtunk az Orbánt hallgató tömegbe, és kifütyültük, úgyhogy azt a hatalom tudja, hogy erre ismét képesek vagyunk” – folyatta Szabó. „Ha olyan lesz a helyzet, hogy a Vértanúk terei tüntetésünket betiltják, akkor be fogunk szivárogni az Orbán Viktort hallgató tömegbe. Alapesetben viszont a Vértanúk teréről kifütyüljük Orbánt. Ha párszáz ember ott lesz, zengeni fog az egész Kossuth tér” – tette hozzá.
„A közterületen tartott tüntetések is bejelentéskötelesek. Ha a bejelentéstől számított három napon belül a rendőrség nem közli, hogy a rendezvényt megtiltja, akkor utólag már nem akadályozhatja meg, hogy a tüntetés el is kezdődjék” – közölte a Budapest Beacon megkeresésére Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi programvezetője. Hegyit azért szólaltattuk meg, mert korábban az Angela Merkel német kancellár 2015 februári budapesti látogatása okán a bécsi egyezményre hivatkozva, később pedig az Áder-Orbán féle szoboravatás ürügyén is föloszlatta a rendőrség a Szabó által vezetett OGYM Parlament előtti, jogszerű tüntetését, és a föloszlatás jogszerűtlensége miatt indított per(ek)ben a TASZ képviseli az OGYM-et.
Ez könnyen lehet, hogy – szintén a bécsi egyezményre hivatkozva – most október 23-án is meg fog történni, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint biztonsági okokra hivatkozva lezárják a Kossuth teret és környékét. „De abból, hogy erre a nemzetközi egyezményre fognak hivatkozni, még nem következik, hogy a föloszlatás jogszerű is lesz” – mondta Hegyi. „A bécsi egyezmény azt szabályozza, hogy hivatalos vendégeket, magas rangú politikusokat, diplomatákat milyen személyi védelem, milyen biztonsági intézkedés illet meg az őket fogadó országban.” A vasárnap a Kossuth téren fölszólaló Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökre Magyarországon természetesen vonatkozik a bécsi egyezmény, „de a szerződés egy szóval sem ír olyat, hogy a külföldön lévő politikust vagy diplomatát ne lehetne bírálni” – közölte a jogász, hozzátéve, hogy „például a kifütyülés nem biztonsági kategória, hanem a véleménynyilvánítás legitim módja.”.
„A zajló tüntetés föloszlatásának szigorú szabályai vannak. Ha a tüntetés mások jogait és szabadságát sérti, akkor azt a rendőrség föloszlatja” – folytatta. „A kérdés tehát az, hogy a tüntetés – illetve annak részeként a fütyülés – sérti-e mások jogait vagy szabadságát” – magyarázta interjúalanyunk, aki szerint „önmagában nézve a fütyülés nem jogsértő: az kritikus, de békés véleménynyilvánítás, nincs benne semmi erőszak vagy támadó jelleg”. Hozzátette: jogellenes lenne azért föloszlatni a Vértanúk terén a Szabó által jegyzett tüntetést, mert ott fütyülnek. „Ráadásul, a várható fütyülés címzettje valószínűleg nem a lengyel államfő, hanem a magyar miniszterelnök. Márpedig ő nemcsak közszereplő, de egyenesen közhatalmat gyakorló személy, úgyhogy még kevésbé hivatkozhat jogsérelemre, mint egy átlagember” – jegyezte meg. Mellékszálként föltett kérdésünkre Hegyi úgy felelt, hogy mindez Göncz Árpád 1992. október 23-i kifütyülésére ugyanígy vonatkozik: „Ha akkor önmagában azért oszlatták volna föl a tömeget, mert fütyültek, az jogsértő lett volna. Az akkori köztársasági elnök kifütyülése szégyenletes volt, de jogszerű”.
Mivel a fütyülés nem támadó vagy erőszakos, a rendőrség az Orbán Viktort meghallgatni kívánó, többségében kormányszimpatizáns sokaságból sem viheti el azokat, akik a miniszterelnököt kifütyülik – folytatta a TASZ programvezetője. „A rendezők megkérhetik őket a fütyülés abbahagyására vagy a sokaságból való távozásra, de kényszerítőeszköz nincs a kezükben, tehát nem vitethetik el a fütyülőket a rendőrökkel. A rendőr csak szabálysértés vagy bűncselekmény esetén léphet közbe” – magyarázta Hegyi, hozzátéve, hogy amennyiben a fütyülőket a tömeg kormánypárti többsége részéről éri fenyegetés, „akkor a rendezőknek e fenyegetés realizálódását is meg kell akadályozniuk”.
„A gyülekezési törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a rendőrségnek föl kell oszlatnia a tüntetést” – figyelmeztetett. „Ezek közé tartozik a bűncselekmény elkövetése vagy az arra való felhívás, ám az absztrakt terrorveszély nem, ezért erre hivatkozva sem oszlathatja föl a rendőrség az általa már tudomásul vett tüntetést” – hangsúlyozta a Budapest Beaconnek nyilatkozó gyülekezési jogi szakember.
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):