Az Élet menete Budapesten. Fotó: MTI

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a zsidók és keresztények összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet menete szónokai a budapesti Szent István-bazilika előtti téren vasárnap délután – tudósított az MTI.

A rendezvény fő szónoka, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította a normákat.

„Egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt, azt is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna” – fogalmazott.

Elmozdult, örökre megváltozott az önmagunkról és a Jóistenről alkotott képünk. Auschwitz az a történelemben, ami a tudományban a relativitáselmélet. Senki nem érti, de mindenkire vonatkozik – fűzte hozzá Röhrig Géza.

A Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először közösen emlékeztek az úgynevezett történelmi egyházak képviselői.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségét (Mazsihisz) képviselő Frölich Róbert országos főrabbi arról beszélt, hogy a bazilika és a Dohány utcai zsinagóga, ahonnan a menet elindult, mindössze néhány percnyi sétára van egymástól, mégis voltak idők, amikor messzebb voltak, mintsem „elérhetett volna a zsinagóga hangja a bazilikáig”.

Voltak idők, amikor a zsinagóga zokogása, a halálra szánt zsidók segélykérése süket fülekre és zárt ajtókra talált – mondta.

„Ma a bazilika kapui nyitva állnak, ma elérkezett a zsidó hang a keresztény templomhoz. […] Keresztények és zsidók együtt mennek és adnak elkésett tiszteletet a mártíroknak. Ma felépítettünk egy hidat, amelyen el is indultunk együtt” – fogalmazott az országos főrabbi.

A Soá egyik üzenete, hogy „nem lehetett volna milliókat vágóhídra küldeni, ha őrizték volna a hidakat, nem siratnánk az elveszített és soha meg nem születhetett életeket, ha azok a kapuk nyitva lettek volna” – tette hozzá.

„Múltba nézve, de a jövő felé indulva, együtt kell lépnünk, ha azt akarjuk, hogy a vészkorszak tragédiája és szégyene soha ne ismétlődhessék meg” – figyelmeztetett Frölich Róbert.

Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke kiemelte: az élet menetének lépéseit a szívben kell megtenni, a múlttal való őszinte szembenézéssel, a másik kultúra, a másik ember megismerésével, tiszteletével és szeretetével.

A katolikus püspök felidézte: nemrég ortodox rabbik egy csoportja nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között azt írták: „keresztények és zsidók együtt kell, hogy munkálkodjunk korunk erkölcsi kihívásainak megoldásában […] és a világ jobbításán”.

Ezek a rabbik megérezték a történelmi pillanatot, és „a Mennyei Atya akaratát”, hogy új fejezetet nyissanak a zsidóság és a kereszténység történelmében, és testvéri kezet nyújtsanak egymásnak – közölte.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta, abban a néhány órában, amikor az emlékeztetés tereivé válnak az utcák, „elgondoljuk, sétálhatna most itt unokájával az, akit errefelé vittek el a halál menetére”, akit „áldozati bárányként hurcoltak el” és akit „a háború értelmetlen poklába löktek”.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke úgy fogalmazott: „Hiszem, hogy az örökkévaló Isten örül, amikor erre a menetre, az Élet menetére tekint. Az ő áldását kérjük, hogy valóban az élet hirdetői, védelmezői és továbbadói lehessünk egy sok tekintetben halálra orientált világban.”

Ilan Mór, budapesti izraeli nagykövet azt mondta: az Élet menetének legfontosabb üzenete, hogy „másnak lenni nem betegség, mások gyűlölete pedig nem orvosság”.

A mai demokrácia nemcsak az egyenlőséghez, hanem a mássághoz való jogot is megadja, és ameddig bárkit faji, vallási alapon, vagy nemi identitása miatt üldöznek, és ameddig gyűlöletből fakadó erőszakos események történnek, „kötelességünk együtt menetelni évről évre” – hangsúlyozta.

A résztvevők félperces néma csenddel emlékeztek meg a március végén elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas íróról.

Az emberek „Soha többé” feliratú léggömböket, magyar, izraeli és európai uniós zászlókat vittek magukkal.