[Majtényi László, Juhász Péter, Horváth András és
Vágó Gábor. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Közérdekvédelmi Központ néven antikorrupciós árnyékügyészséget hoz létre az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Korrupcióellenes Szövetség – derült ki az Együtt elnökének, Juhász Péternek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek, illetve a Korrupcióellenes Szövetség titkárának, Vágó Gábornak a közös pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Vágó szerint „amint lesz politikai váltás, felelősségre vonás is lesz”. Jávor azt mondta: ez egy nyitott együttműködés, ahová bárkit várnak, beleértve a KDNP-t is.

A korrupció Európa-szerte az egyik legsúlyosabb probléma – hangsúlyozta Jávor Benedek. A korrupció – folytatta a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője – a teljes gazdasági és társadalmi rendszert aláássa. „Magyarországon a helyzet különösen kritikus” – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki úgy látja: rendszerszintű korrupciós helyzet alakult ki a Fidesz kormányzása alatt. Hazai és európai uniós (EU) források tűnnek el nyomtalanul, ráadásul a hatóságok nem akarnak föllépni a korrupció ellen. Az ügyészség még akkor sem nyomoz, ha az illetékes uniós szervek – például az Európai Csalás Elleni Hivatal (francia rövidítéssel: OLAF) – erre szólítják föl.

A kormány – hangsúlyozta az ökopárti politikus – lelkesen kommunikálja, hogy korrupciós ügyeken – például a pénztárgépek ügyében – nyomoz, közben azonban „az állam monopolizálta a korrupciót”. Civil szervezetek, újságírók és politikusok sok energiát fektettek különböző korrupciós ügyek föltárásába, de ezek az ügyek a nyilvánosságra kerülésük után legfeljebb pár hét alatt elsikkadtak – folytatta Jávor.

Az EP-képviselő emlékeztetett: pártja javasolta, hogy álljon föl egy korrupcióellenes intézmény. A törvényjavaslatot a kormánypárti többség négyszer utasította el a parlamentben. Épp ezért egyfajta árnyékügyészség gyanánt létrehozzák egy úgynevezett Közérdekvédelmi Központot. A szervezet létrehozásában rajta kívül részt vesz Juhász Péter, az Együtt elnöke, Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkára, Horváth András, a Kellesz elnöke és Majtényi László volt adatvédelmi biztos, az ugyancsak a korrupció elleni föllépés céljából létrejött Igazmondó Alapítvány alapító tagja – mondta Jávor. A fölsoroltak valamennyien megjelentek a sajtótájékoztatón.

„Reméljük, hogy a számonkérés, a felelősségre vonás útján az első lépés” lesz a Közérdekvédelmi Központ létrehozása – közölte Jávor Benedek.

„A kormány- és rendszerváltás utáni ügyészség létrehozásának csíráját látjuk” – vette át a szót Juhász Péter. Az Együtt elnöke emlékeztetett: Vágó Gábor egyik idevonatkozó népszavazási kezdeményezését átengedte a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így ha a döntés jogerőre emelkedik, elindulhat a népszavazási aláírásgyűjtés. Az aláírásgyűjtést az Együtt és a PM is támogatja. Különböző pártok és civilszervezetek között számos más témában is várható együttműködés – tette hozzá Juhász, aki arra hívta föl a figyelmet, hogy a vidéki Magyarországon „nincs kihez fordulni”. Azt ajánlotta a korrupció ellenfeleinek, hogy bátran forduljanak hozzájuk. „Minden egyes ügyet jogi fórumra akarunk vinni” – fogalmazott. Minden egyes ügyben el kell indítani az eljárást, „már csak azért is, hogy toljuk ki az elévülési időt” – hangsúlyozta.

[Majtényi László, az Ekint elnöke és Szilágyi László, az LMP, majd a PM
volt országgyűlési képviselője. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

„A Fidesz-KDNP úgy fél a korrupcióellenes ügyészségtől, mint ördög a tömjénfüsttől” – abszolvált erős entrée-t Vágó Gábor. A Kellesz titkára szerint az EU számára különösen fontos, hogy az uniós adófizetők pénze „ne váljék a korrupció martalékává”.

Úgy folytatta: fontos ezeket az ügyeket nyomon követni, „hogy ne tűnjenek el a médiaviharban”. A Lehet Más a Politika (LMP) egykori országgyűlési képviselője a „gazembereknek” azt üzente: ne gondolják, hogy a bűnöket megúszhatják. „Amint lesz politikai váltás, felelősségre vonás is lesz” – tette hozzá.

Jávor Benedek szerint a korrupcióellenes küzdelem egyik legfőbb eleme az információhoz való hozzájutás, „ezért anonimizált bejelentésre is lesz lehetőség”. Nagy hangsúlyt fektetnek a bejelentők védelmére. „Mint az ügyészség, jelentéseket fogunk készíteni” – tette hozzá.

A Budapest Beacon kérdésére, hogy tudniillik ez az együttműködés valamilyen politikai választási szövetség alapja lehet-e a 2018-as parlamenti választáson az Együtt és a PM között, Juhász úgy felelt: szeretné, hogy valamiféle politikai együttműködés létrejöjjön – de ez nem az. „Ez egy nyitott együttműködés, a Közérdekvédelmi Központban bárkit várunk. Ha a KDNP csatlakozni akar, szeretettel várjuk” – vette át a szót Jávor Benedek.

Újságírói kérdésre Vágó azt mondta: azok kiállása lenne a kulcs, „akik belülről ismerik a rendszer működését” – ilyen például Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori munkatársa.

Ugyancsak újságírói kérdésre Jávor azt mondta: szeretnék társadalmasítani a Közérdekvédelmi Központ finanszírozását. „Várjuk az adományokat – például azoktól a vállalkozóktól, akik a korrupció áldozatai” – egészítette ki mindezt Juhász.

Szintén kérdésre Jávor úgy reagált: szeretettel látnak volt ügyészeket, civil szervezeteket, pártokat, politikusokat. Közölte: vannak már elkezdett konkrét ügyeik, de erről még nem szeretne nyilatkozni.

[Jávor Benedek. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Tudósítónk rövid interjút készített Jávor Benedekkel.

A PM európai képviselője azt mondta: árnyékbíróság fölállításában nem gondolkoznak. „Az árnyékügyészség előkészíti az ügyeket és civil eszközök segítségével megpróbálja a közvádló szerepét ellátni” – fogalmazott az EP-képviselő. A politikus szerint „a bíróságokon még működik a jogállam”, tehát ha vádemeléséig eljutnak, akkor van esély arra, hogy elmarasztaló ítéletek szülessenek.

Közvádlóként nyilvánvalóan nem tudnak eljárni, de pótmagánvádas eljárást indítani, vagy az ügyészségre nyomást gyakorolni van lehetőségük. „Nem szabad hagyni, hogy elfeküdjenek ügyek, addig kell járni az intézmények, a hivatalok, a hatóságok nyakára, amíg valami lépés nem történik”, és ki lehet használni a jogérvényesítésnek a Magyarországon kívüli lehetőségeit, például az OLAF-hoz, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főosztályához vagy adott esetben az Emberi Jogi Bírósághoz lehet fordulni. Úgy vélte: „el lehet érni olyan bírósági döntéseket, amelyek segítenek abban, hogy legyenek következményei a korrupciónak”.

Az EP május 17-i, Magyarországot érintő határozatával kapcsolatban Jávor azt mondta: „az EP állásfoglalása külön kitér” a korrupció magyarországi helyzetére. Az EP Állampolgári Jogi Bizottsága elkészít egy, a jogállamiság helyzetét elemző jelentést, és ennek a jelentésnek az alapján felkéri az Európai Tanácsot (ET) „annak az eljárásnak a lefolytatására, amely végén az Európai Tanács dönthet az esetleges szankciókról”. Jávor Benedek úgy számol, hogy a jelentés elkészítése és az ET eljárása még mintegy két évet vehet igénybe.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):