A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány(ok) olyan szellemiséget népszerűsít – a demokratikus értékeket vagy az emberi jogok melletti kiállást –, ami épp az ellentéte Orbán Viktor politika- és hatalomértelmezésének, nem véletlen, hogy a miniszterelnök folyamatosan bírálja az alapítvány által finanszírozott szervezetek tevékenységét. Goran Buldioskival, az Európai Nyílt Társadalom Kezdeményezés igazgatójával készített interjúnkban szóba került, miként történik a civil szervezetek finanszírozása, vagy, hogy támogat-e az alapítványon keresztül Soros György politikai pártokat.

Immár nyilvános a kormány civil társadalmat megregulázni szándékozó törvénytervezete, amely az átláthatóság mellett érvel, de első ránézésre inkább csak arra jó, hogy megnehezítse az adománygyűjtést, hogy a „külföldről finanszírozott szervezet” billogjával bizalmatlanságot ébresszen, vagy, hogy olyan adminisztratív feladatokat rójon ki, amelyek új információhoz ugyan nem segítik a hatóságokat, viszont időt és pénzt vesznek el a szervezetek eredeti munkájától. Goran Buldioskit, az Európai Nyílt Társadalom Kezdeményezés igazgatóját kérdeztük arról, hogyan működik a Soros-féle finanszírozás.

Budapest Beacon: Számos, a Nyílt Társadalom Alapítvány(ok) által finanszírozott civil szervezet működik Magyarországon, köztük olyanok is, amelyek erősen bírálják a magyar kormány politikáját. A kormányt ez láthatóan nagyon zavarja.

Goran Buldioski: Mindenekelőtt szeretnék különbséget tenni Soros György személye és az alapítványunk között. Ő az elnök, de az alapítvány több, mint önmagában az elnök személye. Vannak igazgatók, kuratóriumi tagok és alkalmazottak, emellett van küldetésünk és programunk is. A Nyílt Társadalom Alapítvány már több mint harminc éve jelen van Magyarországon, és nemcsak civil szervezeteket, de számos projektet is finanszírozott a múltban: humanitárius ügyekben, a gyermekek reggeliztetésénél vagy a vészhelyzetben nyújtott támogatásoknál – mint például a 2010-es vörösiszap-katasztrófa – is megjelentünk. Utóbbi esetében egymillió dollárral támogattuk az Orbán-kormányt a terület azonnali megtisztítása és a további környezeti katasztrófa megelőzése érdekében. Az általunk támogatott, kritikus hangnemet megütő szervezetek közül többen bíráltak irányelveket, személyeket, de egymást követő kormányokat is. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) védte például Orbán Viktort egy ügyben, amikor még ellenzékben volt, tehát nagyon fontos, hogy hosszú idősávon tekintsünk a szervezetekre, ne pedig egyedi vitapontként Orbán és Soros között.

Budapest Beacon: A meglehetősen torzult médiakörnyezet is szerepet játszik abban, hogy a közvéleményben negatív kép alakuljon ki Soros Györgyről, ezért tisztázzuk: mivel foglalkozik valójában a Nyílt Társadalom Alapítvány?

Goran Buldioski: Küldetésünk szerepel a nevünkben is: olyan társadalmat szeretnénk, ahol senki nem tartja magát az igazság egyedüli letéteményesének, amelyben párbeszédet folytatnak, és amelyben eltérő vélemények ütközhetnek annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb megoldást egy adott problémára. El kell ismernem, hogy a többi alapítvánnyal – függetlenül attól, hogy támogatottjaink-e vagy sem – folyamatos a párbeszéd, a szélesebb nyilvánosság felé azonban nem feltétlenül kommunikáljuk a tevékenységünket, most pedig egy lejáratókampány célkeresztjében találtuk magunkat. Vádolnak bennünket például azzal, hogy közünk van a migrációs válsághoz, de ez nem igaz, sőt, még csak nem is a migrációs ügyekre specializálódtunk: 2016-ban a Magyarországra irányuló finanszírozásunk mindössze hat százaléka ment ilyen célokra. A kormány azzal, hogy minket támad, saját tevékenységének egy részét leplezi, csakhogy közben védekezésre kényszerítik a civil társadalmat, ez pedig bizalomvesztéshez vezet. A közvélemény szemében a civil társadalom veszít a hitelességéből, és ez az, ami igazán aggaszt bennünket, mivel tudjuk, hogy a jól működő civil szféra a demokrácia egyik alappillére.

Budapest Beacon: A magyar kormány lényegében azt állította, hogy a menekültválság és az illegális migráció hátterében Soros György és az alapítvány áll. 

Goran Buldioski: Azzal vádoltak bennünket, hogy mi pénzeltük a „Welcome to EU” (Üdv az EU-ban) brosúrákat, vagy a „No Borders-t” (Határok Nélkül), de ez nem igaz. Az általunk támogatott szervezetek közül vegyük például a Magyar Helsinki Bizottságot: ők már jóval a migrációs válság kitörése előtt is foglalkoztak ilyen témákkal. Sok éve támogatjuk őket, például a börtönökben tapasztalható viszonyok ügyében folytatott projektjükben. A kapcsolatunk az általunk támogatott szervezetekkel hosszútávú partneri megállapodáson alapul. Javaslom a kormány számára, hogy nézze meg a honlapunkon a támogatásokat, és azután beszélhetünk az általunk végzett munkáról, ahelyett, hogy olyan munkáról beszélnénk, amit soha nem pénzeltünk. Visszatérve egy gondolat erejéig Soros személye és az alapítvány közötti különbségre: Sorosnak véleménye van, könyveket ad ki – befolyásolni akarja a párbeszédet, amihez egyénként minden joga megvan. Arra törekszik, hogy mindezt globális szinten tegye, ne pedig a nemzeti kereteken belül. Ennek fényében azt gondolom, nagyon fontos, hogy az egyéni szerepére az alapítványunktól elkülönítve tekintsünk. Ha megnézik, hogy mit támogatunk, akkor olyan projekteket is láthatnak közöttük, amelyek szembe mennek azzal, amit Soros György a magánvéleményében kifejtett.

Budapest Beacon: Vannak olyan civil szervezetek, melyek forrásaik legnagyobb részét, vagy akár teljes egészét a Nyílt Társadalom Alapítványtól kapják?

Goran Buldioski: Van egy alapvető elvünk az alapítványnál, amit mi „egyharmad” elvnek nevezünk: ha bármely kollégám – aki dönt a támogatásokról –, olyan szervezetet kíván támogatni, amelynél a támogatás mértéke meghaladná az adott szervezet költségvetésének egyharmadát, akkor a programfelelősnek ezt meg kell indokolnia, és engedélyt kell kérnie tőlem vagy valamelyik igazgatói-szintű munkatárstól. Számunkra kulcsfontosságú, hogy a szervezetek fenntartható módon működjenek, ezért fontos elkerülni, hogy egyetlen adományozótól függjenek. Az Európában támogatott szervezetek mintegy öt százalékának esetében lépjük át az egyharmados küszöböt. Nagyon ritka esetben kivételt teszünk, és akár ötven százalékot is meghaladó mértékű támogatást adunk, de soha nem végzünk teljes finanszírozást.

Budapest Beacon: Milyen feltételeknek kell megfelelniük a támogatott civil szervezeteknek?

Goran Buldioski: A támogatottnak jóval nagyobb szabadsága van a támogatás elköltésében, mint ami egy tipikus kereskedelmi szerződés esetében lenne. Fontos annak megértése, hogy a támogatott nemcsak azt döntheti el, mi a célja, de azt is, milyen lépéseket tesz ezért. Vagyis a támogatott felelős az általa végzett tevékenységért. Mi a helyi szervezeteket akarjuk támogatni: ezek között vannak olyanok, amelyeket a kormány épp támad, és sok száz más szervezet is. Ezekben magyarok dolgoznak, a magyarok érdekeit képviselik, küldetésük Magyarország fejlődésének szempontjából fontos. Számos esetben nem bizonyos tevékenységet, hanem magát a szervezetet támogatjuk, míg más esetben konkrét projekteket vagy tevékenységet finanszírozunk. Ezek egyike sem politikai jellegű. Mi nem politizálunk, még ha a kormány ezt is rója föl nekünk. Ha megnézzük, hogy valójában mivel foglalkoznak ezek a szervezetek, láthatjuk, hogy politikamentes tevékenységekkel foglalkoznak, különösen a szónak a pártpolitikai értelmében. Számos szervezet például azzal foglalkozik, hogy az Európai Unió (EU) törvényeinek és a nemzetközi egyezményeknek való megfelelést vizsgálja. A kormány kötelessége, hogy teljesítse ezt a vállalást, a szervezetek pedig nyomon követik, hogy ez valóban megtörténik-e, és ha nem, akkor ezt szóvá teszik. Ezt a tevékenységet nevezi politikai tevékenységnek a kormány.

Budapest Beacon: Finanszíroznak bármilyen politikai pártot?

Goran Buldioski: Nem. Ez nincs összhangban a küldetésünkkel, ráadásul sok országban, ahol tevékenykedünk, ez illegális is.

Budapest Beacon: Lázár János kancelláriaminiszter tavaly azt mondta, hogy titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros magyarországi befolyását, nem sokkal később pedig az alapítvány által is támogatott Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) irodájában lehallgatókészüléket találtak. Mennyire találja ezt aggasztónak?

Goran Buldioski: A legkomolyabb aggodalmunk ezzel kapcsolatban, hogy milyen mértékben tépázzák meg a hírnevét, egyáltalán, mi maradhat meg a civil társadalomból, ha folytatódnak ezek a támadások.

Budapest Beacon: Kormánypárti politikusok közül korábban többen azt mondták: az új törvény bár nem annyira szigorú, de hasonló lesz, mint az Egyesült Államokban a Külföldi Ügynökök Regisztrációs Törvénye, rövid nevén FARA.

Goran Buldioski: Engedje meg, hogy megemlítsem a Dalibor Rohac által írt, az Önök oldalán megjelent cikket. Ebben a szerző egyértelműen elmagyarázza, miről szól a FARA, és hogy mennyire használták ki azt a múltban. Hogy csak egy példát említsek: még a német politikai szervezeteknek sem szükséges regisztráltatniuk magukat külföldi ügynökként az Egyesült Államokban, holott a küldetésük politikai, sőt, pártpolitikai jellegű. Szóval a törvény valójában inkább nagyobb szabadságot biztosít. Az olyan országokban, mint Magyarország, nagyon veszélyesnek találom, hogy ebbe az irányba haladnak, hiszen ott van Oroszország példája. Miért kellene a nemzetközi, filantróp, humanitárius finanszírozást idegenként felcímkézni? Miben különbözik ez a pénz attól, mint amit a gazdaságba invesztálnak? A pénz az egyik helyről a másikra áramlik, és bizonyos szempontból ugyanazt a célt szolgálja: a fejlődést. Ráadásul, az EU-ban a szabad tőkeáramlás alapjog. Azt is figyelembe kell venni, mi fog történni, ha Magyarország szomszédjai ezt látva hasonló lépésekre szánják el magukat? Romániában és Szlovákiában például pezsgő magyar civil társadalom van. Mi lesz, ha ők is elkezdik megbélyegezni a külföldi támogatásokat?

Budapest Beacon: Korábban szóba került az eltorzult magyar médiapiac. Eszükbe jutott, hogy nagyobb publicitást adjanak az ügyeiknek?

Goran Buldioski: Tény, hogy jól működő, változatos médiára van szükség ahhoz, hogy elérhessük a korábban már említett célokat. Sok éven át a Nyílt Társadalom Alapítvány önálló médiaprogramot működtetett, de 2004-ben, a nagy uniós bővítési hullámkor az új EU-s tagállamokban visszavettünk ezen tevékenységünkből. A stratégiánk része volt, hogy egyetlen szegmensbe zsugorítsuk a médiával kapcsolatos munkát, ami jelenleg az oknyomozó-újságírás területe, ám a kialakult helyzetben alaposan át kell gondolnunk a jövőbeni stratégiánkat, a jelenlegi programjaink ugyanis nem adnak választ a független média igényeire.

Budapest Beacon: A civil társadalom nem csak Magyarországon szembesül komoly nehézségekkel. Önök tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez? Újra kell gondolniuk a küldetésüket?

Goran Buldioski: Alkalmazkodni mindenképp kell. Hogy ez radikálisan megváltoztatja-e küldetésünket? Valószínűleg nem. Hogy többet kell-e tennünk érte? Igen. A cél a demokrácia alapelveinek ismételt megerősítése, ami az emberi jogok tiszteletben tartását, és a társadalmak jövőbeni problémáinak megoldását célzó vita képességét is magában foglalja.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):