Lendvai Pál (balra) és Király Júlia. Fotó: Budapest Beacon
Orbán Viktor miniszterelnök személyiségét és politikáját bemutató kötetet jelentetett meg a Noran Libro Kiadó. A szerző, a budapesti születésű, Bécsben élő közíró, az Osztrák Rádió és Televízió volt főszerkesztője, Lendvai Pál Orbán Viktort „a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának” tartja. Amit viszont az MSZP mostani vezetéséről – két volt MSZP-elnök jelenlétében – mondott, azt idézni sem merjük.
Szerda este a budapesti Örkény István könyvesboltban bemutatták a Bécsben élő újságíró, Lendvai Pál most megjelent, Új honfoglalás című kötetét.
„Az Új honfoglalás című könyvem a rendszerváltás utáni történelem rövid áttekintése után elsősorban a Fidesz-korszakkal, s ezen belül mindenekelőtt Orbán Viktor életrajzával, személyiségével, politikájával és világképével foglalkozik. Nem titkolom, hogy én őt a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának tartom” – írja Lendvai kötet hátoldalán.
„Ezt a könyvet is, mint az előzőket, teljesen független szerzőként írtam, sem osztrák, sem külföldi intézmények nem támogattak munkámban” – tette hozzá mindehhez a meghívóban a szerző.
A Norannál megjelent kötetet bemutató Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt alelnöke – aki szerint „ma Magyarországon bátorság ezt a könyvet kiadni” – meleg szavakkal illette a németül írt könyv fordítóját, Nádori Lídiát, akinek köszönhetően a kötet „úgy olvasható, mintha magyarul lett volna írva”.
Az előszóban Lendvai köszönetet mond néhány excellenciának, „hogy megosztották velem véleményüket az újkori magyar történelem eseményeiről és szereplőiről”. A lista – Bajnai Gordon, Bauer Tamás, Bokros Lajos, Erhard Busek, Chikán Attila, Csáki Judit, Dalos György, Debreczeni József, Esterházy Péter, Heinz Fischer, Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc, Inotai András, Kéri László, Kocsis András, Kovács László, Kovács Zoltán, Kuncze Gábor, Lendvai Ildikó, Lengyel László, Lipovecz Iván, Mihancsik Zsófia, Németh Péter, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Rényi Pál Dániel, Rudas András, Sárközy Tamás, Wolfgang Schüssel, Spiró György, Surányi György, Széky János, Szüts Miklós, Tamás Ervin, Ungár Klára, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia, Vásárhelyi Mária, Franz Vranitzky – kissé egy irányba húz.
Lendvai Pál dedikál Lendvai Ildikónak. Fotó: Budapest Beacon
A listán szerepeltek közül amúgy Bauer, Kovács László, Lendvai Ildikó, Mihancsik, Radnóti, Széky, Ungváry és Váradi tiszteletét tette a könyvbemutatón, mint ahogy ott volt Ágh Attila politológus, Farkasházy Tivadar humorista és Gegesy Ferenc volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Ferencváros volt polgármestere is.
A mintegy kétszázötven oldalas könyv első mintegy száz oldala, első kilenc fejezete foglalkozik a totális hatalomhoz vezető úttal – melynek része Orbán első, 1998 és 2002 közötti miniszterelnöksége –, a második kilenc, összesen körülbelül százötven oldalas fejezet pedig az elmúlt hat és fél évet tárgyalja.
„Nagy ecsetvonásokkal készült ez az arckép” – fogalmazott Király, aki szerint „a politika Orbán Viktor számára egy vadnyugati film és egy futballmérkőzés keveréke a megbocsátani tudás nélkül”.
Szerinte 2010 előtt „az ország egészen sajátságos nemzettudatát nem tudta a politikai vezetés kezelni”, Orbán viszont zseniálisan használta ki a nemzeti kártyát. Az MNB korábbi alelnöke a Tárki egy 2008-as elemzésére hívta föl a figyelmet. Eszerint „Magyarország egy paternalizmusra, állami beavatkozásra vágyó ország” – és „Orbán Viktor ezt rendesen megtanulta”.
„Ez a könyv egy mementó, hogy ne feledjünk” – mondta a bankszakember, hozzátéve, hogy „a behódolás hajlama mindannyiunkban benne van, mert ebben nőttünk föl”.
Bár az előszót Lendvai augusztusban írta, „azóta is sok minden történt”: a médiaháború legújabb fejleménye, a civilszféra eltaposásának folytatása, „a népszavazás elcsalása és ötvenhat totális meghamisítása” – folytatta Király.
„Gyorsan zajlanak az események” – ismerte el Lendvai, aki annak a reményének adott hangot, hogy megjelenhet egy második, kiegészített kiadás is. Arra is fölhívta a figyelmet, miszerint Magyarország már nem – mint ahogy a könyvben írta – 63., hanem 69. a nemzetközi versenyképességi listán, és „közben megölték a Népszabadságot”.
Egy, az Orbánnal szembeni alternatívára vonatkozó kérdésre úgy felelt: nem lát ilyet. Az MSZP mostani vezetését pedig úgy jellemezte, hogy azt Olvasóink lelki békéje érdekében idézni sem merjük.
Kovács László elvegyül a népben. Fotó: Budapest Beacon
A könyv amúgy érdekes és olvasmányos, ugyanakkor – mint a már említett lista is mutatja – messze nem semleges. Persze a jogállam hívei és a jogállam mészárosai között nem föltétlenül kell semlegesnek lenni.
A kötet több ténybeli tévedést tartalmaz. „[…] A magyar történelem legfiatalabb miniszterelnökeként […]” – áll a 18. oldalon. A magyar történelem legfiatalabb miniszterelnöke Hegedűs András (1922-1999) volt, 1955-től 1956-ig.
2006-ról írja a szerző a 77. oldalon: „A nagy vesztes, Orbán Viktor […] háromhetes szünet után, amelyet Dél-Koreában, a futball-világbajnokság megtekintésével töltött […].” Csakhogy 2006-ban nem Dél-Koreában, hanem Németországban rendezték a világbajnokságot.
„[…] Az MDF és az SZDSZ összeomlása is elősegítette a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmét […]. Mindkét említett párt a parlamenti küszöböt jelentő négy százalék alatt végzett.” – olvasható a 98. oldalon. Nos, egyrészt a parlamenti küszöb nem négy, hanem öt százalék, másrészt az SZDSZ nem indult önállóan, hanem egy, az MDF-fel kötött megállapodása értelmében több politikusa rákerült az MDF országos és területi listáira, illetve több SZDSZ-es politikus indult a két párt közös egyéni jelöltjeként.
„Vlagyimir Putyint leszámítva egész Kelet- és Kelet-Közép-Európában senki nem rendelkezik akkora hatalommal, mint Orbán Viktor” – interjú Lendvai Pállal
Budapest Beacon: A könyvbemutatón rendkívül negatívan beszélt az MSZP mostani vezetéséről. Ha a demokrata oldal – és azon belül az MSZP – csupa észkombájnokból állna, a mostani választási rendszert és a hatalom teljes központosítását – benne a média túlnyomó részének lenyúlását – figyelembe véve elképzelhetőnek tart egy demokratikus váltást? S a Jobbikról még egy szó sem esett.
Lendvai Pál: A helyzetet kilátástalannak tartom. Csak akkor lehet alapvető változás, ha Orbán Viktor személyével történik valami, vagy ha a Fideszen belül történne robbanás.
BB: Ez utóbbira lát jeleket?
L. P.: Nem. Ilyet még nem látok, de kimagasló emberek, a Fidesz-kormányzatok volt vezető politikusai, tisztviselői – mint Chikán Attila, Mellár Tamás vagy Ángyán József – nyíltan föllépnek, és a párton belül többen élnek a ius murmurandival. Vannak tehát feszültségek, de azt nem hiszem, hogy Orbán Viktor uralmát komolyan veszélyeztető robbanás vagy szakadás következne be. Felelőtlenség lenne ezt állítani.
BB: Az autokrata szlovák miniszterelnök, Vladimír Mečiar demokratikus választáson bukott meg 1998-ban. Ez nem ad némi reményt?
L. P.: Vladimír Mečiarnak sosem volt olyan hatalma, mint amilyen ma Orbán Viktornak van. Vlagyimir Putyint leszámítva egész Kelet- és Kelet-Közép-Európában senki nem rendelkezik akkora hatalommal, mint Orbán Viktor.
BB: Lát-e reális esélyt akár arra, hogy Magyarországot kizárják az Európai Unióból, akár arra, hogy kilépjen?
L. P.: A kilépést nem tartom kizártnak, ha Orbán Viktor ebben lehetőséget lát, de ezt csak 2020, az átutalások megszűnése után tudom elképzelni. Addig, míg a magyar nemzeti jövetelem öt százalékát a német, osztrák, vagy francia adófizetők állják, addig őrültség lenne szakítania az Európai Unióval. Azt, hogy Magyarországot kizárják az EU-ból, teljesen valószínűtlennek tartom. Ez csak akkor történhetne meg, ha Orbán Viktor Vlagyimir Putyin vagy Slobodan Milošević politikáját folytatná. Ehhez nagyon sok vörös vonalat kellene átlépnie.
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):