[Tüntetés a CEU mellett annak épületénél 2017. április 4-én.
Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám]

Bár a CEU-val szembeni kemény kormányzati retorika nem enyhült, a háttérben érik a megállapodás, ráadásul nem is az Egyesült Államokkal, mint ahogy ahhoz a magyar kormány – legalábbis kommunikációjában – foggal-körömmel ragaszkodott, hanem New York állammal.

A Lex CEU-val a Fidesz-kormány két fronton is harcot vív a felsőoktatási törvény módosítása ügyében. Egyfelől nyíltan szembe megy az Európai Unió (EU), az Európai Bizottság (EB) és Velencei Bizottság több irányelvével. Emiatt a fönti szervezetek követelték a törvénymódosítás bizonyos diszkriminatív elemeinek visszavonását, ezzel az európai irányelvekkel történő kompatibilissé tételét. Másfelől viszont a kormány álláspontja drasztikus mértékben enyhült a New York állammal folytatott tárgyalások során. E tárgyalások tétje a törvény legnagyobb áldozatának, a Közép-európai Egyetemnek (angol rövidítéssel: CEU) a sorsa.

Július közepén az EB bejelentette, hogy a Lex CEU miatt magasabb szintre lépteti a már megindított kötelezettségszegési eljárást. Az EB közölte, hogy elküldte Magyarországnak az új törvényről kialakított álláspontját és annak indoklását. A brüsszeli testület augusztus 13-ig vár választ a magyar kormánytól.

A bizottság szerint túlzott korlátozásnak megszabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy az anyaországi tevékenységet is előírják az intézménynek. Ezért kérte Frans Timmermans, az EB első alelnöke, hogy a magyar kormány mielőbb hangolja össze a törvényt az EU irányelveivel. Amennyiben a magyar kormány nem tesz megfelelő lépéseket, úgy az EB bírósághoz fordul – írta a holland politikus.

Augusztus 11-i válaszlevelében a kormány ugyanazzal a korábbi érvvel – hogy tudniillik az oktatás minősége minden egyéb irányelv fölött áll, márpedig a módosítás nélkül nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon – visszautasította az EB kérését.

Hétfőn a Parlamentben Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy sajtótájékoztatón azt mondta: aligha a kormány hibája, hogy a szigorítások szembe mennek a CEU alapítója, Soros György milliárdos üzletember érdekeivel, ugyanakkor Soros sem áll a magyarországi törvények felett.

Völner megjegyezte: véleménye szerint az EB elsősorban politikai és nem jogi okok miatt ellenzi a Lex CEU-t. Hozzátette: rendszeresen és önkényesen kurtítják meg a Magyarországnak a védelemhez fűződő jogát. Szerinte ez is azt jelzi, hogy minél előbb, statáriális jelleggel akarják elfogadtatni a döntéseket.

A magyar kormány elutasító hozzáállásának tükrében az EB vélhetően bíróság elé viszi az ügyet.

A kormány az Európa Tanács tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a kritikáját sem hagyta szó nélkül. A bizottság augusztus 11-i előzetes véleménye szerint a Lex CEU elfogadása indokolatlan volt, szembe megy a átláthatóság, a befogadó szemlélet, a demokratikus legitimitás és az elszámoltathatóság elvével is.

A kormány indoklása szerint azért volt szükség a gyorsított eljárásra, mert még a következő tanév kezdete előtt szerették volna, ha a törvény hatályba lép. Ugyanakkor a Velencei Bizottság szerint ez az érvelés nem meggyőző, az alkalmazandó szabályok sürgős megváltoztatására nem volt szükség.

A bizottság azzal is érvelt, hogy a törvény számos eleme kizárólag a CEU-ra ró indokolatlanul nagy terhet, ez pedig fölveti annak a gyanúját, hogy a törvényalkotás célja az egyetem ellen irányult.

A Kormányzati Kommunikációs Központ éles hangon válaszolt a Velencei Bizottság véleményére. Azt írták: az elvárásokkal szemben nem tudják elfogadni a kettős mércét. A magyar törvények minden felsőoktatási intézetre vonatkoznak, „Soros egyetemére” (a kormányzati kommunikáció a CEU-t következetesen Soros-egyetemnek vagy Soros egyetemének hívja – a szerk.) és a többi egyetemre is.

Az európai intézmények követeléseivel kapcsolatos kemény kormányzati kommunikáció éles ellentétben van azzal a hangnemmel, amit a kormány az utóbbi időben Albanyvel (New York fővárosa – a szerk.) folytatott egyeztetések során alkalmazott. Először ugyan ragaszkodott a kormány a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kétoldalú államközi megállapodáshoz, de kénytelen volt belátni, hogy az Egyesült Államokban nem szövetségi, hanem állami hatáskör a felsőoktatás ügye.

A magyar külügy a beszámolók szerint folytatja a tárgyalásokat New Yorkkal, és napokon belül megszülethet a megállapodás is. A Hvg.hu úgy tudja: a megállapodás tartalma egyáltalán nem tükrözi a magyar kormány keménykedő retorikáját.

A tény, hogy a kormány a törvényben megjelölt Egyesült Államok helyett New York állammal egyezkedik, már önmagában is egyfajta hátraarc. A rövidesen aláírásra kerülő megállapodásban emellett arra is lehetősége lesz a CEU-nak, hogy bármely amerikai egyetemmel együttműködve ott is végezzen felsőoktatási tevékenységet, ahelyett, hogy saját campust kelljen működtetnie, ahogyan az még a Lex CEU-ban is szerepel. A megállapodás a beszámolók szerint még a december 31-i határidőt is meghosszabbítja, amivel a CEU időt nyer egy ilyen, egy amerikai egyetemmel történő megállapodás tető alá hozására.

A Hvg.hu szerint a CEU vezetése vegyes érzelmekkel fogadja a fejleményeket: egyrészt örül a felvizezett föltételeknek, amelyek – a törvény elfogadása utáni baljós előjelekkel szemben – mégsem lehetetlenítik el, és ítélik bezárásra vagy távozásra az intézményt. Másfelől aggódnak is, mert megjósolhatatlan, hogy a törvényt betartani hivatott Oktatási Hivatal hogyan értelmezi majd az egymásnak némiképp ellentmondó szövegeket: a székhely szerinti országbeli működést előíró felsőoktatási törvénymódosítást, illetve, a csak felsőoktatási tevékenységet említő, New Yorkkal kötött államközi megállapodást.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):