„»A magyarok azt mondják magukról, hogy a zsidóktól erednek.« Ettől az az én lelkem boldog tud lenni” – pódiumbeszélgetés Komoróczy Gézával

május 23, 2017

[Komoróczy Géza. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

A kamasz Komoróczy Géza a holland és a szingaléz nyelvű Biblia szövegének összehasonlításával múlatta az időt, mert mi mással foglalatoskodna egy kamasz a Rákosi-korszak Magyarországán, mint a holland és a szingaléz Biblia összehasonlításával? A történészprofesszor azt javasolja a magyarországi zsidóknak, hogy vállalják föl önnön zsidóságukat. Mindez egy múlt csütörtöki budapesti pódiumbeszélgetésen derült ki, illetve hangzott el.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Könyvtárba a legjobbakkal! című programsorozatának első részeként megrendezett, a Facebookon is meghirdetett pódiumbeszélgetés alapját Komoróczynak a magyar-zsidó együttélést földolgozó, 2012 és 2015 között megjelent öt vaskos kötete adta. Ez az öt kötet akkora, hogy abból másnál egy is teljes életmű lehetne.

„A Magyarországon élő zsidók mindig részei voltak az európai zsidó világnak, a zsidó tudat ezer szálával. Ami Magyarországon történt velük, az összefüggésben állt a zsidók történelmével Ausztriában, Németországban, Morvaországban, Lengyelországban, a Közel-Keleten – mert a látóhatárukon mindig ott a Szentföld is. Az egész világon szétszóródott és meggyökeresedett zsidó népnek van magyarországi ága; a magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens” – idézte a pódiumbeszélgetés mottójául az eseményre szóló meghívó az említett öt kötet egyikét, A zsidók története Magyarországon címűt.

„Nem tudom könyvtár, polcok nélkül elképzelni az életet” – adott erős entrée-t a pódiumbeszélgetésnek Komoróczy, aki ennél is tovább ment: „Hiszek a könyvek jövőjében: ha egyszer nem lesz áram, még mindig lehet könyvet olvasni” – fogalmazott az augusztusban nyolcvanéves történészprofesszor.

„Nekem a zsidó történelemhez Adytól és a Bibliától vezetett az utam” – mondta az MTA Judaisztikai Kutatócsoportját megalapító egyetemi tanár. Ady a magyar történelmet, a századelő magyar társadalmával szembeni kritikáját, a magyar múlt tragikus fordulatait bibliai példákkal világította meg. A professzor ennek hatására kezdte el olvasni a Bibliát.

Komoróczy – derült ki szavaiból – az orosz tanítású Gorkij Iskolába járt, ahol csak a magyar irodalmat és nyelvtant tanulták magyarul. Közben nyaranta otthon, Debrecenben rendszeres látogatója volt a könyvtárnak, ahol különböző bibliafordításokat olvasgatott: azt hasonlította össze, hogy a Biblia ugyanazon mondata hogy néz ki hollandul vagy éppen szingalézül.

1956 őszén megkezdte az ELTE-n egyetemi tanulmányait. 1957 őszén Hahn István „megjelent az egyetemen”, Komoróczy hozzá járt héberre, de emellett talmudi irodalmat és középkori hébert is tanult nála. „Apám Szekfű-tanítvány volt, anyám is járt hozzá szemináriumra. Ezért én a magyar történelemtől idegenkedtem. Csak az érdekelt, hogy a sumer-magyar hülyeségeket szét kell verni” – mondta.

1962-tól héberórákat tartott szűk körben az egyetemen. Negyed évszázaddal később viszont fölmerült, hogy induljon Magyarországon judaisztikai képzés. „Elkezdtem az ókori Kelet keretében intenzívebben zsidó történelmet előadni a hallgatóknak, például a zsidók babiloni fogságáról vagy a szászánidakori Babilónia zsidóságáról” – emlékezett vissza a nyolcvanas évek végére Komoróczy.

1989-90-ben megalakították az MTA Judaisztikai Kutatócsoportját, „ezután gondoltam, hogy tartok magyar-zsidó történelmi órákat” – folytatta a professzor, aki ekkortájt kezdte el földolgozni „a magyar történelem zsidó metszetét”. E földolgozás eredménye lett öt vaskos, a Kalligramnál megjelent kötet. E könyvek érdeme – folytatta szerzőjük –, „hogy a magyar történelemből egy olyan zsidó vonulatot tudtam integráltan megmutatni, amit a magyar történetírás soha nem csinált meg, a magyarországi zsidó világnak pedig meg tudtam mutatni, hogy van zsidó nép”. A Magyarországon élő zsidók „egy tetemes része szégyelli, hogy a zsidó nép része: magyar akar lenni” – fűzte hozzá.

A moderátori szerepet magára vállaló Mészáros Sándor irodalomtörténésznek, az említett öt kötetet jegyző Kalligram Kiadó ügyvezető igazgatójának a kérdésére, hogy mi indította ennek az ezer évnek a megírására, a történész- és hebraistaprofesszor úgy felelt: egész életében mást sem csinált, mint a szakmájával foglalkozott, ötven éven át tanított. 2012-ben hagyta abba a tanítást az egyetemen, ahol 1962-től tanított. Hozzátette: egy olyan intézet létrehozásában működött közre, „ahol együtt van asszírológia, hebraisztiaka és judaisztika”.

Komoróczy az öt kötet egyikéből, a „Nekem itt zsidónak kell lenni” című forrásgyűjteményből idézett, mégpedig a legelső forrást, ami egy X. századi svájci apátságból származik: „»A magyarok azt mondják magukról, hogy a zsidóktól erednek.« Ettől az az én lelkem boldog tud lenni.”

A professzor – ha tudósítónk jól értette, egyetértően – Bibó Istvánt idézte, aki 1948-ban azt írta, hogy Magyarországon számolni kell egy, a magyar társadalomtól teljesen független zsidó réteg kialakulására. Szavaiból kiderült: azt szeretné, hogy – mint ahogy az Egyesült Államokban, Franciaországban, vagy éppen Dél-Afrikában létezik ilyen – lehessen Magyarországon is „zárt zsidó kisebbség”„A sokféleség az, ami a magyar társadalomban fenntartandó” – hangsúlyozta.

„Ilyet száz év alatt nem írnak” – vetette közbe Mészáros, aki szerint ehhez az öt kötethez „egy élet munkája kell”. Az ELTE tanszéki könyvtára olyan szegény, hogy a tizennégyezer forintos kötetet még féláron sem tudta megvenni – jegyezte meg egyébiránt a moderátor.

A zsidó hagyomány szövegeit zsidó módra kell tanítani – vette vissza a szót az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának volt vezetője, Mint említette, volt egy tárgya, a jiddiskeit, „mondjuk úgy, hogy zsidóságismeret”„A zsidóságismeret, sőt: zsidóság-önismeret beleépülhetne az oktatási rendszerbe, ha az ezzel kapcsolatos ellenállás kisebb lett volna” – folytatta Komoróczy, aki a pódiumbeszélgetés végén keserűen állapította meg: az ő idevonatkozó egyetemi törekvése zsákutcának bizonyult.

A Budapest Beacon tudósítója interjút készített Komoróczy Gézával. A várhatóan a közeljövőben megjelenő interjúból többek közt kiderül, mi a különbség a hebraisztika és a judaisztika között.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):