[Karsai László dedikál egy 2016. június 8-i könyvbemutatón. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter]

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának csütörtök esti adásában Karsai László történészprofesszor igen kemény szavakkal illette Horthy Miklós kormányzót, aki szerinte „rendkívül közepes szellemi képességű ember” volt. „Horthy nem zsidómentő. Horthy tömeggyilkosok cinkosa, az egyik legnagyobb tömeggyilkos a magyar történelemben” – fogalmazott. Karsai ugyanakkor élesen bírálta Szakály Sándor és a „gerinctelen embernek” becézett Schmidt Mária Fidesz-közeli történészt, valamint Kövér László politikust is. Utóbbi szerinte „a Jobbik kulturális politikájának a megvalósítója”.

Karsai László Soá-kutató történész, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzora szerint Horthy Miklós háborús bűnös, aki csak Sztálinnak köszönheti, hogy nem állították bíróság elé. Horthy „Magyarország történetének egyik legnagyobb tömeggyilkosa” – közölte az ATV Egyenes Beszéd című műsorának csütörtök esti adásában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora. A vörösterror nem menti föl a fehérterrort – szúrt oda a szakember a nem sokkal korábban a szintén az ATV-nek ezzel kapcsolatban nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivőnek.

Karsai hangsúlyozta: az 1920-es numerus clausus volt az I. világháború utáni Európa első antiszemita törvénye – ráadásul Horthy kifejezetten büszke volt erre a törvényre. 1938 és 1942 között huszonegy zsidótörvényt szavazott meg a parlament – folytatta a történészprofesszor. Kormányzóként Horthy megtehette volna, hogy ezeket a törvényeket kétszer fél évre megfontolásra visszaküldi a Képviselőháznak és a Felsőháznak, de ezzel a jogával egyszer sem élt.

Horthy nemet mondhatott volna 1941 júniusában is, amikor Magyarország belépett a Szovjetunió ellen háborúba, de nem mondott nemet, sőt: „örült, hogy csatlakozhat Hitlerhez” – folytatta az SZTE egyetemi tanára. „Ez több mint bűn volt: hiba” – így Karsai. Addigra Magyarország visszaszerezte a Felvidék egy részét, Kárpátalját, Észak-Erdélyt, Máramarost, Észak-Partiumot, a Bácskát, a Baranya-háromszöget és a Muraközt. A Szovjetunió elleni háborúba történő belépéssel Magyarország semmit sem nyerhetett, de elveszíthetett mindent – és el is veszített – tette hozzá. A németek nemhogy nem követelték, de még csak nem is kérték, hogy Magyarország lépjen be a Szovjetunió elleni háborúba.

Karsai arra hívta föl a figyelmet, hogy „Orbán Viktor rendkívül jó társaságba keveredett”, ugyanis olyanok szoktak Horthy-szobrot avatni, mint a volt III./III-as Raffay Ernő, a Betyársereg vagy ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész, „akinél jobbra talán már csak a szakadék van”.

A kormányzónak egy érdeme volt Karsai szerint: hogy 1931-ig nem kormányzott, hanem hagyta gróf Bethlen István miniszterelnököt kormányozni. Bethlen 1931-es távozása után viszont egyre többször – és egyre rosszabbul – a miniszterelnök kiválasztásába, sőt, a napi politikába is beleszólt.

A zsidótörvények, a munkaszolgálat, a kamenyeck-podolszki vérengzés – „ahova a Veritas névre elkeresztelt történelemhamisító intézet vezetője szerint idegenrendészeti akció keretében telepítettek ki tizenhat-tizennyolcezer Magyarországra menekült, és őshonos magyar zsidót” – áldozatai és az újvidéki tömeggyilkosság során lemészárolt háromezer szerb és zsidó megérdemelne egy főhajtást – folytatta Karsai.

A Soá-kutató szakember szerint Horthy nemhogy nem kivételes jelentőségű államférfi, de egy „rendkívül közepes szellemi képességű ember” volt.  Göringnek 142 volt az IQ-ja, Goebbels pedig „briliáns szónok” volt, tehát a kivételes szellemi képesség önmagában még nem minden – tette hozzá, majd Horthyra visszatérve úgy folytatta: jobban szeretett vadászni, mint színházba járni, különösebben nem volt művelt – igaz, jó társalgó volt. Politikusként viszont hibát hibára halmozott, és sodortatta magát az eseményekkel.

A német csapatok Magyarországra történt 1944. március 19-i bevonulása után Horthy a helyén maradt. A volt miniszterelnök zsidóságára hivatkozva elérte a németeknél, hogy ne az általuk favorizált Imrédy Béla legyen a kormányfő, hanem Sztójay Döme, akinek a zsidókérdésben annak ellenére szabad kezet adott, hogy legkésőbb 1942-től tudta, mit csinálnak a nácik a zsidókkal. Az pedig, hogy csecsemőket, öregeket, időseket, betegeket is deportáltak, egyértelművé tette, hogy nem munkára vitték őket.

Az, hogy 1944. július 6-án Horthy fölfüggesztette – s nem pedig leállította – a zsidóság deportálását, egyrészt a Szövetségesek katonai sikereinek volt köszönhető, másrészt annak, hogy azt hitte: ha folytatódik a deportálás, a Szövetségesek szőnyegbombázást hajtanak végre Budapest ellen „és még a Vár is megsérülhet”, harmadrészt pedig a nemzetközi és a hazai tiltakozásnak. 1944 augusztusában a kormányzó ismét engedélyezte a deportálást, ami csak azért nem folytatódott, mert Románia átállt, a délkeleti front összeomlott, a németeknek pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint a budapesti zsidóság deportálása.

„Horthy nem zsidómentő. Horthy tömeggyilkosok cinkosa, az egyik legnagyobb tömeggyilkos a magyar történelemben” – értékelte a kormányzót Karsai László.

Szerkesztő-műsorvezetői kérésre a történészprofesszor úgy reagált: Orbán Viktor miniszterelnök azért nevezte Horthyt kivételes államférfiúnak, hogy róla és ne a korrupcióról beszéljenek, és „hogy el ne veszítse a szélsőjobboldali csőcseléket”, a Betyársereg vagy a Magyar Gárda híveit. Számukra az, hogy Horthy felelős több mint félmillió zsidó haláláért és az ország tönkretételéért, semmi ahhoz képest, „hogy Kolozsvár fölött négy évig ismét magyar zászló lengett”. Orbán tehát Karsai szerint a jobbikos, sőt, a Jobbiktól jobbra álló szavazókra hajt. „Évekkel ezelőtt azt mondtam, hogy Kövér László a Jobbik kulturális politikájának a megvalósítója” – fogalmazott.

A történészprofesszor zárásként Schmidt Mária történészt, Orbán Viktor főtanácsadóját idézte, aki szerint inkább a zsidómentőkről, mint az elkövetőkről kell beszélni. Schmidt „évek óta hazudozza azt, hogy Horthy semmit sem tudott 1944. július 2-ig, az Auschwitz-jegyzőkönyvből tudta meg, hogy mi történik a zsidókkal” – fogalmazott Karsai.

„Schmidt Mária tudja, hogy hazudik, Orbán Viktort pedig – na mentsük föl – megtéveszti az, hogy egy rossz történészt […], egy gerinctelen embert választott történész-főtanácsadójának” – zárta gondolatait Karsai László.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):