A tüntetést támogató civilszervezetek vezetői a
színpadon. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Négyjegyű számú ember jelent meg a Tanítanék által jegyzett, vasárnap délutáni, a budapesti Kossuth téren rendezett tüntetésen, melyen bemutatták a szervezet emberminiszter-jelöltjét: egy szamarat. Pilz Olivér szerint „a társadalom megfélemlíthető”.

A Facebookon is meghirdetett eseményre eredetileg február 1-én kerül volna sor, ám az ónos esős időjárás miatt a szervezők vasárnapra tették azt át.

A helyszíni tudósítónk szerint mintegy kétezres tüntetésen jelen volt Juhász Péter, az Együtt frissen megválasztott elnöke, Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) volt elnöke, Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és az MSZP volt országgyűlési képviselője és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Munkatársunk szerint fiatalok alig jöttek el, inkább a Fidesz- (ötven fölöttiek) és az SZDSZ-generáció (hatvan fölöttiek) képviselői voltak jelen.

A Lehet Más a Politika (LMP) aktivistái a tér másik végén aláírásokat gyűjtöttek az olimpiáról szóló budapesti népszavazás kiírása érdekében. „Lehet más, mint olimpia” – hirdették.

A kormány megtámadta a Tanítanékot, a Történelemtanárok Egyletét „és még egy jó tucat másik civilszervezetet” – kezdte tüntetési beszédét Törley Katalin, a Tanítanék képviselője. A Kölcsey Ferenc Gimnázium francia szakos tanárnője és Közalkalmazotti Tanácsának elnöke szerint el akarják őket takarítani, „pedig inkább takarították volna el a havat”. Miközben a hatalmon lévők meggazdagodásának nyomon követésére „nincs gyakorlati lehetőség”, a transzparens és rendszeresen ellenőrzött civilszervezeteket vegzálja a hatalom – mondta. „A szabadságot akarják elvenni tőlünk” – fogalmazott.

Juhász Péter, az Együtt elnöke a Tanítanék egy
röplapjával. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Törley és az ugyancsak Tanítnék-képviselő Sulyok Blanka, az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola magyartanárnője fölolvasta a tüntetést támogató negyvenkét civilszervezet – köztük A Város Mindenkié, az Agóra Oktatási Kerekasztal, a Budapest Pride, a Civil Közoktatási Platform, az Eleven Emlékmű, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Hálózat a Tanszabadságért, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Hívatlanul Hálózat, a Humán Platform, az Igazgyöngy Alapítvány, a Levegő Munkacsoport, a Ligetvédők, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyartanárok Egyesülete, a Migráns Szolidaritás Csoport, az Oktatói Hálózat, az Ökotárs Alapítvány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Szépírók Társasága, a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért, a Történelemtanárok Egylete és a Védegylet Egyesület – nevét, míg e szervezetek képviselőit a színpadra szólították.

„Civil ügy lehet […] a közoktatás minősége, az egészségügyi ellátás színvonala, a környezet védelme, de akár kiszolgáltatott embertársaink jogainak védelme” – mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatónője. Szerinte mindenki alapvető joga, hogy politizáljon, és éljen a demokratikus vita eszközével, „amely által a dolgok előrébb mehetnek”. Hangsúlyozta: a civilszervezetek „pótolhatatlan munkát” végeznek. „Egy magát demokratikusnak tartó kormányzat nem ellenségként kezeli a civilszervezeteket, hanem segítőtársként. Meghallgatja a véleményüket, még akkor is, hogyha ez esetleg nem hízelgő” – folytatta. Közölte: „egy magát demokratikusnak nevező kormányzat nem korlátozza a civilszervezeteket tevékenységét”. A kormány megpróbálhatja ellehetetleníteni vagy megfélemlíteni a civilszervezeteket, mint ahogy az az általa vezetett Ökotárssal is történt – folytatta a szónok – „de […] a civiltársadalom egészét nem lehet kitakarítani” – mondta. Egyértelművé kell tenni, „hogyha egyetlen civilszervezetet támadnak, akkor mindannyiunkat támadják” – hangsúlyozta Móra, aki szerint a civilszervezeteknek el kell nyerniük az állampolgárok bizalmát. Beszéde végén mindenkit arra kért, hogy ne féljen, „legyen civil állampolgár a szó szoros értelmében”.

„Nem bátorságra volt szükség, csak kellő frusztrációra, abból meg ez az ország bőven ad” – kezdte beszédét a január végén az adója visszaigényléséről elhíresült Szentesi Kálmán. Úgy folytatta: a jövő „egy olyan mocsár, ami néhány csókost leszámítva mindenkit elnyel majd”. Arra hívta föl a figyelmet, hogy az adófizetés megtagadása a polgári engedetlenség legklasszikusabb formája. „Elmegyek a falig, és azon túl is” – mondta. „Kisstílű minimálbéres csaló lettem” – idézte az ellene megindult kormányközeli propagandát. „Ha én vagyok a csaló […], akkor próbáljunk már a magyar nyelvben találni olyan jelzőket, amikkel jellemezhetők azok a dolgok, amiket én a NAV-os levelemben említettem. Tehát az MNB-alapítványok, a TAO-pénzek, a hamis vagyonnyilatkoztok – és akkor én vagyok a csaló?” – tette föl a költői kérdést. Szerinte nem ő a kisstílű, hanem „az utcáját kizárólag a saját házáig leaszfaltozó polgármester […], meg a babáját a saját intézményéhez közpénzen titkárnői pozícióba milliós fizetéssel felvetető intézményvezető – na, az kicsinyes”. Derűt fakasztott az a – szintén költői – kérdése, miszerint: „Milliós fizetést kapsz tőlünk közpénzből, és akkor nem tudod eltartani a saját csajodat?”

Szentesi következő lépésként bepereli a magyar államot – de ennek részleteit nem fejtette ki.

Saját történetét mesélte el Szert Boglárka, az Antall József Tudásközpont nemrég kirúgott európai uniós irodavezetője, akit azért bocsátottak el, mert munkahelyén kiállt egy fiatal kolléganője mellett, akit pedig azért aláztak nyilvánosan meg, mert tetszikelte az olimpia elleni népszavazási kezdeményezést elindító Momentum Mozgalom honlapját. Szert szerint ma Magyarországon mindenki fél, ugyanakkor „nagyon fontos meghúzni a határvonalat a félelem és a rendszerszintű ostobaság között”. Mint fogalmazott, „egy embert megalázni, emberi méltóságát sérteni […] nem szabad”.

A Tanítanék elmúlt bő egyéves küzdelmét foglalta össze a Tanítanék három képviselője: Törley és Sulyok mellett Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának elnöke. Emlékeztettek: decemberben három követelést fogalmaztak meg: Balog Zoltán emberminiszter lemondását, egy önálló oktatási minisztérium fölállítását és egy, a Kockás könyv alapján megszülető új közoktatási törvény alapjainak lefektetését – de a háromból egyik sem valósult meg. Pilz elismerte: igazából semmit sem értek el. Ezt egyrészt azzal magyarázta, hogy „a társadalom megfélemlíthető”, másrészt azzal, hogy „a Tanítanék […] nem elég szervezett”.

A tüntetés egyik transzparense. Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Törley Balog Zoltántól idézett bőséggel, majd kommentálta az emberminiszter mondatait, közben a közönség nem túl cizellált kifejezésekkel illette Balogot. „Sz.rházi” – hangzott el egyebek közt. A Kölcsey franciatanárnője azt kívánta a Balog-idézetekkel bemutatni, hogy a miniszter mennyire inkompetens az általa felügyelt szakterületeken.

„Szeretném bemutatni alternatív miniszterjelöltünket” – vette át a szót Pilz, majd egy szamár jelent meg a színpadon. Nincsenek ártó szándékai, nincs benne hatalmi gőg és távol áll tőle a képmutatás – sorolta Törley, miért jobb a szamár Balognál.

Az új szakképzési érettségi körüli anomáliáról beszélt Békés Gáspár, a Független Diákparlament képviselője. Csak december 29-én derültek ki az idei érettségi pontos követelményei. „Ráadásul nagyon sok szakmai óra elmaradt a tanárhiány vagy az általános káosz miatt” – tette hozzá. Arra kérte hallgatóságát, hogy írják alá idevonatkozó petíciójukat.

Deák Dániel, a Civil Közoktatási Platform ügyvédje ugyancsak arról beszélt, hogy december végén derültek ki a szakképző iskolák érettségijeinek követelményei. Többek közt megszűnt az ötödik érettségi tárgy szabadon választhatósága, „az csak szakmai tárgy lehet”. A diákok perelhetik a magyar államot, „mert jogalkotással kárt okozott”, de az iskolafenntartót is lehet perelni, mert a beiratkozáskor nem közölték vele, hogy milyen feltételei vannak az érettségi megszerzésének – mondta Deák. Hangsúlyozta: ügyvédként senkit sem bíztat arra, hogy pereljen, de „szakmai és emberi segítséget nyújtok a jogérvényesítésükhöz”.

Tízezer aláírással elérték, hogy az idei történelem érettségin bármilyen atlaszt lehessen használni – mondta a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Miklósi László. Hozzátette: ez korábban mindig így volt, de a minisztérium szándéka szerint csak egy „kevéssé jól használható atlaszt” lehetett volna az idei érettségin használni, ám a tízezer aláírás miatt az oktatási kormányzat visszavonulót fújt. Jövőre azonban – a jelen állás szerint – ismét megszűnik a szabad atlaszválasztás, „amennyiben hagyjuk”. „Nem hagyjuk” – skandálta a sokaság. Miklósi közölte: az idei szabad atlaszválasztás érdekében ismét aláírásokat gyűjtenek. Már négyezer fölötti aláírásnál járnak, és most is szeretnének legalább tízezret összegyűjteni. „Írjátok alá!” – kérte a közönséget Miklósi.

Zárásként Törley Katalin még arra hívta föl a figyelmet, hogy február 19-én a Gödör Klubban a Civil Közoktatási Platform nyilvános szakmai vitát tart közoktatási programjáról, a Kockás könyvről, majd befejezettnek nyilvánította a tüntetést.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):