Fotó: MTI

Mintegy százan gyűltek össze szombat kora délután a szerb határ melletti Röszke központjában, hogy a kormányzati menekültpolitika ellen tiltakozzanak. Az egyik szónok, Schilling Árpád színházi rendező bocsánatot kért „az összes olyan embertől, aki a magyar kormány intézkedéseinek hatására erőszakos cselekmények áldozatává válik, vagy megaláztatásokon kell keresztül mennie”, valamint a terrorcselekményért novemberben tíz év fegyházra ítélt Ahmed H-tól és családjától. A tüntetésen megjelent egyebek közt Juhász Péter, az Együtt elnöke és Gulyás Márton polgárjogi aktivista.

A Facebookon is meghirdetett szombat koradélutáni röszkei demonstrációt a menekültek segítése érdekében megalakult Facebook-csoport, a Migszol szervezte.

Liszkai Tamás röszkei plébános – akinek beszédét beszámolónk végén teljes egészében közöljük – beszéde után Schilling Árpád színházi rendező, polgárjogi aktivista arra hívta föl a figyelmet, hogy a Fóton lévő menekülteket visszaszállíthatják a tranzitzónákba, ahol konténerekben kénytelenek élni, amíg menedékkérelmüket elbírálják, függetlenül attól, hogy „többségük már magyarul beszél, tanul magyarul”. Ezt Schilling „embertelennek” nevezte, egyúttal bocsánatot kért „az összes olyan embertől, aki a magyar kormány intézkedéseinek hatására erőszakos cselekmények áldozatává válik, vagy megaláztatásokon kell keresztül mennie”. Ugyancsak bocsánatot kért „Ahmedtől és a családjától is, akik most kényszerűségből vannak elválasztva egymástól, és ezzel a tízéves szörnyűséges ítélettel kell szembenézniük”. (Mint arról a Budapest Beacon korábban beszámolt, 2016. november 30-án a Cipruson élő szíriai Ahmed H-t a Szegedi Törvényszék a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki és első fokon, nem jogerősen tíz év fegyházbüntetésre ítélte. „A negyvenéves férfit azzal vádolták, hogy megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat, és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg” – írta akkor az Index – a szerk.)

„Nem könnyű ma magyarnak lenni Magyarországon” – mondta Schilling, aki szerint a jelenlegi helyzet Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhető. „Ő az, aki ezt a helyzetet generálta, ő az, aki ezeket a törvényeket megalkotta, kitalálta, végig tolta. Ő az, akinek köszönhetően megszületett ez a szörnyűséges intézmény […], a határvadászat intézménye” – fogalmazott a rendező. Hangsúlyozta: határvadásznak leginkább munkanélküli fiatalok mennek el, akik nem tudnának mást csinálni. Elítélte Áder János államfő, Kövér László házelnök és Polt Péter legfőbb ügyész mellett az összes határvadászt, határőrt és a rendőrt, aki a menekültek napi megaláztatásaiban és bántalmazásaiban részt vesz.

„Sosem késő azzal szembenézni, hogy rossz, amit tettünk és sosem késő megváltoztatni az embernek a véleményét” – folytatta Schilling, Közölte: bízik benne, hogy „ezzel a magyar társadalom szembesül és képesek leszünk ezt a rendszert valamilyen módon kordában tartani, vagy megváltoztatni”. Orbán Viktort azzal, vádolta meg, hogy „nem a magyar nemzet, hanem az erőszak pártján áll”, Úgy folytatta: „ettől függetlenül mi nem lehetünk erőszakosak”. Azt mondta: „mi nem harcolhatunk az erőszak ellen erőszakkal”. Azzal igyekezett a sokaságot lelkesíteni, hogy a végén a békés tűntetések meghozzák gyümölcsüket és „valahogy ennek a borzalomnak vége lesz”.

Schilling beszéde után a tüntetők a határ melletti tranzitzónához vonultak, oda, ahol 2015 szeptemberében a menekültek és a rendőrök közti erőszakos összecsapásra sor került.

„Bárki, akinek a morális iránytűje egyáltalán létezik, annak ez egyszerűen elviselhetetlen és hányingerkeltő érzés” – emlékeztetett a tranzitzónánál egy szónok arra, hogy márciusban Áder János aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy minden menekültstátuszért folyamodó, Magyarországon lévő menekült átszállítható legyen ezekbe a tranzitzónákba, amíg a kérelmük elbírálása zajlik. „Az minősíthetetlen, hogy egy állam így bánjék emberekkel és gyerekekkel” – tette hozzá.

A tüntetésen megjelent egyebek közt Juhász Péter, az Együtt elnöke és Gulyás Márton polgárjogi aktivista.

Bakondi György szerint „a Soros-szervezet” emberei tüntettek Röszkén

„A Soros-szervezet” (értsd: a Migszol – a szerk.) emberei szervezett szállítással érkeztek a helyszínre – közölte Bakondi György az MTI-vel. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója azt mondta: a résztvevők hatvan-hetven százaléka külföldi, többek közt szerb, olasz, német és spanyol. Szerinte a tüntetés célja, hogy ne legyenek határok, ne legyen védekezés, mindenki korlátozás nélkül juthasson be az Európai Unió területére.

Liszkai Tamás beszéde

Az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közöljük Liszkai Tamás röszkei plébánosnak a tüntetésen elhangzott beszédét.

„Tegnap (pénteken – a szerk.) a kereszténység a názáreti Jézus kereszthalálára emlékezett. S akár hívő, akár nem hívő valaki, a názáreti Jézus perének és elítélésének létezik egy nagyon is emberi tanulsága. Jézus ellen nem volt valódi vád, még a római helytartó is megkérdezte, hogy valójában mi rosszat tett. Hogy mégis el lehessen ítélni, ahhoz ellenséget kellett láttatani benne: egy politikailag is értelmezhető ellenségképet, hogy a tömeg gyűlölje és halálát akarja, és még a helytartósnak se legyen érdeke szabadon engedni.

Most nagyszombat van: az a csend, amikor Jézust már eltemették, a nép pedig lenyugodott. Én nem azért vállaltam azt, hogy most felszólaljak, hogy véleményt alkossak a kormányról, a törvényhozásról, vagy egyáltalán a politikáról, csak annyit szeretnék mondani, hogyha egy társadalom lemond nemcsak a jogairól, de mindarról is, ami a saját jogainak a forrása, biztosítása, a jogok gyakorlására való önnevelés, vagy akár a politika feletti kontroll, az a társadalom gyenge lesz, sebezhető, kiszolgáltatott és kihasználható olyan döntésekhez is, amelyeknek a háttérét nem látja, és olyanokkal szemben, akiket nem is ismer. A társadalmi intelligencia, a társadalmi erkölcs, és a társadalmi lelkiismeret fejlesztése és nevelése a társadalom feladata, és nem a politikáé, vagy a politikai vezetésé. Az olyan fogalmak, mint a szolidaritás, az irgalom, nagylelkűség, tolerancia, jóindulat, megbocsátás nem politikai fogalmak. Nem a politikusoknak kell megtanítani a társadalmat a valóban társadalmi erényekre. A társadalomnak saját magában kell biztosítani a jó példát és a nevelőerőt, hogy ezek létezzenek, közösségalkotó erővé váljanak, és az adott társadalom egészséges, felnőtt és felelős népközösség legyen, ahol a politika szolgálja a társadalmat.

Egyre jobban hiányzik ma belőlünk az, amit a társadalomelmélet szubszidiaritásnak nevez: ahol alulról szerveződő csoportok: világi és egyházi közösségek, mozgalmak, szervezetek, önkormányzatok és talán mindenekelőtt a családok tudják nevelni a társadalom erkölcsét és lelkiismeretét, amely hatóerővé képes válni. Mert ez nem a politika feladata. A politikai erőknek jól felfogott önérdekük van, de ez mindig csak részben össztársadalmi érdek. S a társadalom dönti el minden esetben, mennyi hatalmat és befolyást enged önmaga felett.

Önök a nagyszombatjukat arra áldozták fel, hogy most itt legyenek a határ mentén, ahelyett, hogy talán a családjukkal töltenék a hosszú hétvégét, vagy más programon vegyenek részt. Hogy megpróbálják nevelni a társadalom lelkiismeretét, mert vannak olyan – emberi sorsokat érintő – univerzális kérdések, melyekben a társadalom egészének kell dönteni, és nem a politikának a társadalom nevében.

Tudjuk, hogy végtelenül könnyű és kényelmes lenne, ha a menekültek nem lennének itt a határon, de itt vannak, és a társadalom nem tehetné meg azt, hogy nem veszi figyelembe őket, vagy elfordítsa tőlük a tekintetét. A politikai vezetés talán csak jóhiszeműen segíteni akar a társadalomnak, hogy ne foglalkozzék azzal, ami kényelmetlen és kellemetlen lehet a számára, mert a politika meg tudja védeni a társadalmat a nehéz kérdésektől, csak ennek az az ára, hogy a társadalom egyre kevésbé akar felelősséget vállalni azért is, ami az ő kötelessége lenne. S az ilyen társadalom egyre indulatosabb, előítéletesebb és agresszívebb lesz, amit a történelem végül mindig meghazudtol, lemér és könnyűnek talál.

Én tisztelem önöket azért, hogy a társadalom felé jelezni akarják: a saját felelősségéről és kötelességeiről lemondani nem lehet. Egy olyan kérdésben is, mint a migránskérdés, józanságra és bölcsességre van szükség. S ha ennek a felelősségét a társadalom a maga egészében a politikára ruházza át, az a társadalom saját maga felett mond ítéletet. Ha valamit tudnak szólni ezért, az csak becsületre méltó.”

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):