[Félix Anikó. Fotó: Facebook]

A Budapest Beacon egy, a Jobbikról és általában a magyarországi szélsőjobboldali szerveződésekről, mozgalmakról, ezek ideológiáiról szóló budapesti előadáson járt szerda délután. Az előadó, Félix Anikó szociológus szerint csak mítosz, hogy a gazdasági válság hatására nő meg a szélsőjobboldal támogatottsága. Azt mondta: a skinhead-harcos szerelés teljesen megfér a népviselettel, illetve az ősmagyar ruházattal. Egy, a tizenöt és huszonkilenc közöttiek körében készült felmérés kiderítette, hogy a vallásosság, homofóbia, anyagi helyzet és iskolai végzettség nem meghatározó a Jobbikhoz fűződő viszonyban. A szakember még a süllyesztőbe került Magyar Tavasz Mozgalomról is megemlékezett.

„Magyarországon a szélsőjobb használja az egyik legkövetkezetesebben és a legnagyobb eléréssel az alulról építkező szerveződési technikákat” – olvasható a beharangozóban Félix Anikó szociológus előadásáról a Facebookon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) doktorjelöltje és Peripato Csoportjának fiatal kutatója a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakra jellemző szerveződési stratégiáról, közösségépítési technikákról szóló kutatásainak eredményeit osztotta meg a mintegy huszonöt fős hallgatóságával egy budapesti romkocsma – nevezzük így – előadótermében.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

A szélsőjobboldal az a politikai eszmerendszer, amelyet leginkább a nacionalizmus, az idegenellenesség, az autoritarianizmus és demokráciaellenesség jellemez – kezdte előadását a szakember, hangsúlyozva, hogy ugyanezt hívják extrém vagy radikális jobboldalnak is, de „a szélsőjobboldal a legáltalánosabb elnevezés”.

A szélsőjobboldal megjelenési formája lehet párt, társadalmi mozgalom, paramilitáris szervezet, vagy szubkultúra, kiterjedése pedig lehet lokális, országos, vagy nemzetközi. A szélsőjobboldal mind az offline, mind az online propagandát fölhasználja, mindenesetre Félix Anikó arra hívta föl a figyelmet, hogy „nagyon erőteljes az online kampány”. A szélsőjobboldalnak országról országra változóak a struktúrái. Magyarországon például inkább a fiatalok körében népszerű, de ez Nagy-Britanniában vagy Ausztriában nem így van – hangzott az eszmerendszer jellemzése.

1989 és 2006 között a magyarországi szélsőjobboldalt leginkább kis létszámú, marginalizált csoportok – például a Vér és Becsület vagy később a Pax Hungarica – jelentették, melyeket (neo)náci ideológia, és az úgynevezett white power zene jellemzett. Az ideológia és a zene a tagok számára egyértelművé tette, mi az, amiben hisznek, új tagokat toborzott, és minderre épült egy fogyasztói szubkultúra.

A kilencvenes években az MDF-en belül megalakult a Csurka István vezette mozgalom, a Magyar Út Körök, majd ebből kinőtt a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), amely lehetséges választóként leginkább a budai keresztény (értsd, amit a magyar politikai nyelvben ez jelent, hogy tudniillik nem zsidó – Sz. P.) középosztályra fókuszált. 1996-ban a MIÉP meghívására Budapesten járt Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front akkori elnöke. Ekkor még leginkább az utcai politizálás jellemezte a MIÉP-et (amely 1994 és 1998 között nem is volt parlamenti párt – Sz. P.).

Az első jelentős szintlépés 2002-ben történt, amikor a szélsőjobb fesztivált tartott volna a közelmúltban lebontott Petőfi Csarnokban (Pecsa), azonban Demszky Gábor akkori főpolgármester föllépésének köszönhetően a rendezvényt Örvényesen tartották meg. Szintén 2002-ben rendezték meg az első Magyar Szigetet. „Itt lépett ki a szubkulturális keretek közül ez a zenei stílus” – fogalmazott Félix Anikó.

2006-ban (az akkor már igencsak leszállóágban lévő – Sz. P.) MIÉP és a (2003-ban alakult – Sz. P.) Jobbik formálisan nem indult a parlamenti választáson, hanem közös választási pártot alakítottak MIÉP-Jobbik, a Harmadik Út néven (amely 2,2 százalékot kapott, így nem jutott be a parlamentbe – Sz. P.). 2006 azonban mégis a fordulat éve volt a magyarországi szélsőjobb történetében: az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni nagy utcai tüntetéshullámba bárki be tudott kapcsolódni, aki fogékony volt erre.

Az előadó arra hívta föl a figyelmet, miszerint mítosz, hogy a gazdasági válság hatására nő meg a szélsőjobboldal támogatottsága. Ez történhet akár így is, de nem szükségszerű. Szögi Lajos 2006-os olaszliszkai és Marian Cozma 2009-es veszprémi meggyilkolása mindenesetre erősen a jobbszél malmára hajtotta a vizet. Félix Anikó emlékeztetett: utóbbi nyomán Kálomista Gábor rendezésében film is készült A szíven szúrt ország címmel.

Sokat használtak a Jobbiknak a párt általi keresztállítások. Ez egy „nagyon egyszerű, könnyen mozgósítható dolog, ami akkor még sokak számára kiverte a biztosítékot” – mondta a szakember. Ugyancsak a Jobbikot erősítette a Vona Gábor pártelnök által kiépített centralizált pártvezetés, és szintén jót tett a pártnak a „cigánybűnözés” szó elterjesztése is. A Jobbik hozta be a köznyelvbe cigányság kriminológiai megközelítését is – folytatta Félix Anikó.

Az ELTE doktorjelöltje a szélsőjobb mozgalmi jellegére hívta föl a figyelmet. Ennek legismertebb megnyilvánulása a Magyar Gárda volt, de a Magyar Gárda mellett megalakult a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) is. Ezek nemcsak ideológiájukban, hanem személyi összetételükben is kapcsolódnak a Jobbikhoz, például a HVIM elnöke, illetve tiszteletbeli elnöke sokáig Torockai László, a Jobbik jelenlegi egyik alelnöke volt. Ezeknek a szervezeteknek a fő célja a cigány lakosság megfélemlítése – emelte ki Félix Anikó.

A szakember a szélsőjobb „hibrid történelmi narratíváival” folytatta: ezeket a narratívákat a különböző eredetmítoszok egybegyúrása jellemzi, így lesznek a magyarok a hunoknak és a suméroknak a Szíriuszról érkezett leszármazottjai. Keverednek a keresztény és a pogány vallási narratívák is. Ennek egyik megjelenési formája a Kurultaj. (A legutóbbi, 2016. augusztusában rendezett Kurultaj fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke volt – Sz. P.) A Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés a magyarság és egyben egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye. Több mint száz, Kárpát medencei magyar hagyományőrző és civil szervezet részvételével valósul meg. Több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző ( főleg ősi hun, avar és magyar viseletben, páncélzatban) vesz részt benne aktívan – olvasható a rendezvény honlapján.

Trianonra mindmáig erősen épít a Jobbik, a párt ifjúsági tagozata Trianon kérdését is előtérbe helyezi – tette hozzá Félix Anikó, aki a kissé eklektikus megjelenésről is ejtett pár szót: a skinhead-harcos szerelés teljesen megfér a népviselettel, illetve az ősmagyar(nak vélt – Sz. P.) ruházattal. Az ideológiának fontos eleme, hogy az áruk megvásárlásának fő szempontja nem az adott termék minősége, hanem magyar volta kell, hogy legyen – jegyezte meg a szakember. (V. ö.: „szeretem, mert magor” – Sz. P.)

A fiatalok között népszerűségben erősen fölülreprezentált a Jobbik a teljes lakossághoz képest, bár kevésbé, mint pár éve. Egy 2013-as kutatás szerint 54 403 aktív használója – tehát nem tetszikelője, ez ennél szűkebb kör – volt Vona Gábor Facebook-oldalának, míg ugyanekkor Orbán Viktorénak 44 358, Gyurcsány Ferencének 32 181, Bajnai Gordonénak 16 850, Mesterházy Attiláénak pedig 10 909. A Jobbik fiatal hívei között a férfiak vannak többségben – derült ki.

Félix Anikó egy részben általa végzett 2012-es kutatás eredményét is ismertette. Eszerint, ha egy fiatal érdeklődik a politika iránt, akkor valószínűleg a Jobbikra szavazna. A tizenöt és huszonkilenc közöttiek körében készült felmérés azt is kiderítette, hogy vallásosság, homofóbia, anyagi helyzet és iskolai végzettség nem volt meghatározó a Jobbikhoz fűződő viszonyban.

A szociológus megemlítette a (2013-ban alakult – Sz. P.), Jobbik-közeli ifjúsági szerveződést, a Magyar Tavasz Mozgalmat (MTM), ami akkor kifejezetten a Hallgatói Hálózattal (Haha) szemben bontott zászlót. Az MTM teljesen elhalt, Félix Anikó szerint azért, mert nem valami mellett, hanem valami ellen határozta meg magát.

2014-ben „a Benetton-kompatibilis cukiplakáttal” megkezdődött a Jobbik néppártosodása, azonban mind a mai napig működik a kettős a kommunikáció. A mérséklődés csak az országos kommunikációra jellemző, a helyi szinteket (például a Jobbik városi orgánumait) továbbra is a radikalizmus jellemzi.

Hallgatói kérdésre Félix Anikó közölte: a Jobbik színeváltozása egyebek mellett abban is megragadható, hogy a párt támogatja a Magyarország által (2014-ben aláírt, de – Sz. P.) mindmáig nem ratifikált (a családon belüli erőszakot fölszámolni hivatott, az Európa Tanács által jegyzett – Sz. P.) isztambuli egyezményt. Tehát míg pár éve a Jobbik még kifejezetten maszkulin, a-férfi-azt-tesz-otthon-amit-akar-amíg-vér-nem-folyik álláspontot mutatott magáról, most ebben a kérdésben is igyekszik középen láttatni magát.

Munkatársunk interjút készített Félix Anikóval. Az interjút vélhetően pár nap múlva közöljük.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):