Majtényi László, Dési János és Lengyel László.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója szerint jövőre a Fidesz legyőzhető. Majtényi László úgy látja: a rendszer már túl van a fölívelő szakaszán, „eljutott a pangás korszakába”, ezért „az agresszivitása egyre erősebb”. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke erősen bírálta a kormányközeli sajtót az ellene viselt hadjárat miatt. Lengyel és Majtényi csütörtök este, a Magyar Liberális Párt alapítványa, a Liberális Magyarországért Alapítvány által jegyzett budapesti pódiumbeszélgetés vendége volt.

„Fogjanak össze, nyerjenek kétharmaddal, utána veszekedjenek” – mutatott utat a Jobbik kivételével az ellenzéknek percekkel a kezdés előtt egy, a helyszíni tudósítónk mögött ülő, idősebb ember. „Meggyőződésem, hogy néhány kulcsember zsarolva van. Ennyire nem lehetnek hülyék” – tette hozzá az életkorát tekintve a sokaságból nem kirívó férfi. A körülbelül ötvenfős közönség átlagéletkora ugyanis – mint az ehhez hasonló poszt-SZDSZ-es (a miheztartás végett: tudósítónk ezt dicséretnek szánta – a szerk.) rendezvényeken általában – inkább volt hatvanöt fölött, mint az alatt.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!

A Facebookon is meghirdetett rendezvény moderátora, Dési János újságíró, a Klubrádió műsorvezető-szerkesztője entrée gyanánt azt kérdezte Lengyel Lászlótól: ha Majtényit megválasztották volna köztársasági elnöknek, ő pedig a tanácsadója lenne, mit javasolna neki a CEU-botránnyal kapcsolatban. „Ha megválasztanák valami csoda folytán elnöknek, akkor nem lenne CEU-ügy” – reagált a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Ez ugyanis csak akkor lenne elképzelhető, „ha a parlamentnek valamilyen változáson esett volna át az agyveleje”. Ha fölfognák, hogy nem tehetnek meg mindent, akkor „valószínűleg” a Közép-európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítésén sem munkálkodnának. Lengyel szavaiból kiderült: semmilyen ésszerű magyarázatot nem lát arra, hogy miért ment neki a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) a CEU-nak. Szerinte ezzel az akcióval sokkal több szavazatot veszíthet középről, mint nyerhet szélsőjobbról.

„Ha engem megválasztanak köztársasági elnöknek, akkor a NER már nincs itt” – kontrázott Majtényi. Eljátszva a gondolattal, hogy megválasztották volna, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy az államfőnek számos olyan jogosítványa van, amellyel nem él. Például majdnem korlátlanul beszélhet az Országgyűlésben. A Lex CEU-ra utalva azt mondta: törvényjavaslatokhoz tarthatna a köztársasági elnök „felvilágosító beszédet” – többek közt az egyetemi autonómiáról, ami nem „felvilágosodás kori találmány”, hanem XIII. századi. „Az egyetemi autonómia a XIII. század óta az európai kultúrkör egyik alapértéke” – fogalmazott. A volt adatvédelmi biztos szerint a CEU-törvény „iszonyatos merénylet Budapest ellen”.

Ha az ember köztársasági elnökként szakmailag jól megfogalmazott indítványokkal fordulna az Alkotmánybírósághoz (Ab), „akkor az alkotmánybírák nehéz helyzetben” lennének az egykori Országos Rádió- és Televíziótestület volt elnöke szerint, aki egy félmondatában a Sólyom László-féle Alkotmánybíróságot „világszínvonalúnak” minősítette.

Lengyel Lászlót egyáltalán nem lepték meg a hatalom durva lépései, például a Népszabadság beszántása szerinte akár már 2010-ben is bekövetkezhetett volna. „Amit a Népszabadsággal tettek, az teljesen logikus” – fogalmazott a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte ugyanilyen logikus „a színházak eltiprása” is. Lengyelnek azonban ebbe a sorba a CEU-törvény nem fér bele, mivel a CEU „nem az ellenállás bástyája”, sőt: „a CEU meghúzta magát”. Amikor a magyar egyetemeken tisztogatások folytak, vagy amikor Heller Ágnest és Radnóti Sándort vegzálták, a CEU hallgatott – holott a magyar professzorokat „már előbb s…be rúgták”. Azért is illogikus a NER részéről a Lex CEU, mert a nemzetközi botrányból nagyobb hátrányok érhetik a hatalmat, mint amit a CEU elleni hadviseléssel nyerhet – vélte a közgazdász-politológus. Az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint megszólalni a CEU mellett – mondta Lengyel, aki szerint a magyar kormány hatalmas hibát követett el ezzel. „Én ezt újragondolnám Orbán Viktor helyében” – fogalmazott.

Majtényi vitába szállt Lengyellel: „én a Népszabadság kinyírását is ostobaságnak tartottam”. A CEU elleni hadviselés „még nagyobb ostobaság” – mondta. Szerinte a rendszer már túl van a fölívelő szakaszán, „eljutott a pangás korszakába”, ezért „az agresszivitása egyre erősebb”. Míg fölívelő szakaszában a NER „hivatkozott morálra, politikai eszményekre”, mára ez a hivatkozás teljesen eltűnt.

Áder János államfőnek a mostani helyzetben kötelessége volna a CEU rektorát a Sándor-palotában fogadnia – mondta Lengyel László. „Lehet, hogy épp kapás van” – védte meg Ádert Dési János, általános derültséget keltve.

„Az emberek többsége valamilyen módon elégedetlen ezzel a rendszerrel” – látta meg a fényt az alagút végén Majtényi László, aki nem állt meg félúton: köztársaságielnök-jelöltként az országot járva azt tapasztalta, hogy „hamu alatt izzik a parázs”.

A közelmúltban az ellenzék három dologban nyert – mondta Lengyel. Egyrészt sikerült Majtényit hivatalosan köztársaságielnök-jelöltté emelni, másrészt „egy létező, Botka nevű jelölt van a pályán”, végül sikeres volt a Momentum olimpiaellenes kampánya, ami után Orbán Viktor „rögtön leszállt az olimpiáról”. „A kvótanépszavazást is elvesztette” – tette hozzá Majtényi.

A volt adatvédelmi biztos úgy folytatta: „aki a felmentő nyugati csapatokat várja, az mélységesen […] csalódni fog”. A magyarok nem dolgoztak meg 1989-ben a szabadságért, „valahogy az ölünkbe pottyant”, most viszont „mindannyian meg kell, hogy dolgozzunk ennek az országnak a szabadságáért”, ezért „az eljövendő IV. Köztársaságot sokkal jobban meg fogjuk becsülni” – tette hozzá.

Majtényi tehát biztos a NER bukásában, de – mint szavaiból kiderült – fogalma sincs, hogy ez mikor következik be.

„2018-ban meg lehet őket (mármint a Fideszt – a szerk.) verni” – emelte a tétet Lengyel. Szerinte a 2014-es vereség sem Orbán Viktornak köszönhető, hanem az ellenzék számos személyiségének „súlyos, országvesztő bűne”. Egy hirtelen menekülthullám vagy egy terrormerénylet azonban nagyon erősen növelné a Fidesz győzelmi esélyeit. A másik két ügy, amellyel a választási kampányt tematizálni lehet, a szegénység – beleértve a középosztály lecsúszását – és a korrupció – mondta Lengyel László. Azzal, hogy „követeljük a demokratikus jogállamot”, az ellenzék nem menne sokra – vélte.

Saját személyes szerepéről Majtényi annyit mondott: vállalta, hogy végigcsinálja a köztársaságielnök-jelöltséget. Ezt – a kormánypárti, általa a diktatúrák sajtójához hasonlított „heccsajtó” aknamunkája ellenére végig is csinálta. „Az Origó a kutyánál is kutyábba ment le” – mondta a volt ORTT-elnök, hozzátéve, hogy a Magyar Idők és „az állítólagos közmédia” sem volt sokkal jobb. A március 13-i köztársaságielnök-választás óta is sokszor nyaggatják, hogy akar-e miniszterelnök vagy főpolgármester lenni. Nem akar, és a pártpolitikában sem kíván részt venni – mondta. A IV. Köztársaság ügyében abban az értelemben viszont „a jövőben is lehet rám számítani”, amennyiben a politika a közügyekkel való foglalkozást jelenti – nyugtatta meg rajongóit a volt államfőjelölt.

Majtényi abban egyetértett Lengyellel, „hogy a 2018-as választásnak van tétje”. „Akkor lehet esélye az ellenzéknek, ha jóval a választás előtt a lelkekben már győzött” – fűzte hozzá. Egyetértve Kis Jánossal, az SZDSZ első elnökét idézte, aki a választások elcsalását sem tartja kizártnak, illetve azt sem, hogy „a választás után indul meg egy tömegmozgalom”. Közölte: hatalmas lesz a Fidesz médiafölénye – beleértve az útszéli médiaplakátokat is. Ennek ellenére „egyáltalán nincs lefutva a 2018-as választás” – vélte. „Egy év a politikában nagyon-nagyon hosszú idő tud lenni” – reménykedett.

Lengyel még egy tanácsot adott az ellenzéknek: mondja a Fidesz arcába, hogy az új Puskás-stadion árából százharmincezer bérlakást lehetne építeni. „Akarod te, hogy Kisvárdán 2,1 milliárdért stadion legyen, ahol 362-en járnak focimeccsre? Vagy egész Kisvárdán szigeteljék le a házakat és tegyenek mellé szélerőművet?” – kellene kérdeznie az ellenzéknek a választópolgároktól Lengyel szerint.

„Aki éhes és fázik, annak nem lehet az Alkotmányról beszélni” – mondta Majtényi, ugyanakkor a cigánykérdés, Kishantos ügye, vagy az a harmadik világra jellemző, Európában szinte ismeretlen szegénység, amelyben Magyarországon kétmillió ember él, csak egy jogállamban oldható meg – mondta. „A szegénység ma a középrétegeket nagyon súlyosan fenyegeti” – tette hozzá. A szegénység elleni és az alkotmányosság melletti harc közötti összefüggést a választási kampányban „már csak azért is érdemes hangsúlyozni”, mert az ellenzék egy esetleges feles győzelme után abban az esetben, ha ez a választási kampányban hangsúlyoztatik, „akkor elkezdődhet egy olyan politikai küzdelem, melyben a győztes hivatkozhat arra, hogy a választóktól fölhatalmazást kapott az alkotmányos rend átalakítására”. Ezzel kapcsolatban az Ekint elnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy „Orbán fölesküdött az Alkotmányra, majd megdöntötte azt”. Kövér László házelnököt idézte, aki szerint, ha az ellenzék nyer 2018-ban, akkor minden föl lesz forgatva. „Ezt kell világossá tenni: igen, minden föl lesz forgatva” – zárta az estet Majtényi László.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):