A létminimum alakulása Magyarországon. MTI-grafikon

A Policy Agenda politikai elemző- és tanácsadócég tanulmánya szerint Magyarországon az emberek 41,5 százaléka él a létminimum szegénység határán. A tanulmány – melyet kedden egy budapesti sajtótájékoztatón mutatott be Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója – a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával valósult meg.

Az MTI beszámolója szerint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azt mondta: „nagyon meglepődtek, amikor tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) úgy döntött, hogy az idén nem publikálja a létminimumadatokat, amelyek a szakszervezetek számára huszonöt éve fontos indikátorai voltak a társadalmi fejlődésnek”. Ezért a MASZSZ úgy döntött, hogy maga készíti el a számításokat. „Ezek az adatok képezik majd a 2017-es bértárgyalások alapját” – mondta. „A projektet a Friedrich Ebert Alapítvány is támogatta” – tette hozzá az állami hírügynökség szerint.

A kutatás szerint tavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint.

Belyó – aki egyébként 2009 és 2010 között a KSH elnöke volt – közölte: becsléseik szerint tavaly a számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5 százaléka, valamint nem éri el a létminimum összegét a nettó bevétel a legalább egy keresős családok harmadánál.