Péterfalvi Attlia. Fotó: ATV/Atv.hu

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint vállalniuk kell az arcukat, és ezért nem jogosultak sérelemdíjra azok a nagyon rövid hajú emberek, akik a herceghalmi polgármester feleségével karöltve megakadályozták Nyakó Istvánt abban, hogy elsőként nyújtsa be a vasárnapi zárva tartás megszüntetését célzó népszavazási kezdeményezését.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, február 23-án Erdősi Lászlóné, Herceghalom polgármesterének felesége az erősnek tűnő, nagyon rövid hajú férfiakkal összejátszva elérte, hogy a szocialista Nyakó István ne adhassa be elsőként az üzletek vasárnapi zárva tartásának megszüntetését célzó népszavazási kezdeményezését.

Az eseménynek a jogbiztonságot, vagy a választás tisztaságát érintő következményeivel már számtalan cikkben foglalkoztunk, arról azonban csak egy rövid említést tettünk, miszerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületében az ominózus napon megjelenő, a népszavazási kezdeményezés elcsalásában aktívan közreműködő kopasz, nagyon erős emberek közül kettő, J. Lőrinc és K. Tibor Attila egymillió forintos követelést nyújtott be az ATV-nek. Ők úgy gondolják, hogy a csatorna megsértette a személyiségi jogaikat, amikor az arcuk kitakarása nélkül hozta nyilvánosságra a helyszínen készült felvételeket – ahogyan egyébként tették azt más orgánumok is.

Az, hogy ki minősül közszereplőnek és ki nem, már korábban is komoly vitákat generált, elég, ha csak a miniszterelnök vejére, a közbeszerzési milliárdokat elnyerő Tiborcz Istvánra gondolunk, akiről a Magyar Távirati Iroda (MTI) azt állította, hogy nem közszereplő, ennek alapján pedig megtagadta a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője, Bangóné Borbély Ildikó közleményének kiadását. A képviselőnő arra szeretett volna reagálni, hogy Orbán Ráhel és férje, Tiborcz közel hétmillió forintért vásárolt be egy aukción októberben.

Habony Árpád esetében a Magyar Narancs is belefutott a közszereplő-nem közszereplő kérdéskörbe: a miniszterelnöki informális főtanácsadó közúti szabálysértésével kapcsolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tagadta meg a válaszadást, hivatkozva a Belügyminisztérium (BM) sajtósára, aki szerint Habony nem közszereplő. A gordiuszi csomót végül a Fővárosi Törvényszék oldotta föl, mikor kimondta: Habony igenis annak minősül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint rendkívül nehéz kérdésről van szó: a közhatalmat gyakorló személyeknél egyértelmű a helyzet, az úgynevezett celebeknél vagy sportolóknál ugyanakkor már sokkal nehezebb egyértelműen kijelenteni, ki minősül közszereplőnek. Rajtuk kívül van még egy harmadik csoport, akikbe az említett kopaszok is beletartoznak. Ők azok, akik bár nem közszereplők, de tettükkel egy adott pillanatban a közéletet befolyásolják, vagy akarják befolyásolni – magyarázta Péterfalvi Attila az ATV Start műsorában kedden.

Pontos meghatározás rájuk valójában nincs, és a NAIH vezetője szerint nem is lehet ilyet létrehozni, vannak viszont igazodási pontok, ezek közül a legutolsó az Alkotmánybíróság (AB) egy, a kilencvenes évek közepén kezdődött vitát lezáró határozata, mely a rendőrök és a büntetés-végrehajtásban dolgozók arcának mutathatóságát rendezte. A döntés szerint, aki olyan tevékenységet folytat, amely alkalmas a vitára, tehát például a rendőrség – föloszlatandó egy jogszerű tüntetést – erővel föllép a résztvevőkkel szemben, akkor a felvételen megjelenő rendőrök arcát nem kell kitakarni. Péterfalvi Attila szerint ezzel az a probléma, hogy az AB döntését nem követte normaváltozás, a rendőrökről a hatályos törvény még mindig úgy rendelkezik, hogy az arcuk nem minősül nyilvános adatnak.

A választási irodánál történtek is vitára adhatnak okot, a véleménynyilvánítás szabadságához köthető érdek – azaz a közügyek szabad vitatása, és a jelenkor eseményeinek dokumentálása – ebben az esetben tehát nagyobb nyomatékkal bír, mint a személyiségi jogok védelme. A nagyon rövid hajú férfiak arcképének közlése nem visszaélésszerűen történt, mint ahogyan emiatt indokolatlan hátrány sem érte őket, ezért a NAIH vezetőjének megítélése szerint nem jogosultak sérelemdíjra. Ez természetesen csak az ő véleménye, az ügyben a végső szót a bíróság mondja ki.

Annak megítéléséhez egyébként, hogy egy cselekmény apropóján közszereplővé avanzsál-e valaki vagy sem, nem feltétele, miszerint ezzel az érintett maga tisztában legyen – jegyezte meg Péterfalvi.