Ahmed H. akcióban a röszkei incidens idején

A 2015 szeptemberi röszkei incidensben való részvételéért perbefogott szíriai Ahmed H. ügyében az Index tárgyalótermi tudósítása szerint nem született ítélet az október 28-i tárgyalási napon és november 30-ig nem is születik. A bíróság úgy látja: nem egyértelmű, hogy Ahmed H. nyugtatni vagy hergelni akarta-e a tömeget.

A Szegedi Törvényszék október 28-i döntése értelmében november 30-ig nem hirdetnek ítéletet a szíriai Ahmed H. perében – írta az Index. Ahmed H. az egyetlen személy, akit terrorizmussal vádolnak, miután erőszakba torkollt a szerb-magyar határon a menekültek és a magyar rendőrök közti incidens.

Mint arról a Budapest Beacon beszámolt, a 2015. szeptember 16-i röszkei incidens során a készenléti rendőrség és a TEK emberei a Magyarországra belépni szándékozó menekülteket – köztük sok nőt és gyereket – súlyosan bántalmazták. Néhány fiatalember kövekkel és törmelékdarabokkal kezdete dobálni a rendőröket, miután a rendőrök gázspray segítségével igyekeztek feloszlatni a dühös tömeget, miután kiderült, hogy nem tudnak akadálytalanul belépni Magyarországra.

A vád feltételezése szerint Ahmed H. erőszakkal próbálta a rendőrséget rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő akar, tudniillik a rendőrök engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget. Mindez a gyakorlatban a vádirat szerint úgy történt, hogy a feszültség tetőzésekor megafonba beszélt, rázta a kordont, megdobálta a rendőrsorfalat, és az elsők között lépett illegálisan Magyarországra, amikor áttört a tömeg. Az események egy részéről videó is készült. A bíróságon így például nem az volt a kérdés, hogy volt-e nála megafon, hanem hogy mit mondott, hergelni vagy – ahogy ő mondta – nyugtatni próbálta-e a tömeget.

A védelem utolsó vonala

Ahmed H. már több, mint egy éve van őrizetben. Sebők Balázs kirendelt védő egyik fő problémája az volt, hogy nem is volt még alkalma személyesen találkozni Budapesten fogvatartott védencével. A tárgyalás szünetében az Indexnek azt mondta: csak telefonon tudtak eddig beszélni, most, a tárgyalás előtt öt perccel találkoztak életükben először, amikor a börtönőrök meghozták Ahmed H-t. A bíró elfogadta, hogy tényleg túl szűkös volt eddig az idő a személyes kapcsolatfelvételhez, ezért adott helyt az elnapolásra vonatkozó indítványnak.

Sebők nemcsak időt próbált nyerni, hanem tanúk sorát hívatta volna be Ahmed H-ra nézve kedvező mondanivalóval. Olyan – főleg külföldi – újságírók és önkéntesek meghallgatását indítványozta, akik a határ szerb oldaláról látták a röszkei eseményeket, és akik az eddig megszólaló rendőrtanúk többségével ellentétben arról beszéltek volna, hogy a védence nem akart ártani a magyar államnak. A Szegedi Törvényszék bírája az indítványt lényegében elutasította, és csak egyetlen új tanú behívását hagyta jóvá: egy rendőrtanúról van szó, akinek korábban felolvasták már a vallomását, de személyesen még nem járt a bíróságon.

Az ügyvéd indítványozta egy Röszkénél készült felvétel lejátszását is. Ezen elmondása szerint a vádlott beszél rajta angolul egy újságíróval, és kiderül belőle, hogy nem volt benne agresszió, csak szeretett volna a családjával eljutni az Európai Unióba. A bíró erről a felvételről egyelőre nem döntött.

A vádlott a röszkei összecsapás idején már tíz éve Cipruson élt, mivel a felesége ciprusi, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. Azon a napon úgy került a határ szerb oldalára, hogy csatlakozott a családjához, akik akkor menekültek az Európai Unió felé a balkáni útvonalon át, nekik próbált segíteni az utazásban. Az összecsapás után több családtagját is letartóztatták, idősödő, beteg édesanyja volt az egyetlen női vádlott az Ahmed H. perével párhuzamosan futó tömegzavargásvádas büntetőperben. Első fokon bűnösnek is találták őt is, Ahmed H. édesapját is.

Veszélyes vallási fanatikus?

A bíró fölolvasta az igazságügyi elmeszakértő és pszichológus véleményét. Eszerint Ahmed H. nem beteg, átlagos az intellektusa, beszámítható volt a röszkei összecsapás idején, föl tudta mérni, mit tesz, bár a korábban átélt viszontagságok és a csoportnyomás miatt beszűkült tudatállapotba került, ami „a cselekmény kialakulását segítette”.

A legérdekesebb a tárgyaláson előkerült anyag egy interpolos jelentés volt arról, mire jutott a ciprusi idegenrendészeti nyomozók adatgyűjtése Ahmed H-val kapcsolatban. A jelentés lényege egy súlyos ellentmondás: egyrészt kijelentették róla, hogy „veszélyes vallási fanatikus”, de ezt nem támasztották alá, és közben tényként rögzítették, hogy ciprusi tartózkodása alatt nem provokált senkit, nem szított felkelést, nem próbált téríteni, vagy bárkit beszervezni.

Miután ezt felolvasta a bíró, Ahmed H. szót kért, és újra azt bizonygatta: soha nem volt radikális, keresztény feleségére sem próbálta ráerőltetni az iszlám hitet, békességre és barátságra törekedett, abban pedig semmi furcsa sincs, hogy Szaúd-Arábiában járt, hiszen a mekkai zarándoklat alapvető a muszlim emberek életében.

Az ügyvédje úgy fogalmazott: ezek szerint akkor minden katolikus is vallási fanatikus, aki életében egyszer a Vatikánba elmegy.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):