Sándor Mária a Moma által jegyzett január 24-i budapesti tüntetésen.
Fotó: Budapest Beacon, Szegő Péter

Sándor Mária utolsó kétségbeesett segélykiáltásaként is fölfogható a kérés, miszerint az április 15-re meghirdetett pedagógusdemonstrációra minden egészségügyben dolgozó és velük szolidáris ember öltsön magára fekete ruhát. A feketeruhás nővér még egyszer utoljára megpróbálja, pedig már föladta. Föladta, hogy harcoljon a dolgozói szegénység, a kilátástalanság, és a korrupció ellen. Az ellen a korrupció ellen, ami Magyar Bálint volt SZDSZ-elnök szerint ott van egészségügyben és szinte mindenhol másutt is, és ami nem más, mint egy „bűnszervezetben elkövetett hálózatos lenyúlás”, mely hűtlen kezelés, költségvetési csalás és több más bűncselekmény egyszerre.

„Emberéletek nap mint nap, és emberéletekért küzdő, még mosolygó kolléganők. Értük indultam! Akikkel nap, mint nap, együtt dolgoztam és úgy éreztem, senkit nem érdekel az ő nyomoruk és szenvedésük. Vezetők tömege áll fölöttük, akik tehetnének és csak hallgatnak kiszolgálva a nem működő rendszert. […] De hogy mit él át a benne dolgozó, azt senki kívülálló nem érti. A tehetetlenséget, a kiszolgáltatottságot, a megalázottságot, a közönyt, a reménytelenséget. Amit a nővérek nap, mint nap megélnek. És aki teheti, menekül. Menti a saját életét, a saját lelkét. […] Sokan képviselik a magyar egészségügyet pénzért, ez a munkájuk. Évek, évtizedek óta élnek ebből. Az, hogy munkájuk semmit nem ér, elismerni nem tudják. Mert nekik így jó. Így kényelmes. […] Egy év telt el, mióta »meghirdettem« a feketeruhás hétvégéket. Nem vagyok politikus. Nem vagyok egészségügyi vezető. Ember vagyok. Nő vagyok. Anya vagyok. Ápolónő vagyok. Csak egy ápolónő, aki megpróbálta a lehetetlent. […] Nem tartozom azok közé, akik nem tudnak visszalépni és nem tudják elismerni – megbuktam. Szégyellem, hogy egy olyan országban kell élnem, ahol az ország vezetése mindent fontosabbnak tart, mint maga az ember! Ezt a csatát bebuktam. Egy év telt el. Feladom! […] Megtaláltok, ha segíthetek, de elől menni már nem tudok. Túl sokat vesztettem. Szeretlek Kolléganők és Kollégák, de a korrupciót legyőzni nem tudom” – írta szombati blogbejegyzésében Sándor Mária.

„Az elhatározás, hogy feladom, nem két nap történése” – mondta a feketeruhás ápolónőként elhíresült Sándor Mária az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hétfőn. Ő maga megdöbbent, amikor a március 15-i pedagógustüntetés szervezői szónoknak kérték föl a Kossuth téri demonstrációra. Már másodszor állt a pedagógusok színpadán a magyar egészségügyért, a kollégái nélkül, az orvosok nélkül. Rajtuk kívül az érdekképviseleti és a kamarai tagok sem voltak ott. „Hol van a magyar egészségügy, akikért harcolok? A kórházigazgató mikor fog kiállni az alkalmazottaiéért, akik nem képesek havi 260-280 órát dolgozni az intenzív osztályon?” – tette föl a költői kérdést Sándor Mária. „Meg akarják szüntetni a krónikus belgyógyászati osztályokat. Ezt is végig fogjuk nézni, ahogy végignéztük, hogy egy hónapig nem kaptunk fizetést? Mert félünk? Mert bekamerázták a folyósokat? Meddig tűrnek még ezek a lányok, akik azt mondják, hogy Mária, nincs értelme, mert úgysem változik semmi” – folytatta az ápolónő.

A pedagógusok Sándor Mária szerint legalább össze tudtak fogni, még ha követeléseik részben különbözőek is. Ez az összefogás hiányzik az egészségügyből, pedig a béremelés a betegek érdeke, a kolléganők ugyanis sorban hagyják el az egészségügyet. Elmennek, de már nemcsak fiatalon, hanem nyugdíj előtt is – tette hozzá.

A nővér a legkisebb láncszem Sándor Mária szerint, aki úgy folytatta: sem az igazgatók, sem a szakszervezeti vezetők nem érzékelik a problémákat. Nekik nem kell másod- vagy harmadállást vállalniuk azért, hogy boldoguljanak. Több igazgató is azt mondta neki, hogy fölveszi dolgozni, mert igaza van, de végül semmit sem tett egyikőjük sem, holott ő maga visszamenne dolgozni, hiszen erre született – magyarázta a könnyeivel küszködve az ápolónő. Most nagyon jó helyen dolgozik a szociális szférában, nagyon szereti, de ő csecsemő- és gyermekszakápoló, ezt akarja csinálni.

Sándor Mária tesz még egy próbát, hogy egyesítse a pedagógusok és az orvosok követeléseit. Ha ez sikerrel járna, folytatja a küzdelmet. „Azt kérem, hogy az április 15-ére meghirdetett pedagógusdemonstráción az orvosok, az ápolók, az EDDSZ (Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) és a MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) tagjai húzzanak fekete ruhát, és úgy menjenek be az egészségügyi intézményekbe, megmutatva, hogy ez a rendszer nem működik” – mondta a Nol.hu-nak adott szombati interjújában az ápolónő.

„Ez nem az én utolsó esélyem, hanem a kolléganőimé” – folytatta. Az övék arra, hogy megmozduljanak. Ha visszamehetne egy évet, Sándor Mária visszamenne akkor is, ha kudarcot vallana, ha korrupcióval találkozna minden nap, mert nem tudná szó nélkül nézni, hogy a kollégái éheznek, és képtelenek megélni a bérükből.

Szombati blogbejegyzése után olyan helyekről is kapott biztatást, ahonnan egyáltalán nem számított rá, így például az egyházától, plébánosoktól, akiket arra kért, hogy ne féljenek, és szólaljanak meg. Ne falazzanak az egyházi vezetők, hanem jöjjenek elő, és húzzanak fekete ruhát, vagy kockás inget – mondta az ápolónő.

Sándor Mária mindennapi korrupcióról beszélt, és igaza volt, Magyar Bálint szerint legalábbis biztosan. Az egészségügybe rendszerszinten épült be a korrupció — mondta az egykori művelődési és közoktatásügyi miniszter szintén a műsorban. A korrupció úgy intézményesült az egészségügyben, hogy normaként épült be a rendszer működésébe: ilyen a hálapénz, de a gyógyításhoz szükséges eszközök beszerzése sem mentes a korrupciótól az egykori SZDSZ-elnök szerint.

A hálózatos lenyúlásoknak van egy sora, ami nem pusztán egyedi korrupciós ügyekből áll. Bizonyos tevékenységek központi ellenőrzés alá kerülnek, és központilag lefölözve működnek. Ilyen az egészségügy, de ilyen például a kaszinóüzlet, vagy ilyenek a letelepedési kötvények is – mondta a volt liberális politikus. Szerinte ez egy „bűnszervezetben elkövetett hálózatos lenyúlás”, mely megvalósítja a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, és több más bűncselekmény tényállását is. Az így lenyúlt pénzek landolnak gyakran offshore cégek számláin – jegyezte meg.

Amikor az ügyészség is része a bűnszervezetnek, akkor elég nehéz megakadályozni a korrupciót, hiszen a bűnszervezet feje, maga a végrehajtó hatalom feje is egyben – tette hozzá a korrupciókutatóként tevékenykedő egykori tárcavezető.