A Varga Gergőt védő TASZ fellebbez az ítélet ellen

A Társaság a Szabadságjogokért csütörtök esti közleménye szerint a Gulyás Mártonra és Varga Gergőre kiszabott ítélet „alapjogsértő”. „A formabontó, meghökkentő véleménynyilvánítás önmagában nem bűncselekmény, a büntetőjog szabályait nem lehet kiterjesztően értelmezni” – fogalmaz a Varga védelmét is ellátó emberijogvédő szervezet. A TASZ fellebbez az ítélet ellen.

Mint arról csütörtöki hírösszefoglalójában a Budapest Beacon beszámolt, társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás bűncselekményében bűnösnek találták Gulyás Mártont és Varga Gergőt, amiért a hétfő esti tüntetésen a Sándor-palotánál festékkel megpróbálták eltalálni a Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palotát. Gulyást háromszáz, Vargát kétszáz óra közmunkára ítélték. Az ügyész súlyosbításért, az ügyvédek fölmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.

Csütörtök este a Varga védelmét ellátó emberijogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban.

„Az eset jogi megítélése nem vonatkoztatható el a körülményektől. A köztársasági elnök aláírta a napok óta a demonstrációk kereszttüzében álló Lex CEU-t, amivel figyelmen kívül hagyta a törvénnyel szemben megfogalmazott társadalmi tiltakozást” – fogalmaz a TASZ.

„A véleménynyilvánítás szabadsága nem egy korlátlan alapjog, kivételes esetekben jogállamban is járhat büntetőjogi szankciókkal a vélemény kifejezése. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha minden kétséget kizáróan megvalósul egy konkrét bűncselekmény. Jelen ügyben az ügyészség által állított két bűncselekmény egyike sem valósult meg. A rongálás azért nem, mert a Sándor-palotán keletkező, néhány, húszforintos nagyságú festékcsepp vízzel lemosható volt, így az épületben nem keletkezett a rongálás megállapításához elengedhetetlen állagsérelem. A garázdasághoz pedig az kellett volna, hogy a jelenlévők körében megbotránkozást vagy riadalmat kelthessen a festékdobálás. Önmagában az, hogy a vádlottak formabontó, meghökkentő módon fejezték ki a véleményüket, még nem jelentheti azt, hogy garázdák voltak. Egy ilyen jogértelmezés ellentétes lenne az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlattal is, amelyek kimondják, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a meghökkentő, sokkoló véleménynyilvánítást is védi. Erre az esetre legfeljebb szabálysértési, illetve kártérítési felelősség alkalmazható, büntetőjogi nem” – folytatódik a dokumentum.

„Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindkét bűncselekmény megvalósult. A rongálás azért, mert a festékcseppek értékcsökkenést okoztak az épületben – miközben azt a bíróság is elismerte, hogy a kár összege nem állapítható meg. A garázdaság azért valósult meg Hornyák Szabolcs bíró szerint, mert a festékdobálás objektíve alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, “turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. (Az érvelés ezen pontján a hallgatóság tüntetőleg kivonult a tárgyalóteremből.) Hozzátette a bíró, hogy nem igazolható, hogy minden tüntető ízlésének megfelelt a dobálás. A bíróság szerint semmi jelentősége nincs annak, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök munkahelye, valamint annak sem, hogy a szokatlan véleménynyilvánítás egy békés tüntetéssorozat része volt. Ez a bírói jogértelmezés ellentétes azzal a követelménnyel, hogy az alapjogok korlátozásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni” – írja a jogvédő civilszervezet.

„A büntetőjog egy végső eszköz a véleményszabadság korlátozására. Az állam csak akkor nyúlhat ehhez, ha máshogyan nem lehet megvédeni a társadalmi rendet. Az ítélettel szemben fellebbezünk, mert a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy döntésével a véleményszabadságot korlátozza” – zárul a TASZ csütörtök esti közleménye.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):