Egy idős asszony és négy kisgyerek útja a gázkamra felé Birkenauban 1944 májusában.
Magyarországról érkeztek. A négy kisgyerek még most is élhetne. Fotó: Auschwitz-album

A vádirat szerint januárban a vádlott egy közösségi oldalon egy, a Soáról szóló cikkhez hozzászólásként azt írta, hogy a Soát a zsidóság vezetői találták ki és az, mint a nácik által elkövetett népirtás, nem történt meg – írja a Hvg.hu.

A vádlott a vádirat által említett hozzászólásával „a nemzetiszocialista rendszer bűneit nagy nyilvánosság előtt kétségbe vonta” – írja a Hvg.hu.

Az orgánum emlékeztet: a Soá tagadása legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel büntetendő.

„A kerületi ügyészség a férfival szemben börtönbüntetés kiszabására, egyúttal a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésére tett indítványt a vádiratban” – írja a lap, amely sem a vádlott nevét nem közli, sem azt, hogy a kérdéses mondatot a vádlott hol közölte.

Az MTI-ből ennél annyival lehet többet megtudni, hogy a vádlott hatvannyolc éves.

A Soának, az európai zsidóság kiirtása kísérletének 1941 és 1945 között közel hatmillió áldozata volt, mintegy kilenc százalékuk magyar állampolgár. 437 ezer magyarországi zsidót, a magyarországi vidéki zsidóság túlnyomó többségét 1944 május közepe és július eleje között, Horthy Miklós kormányzósága idején deportálták Auschwitz-Birkenauba a magyar hatóságok, úgymint a Magyar Királyi Csendőrség, a Magyar Államvasutak, a Magyar Királyi Belügyminisztérium munkatársai. E 437 ezer ember túlnyomó többsége nem élte túl a vészkorszakot.

A Soá megtörténtének tagadása önmagában nem volt bűncselekmény 2010-ig. 2010 januárjában Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) akkori frakcióvezetője nyújtott be egy törvényjavaslatot, mely szerint „aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A törvényt – ami tulajdonképpen egy törvénymódosítási javaslat, ám törvényt módosítani csak törvénnyel lehet – a Nemzeti Együttműködés Rendszere előtti utolsó ülésén, 2010. február 22-én, az SZDSZ-frakció nagy részének és az MSZP-frakció szavazataival fogadta el az Országgyűlés. Ugyancsak igennel szavaztak a Magyar Demokrata Fórum (MDF) frakciót nem alkotó, így formálisan független képviselői is. A Fidesz és a KDNP gombot nyomó képviselői egységesen tartózkodtak. Egy ellenszavazat született: a korábban SZDSZ-es, akkor már független Gulyás József szavazott nemmel. A szabadelvű politikus elvi okokból, a szólásszabadság védelmében szavazott nemmel. Mint Gulyás a Budapest Beacon megkeresésére közölte: közel hét éve nem pusztán azért tartotta elfogadhatatlannak a Soá tagadásának kriminalizálását, mert arra lehetett számítani, hogy a következő, Fidesz által dominált Országgyűlés a törvényhez hozzáteszi a kommunizmus bűnei tagadásának kriminalizálását, „hanem azért is, mert nyilvánvaló volt, hogy a létező magyarországi antiszemitizmusnak egy ilyen törvényi megoldással nem lehet elejét venni”. Elvi okokból ugyancsak ellenezte a törvénymódosítást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A polgárjogi szervezet azt kérte Sólyom László köztársasági elnöktől: ne írja alá a törvényt.

Március 10-én az államfő mégis aláírta a törvényt, és az másnap megjelent a Magyar Közlönyben.

Három nappal az új Országgyűlés megalakulása után, még Bajnai Gordon ügyvezető kormányfősége idején, 2010. május 17-én Lázár János, a Fidesz új frakcióvezetője, valamint a szintén fideszes Kósa Lajos, és Balsai István, továbbá a kereszténydemokrata Rubovszky György ugyancsak egy idevonatkozó törvénymódosítási javaslattal élt. Az új változat nemcsak a Soá tagadását bünteti, hanem a kommunizmus bűneit is: „aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő” – szólt az új változat.

Az új törvényt már Orbán Viktor miniszterelnöksége idején, 2010. június 8-án fogadták el. A KDNP gombot nyomó képviselői egységesen megszavazták azt, a Fideszéi azonban nem: Tapolczai Gergely nemmel szavazott. Kivétel nélkül nemmel szavaztak az MSZP és az LMP szavazó képviselői, a Jobbikéi pedig tartózkodtak.

Ezt a törvénymódosítást alkalmazva emeltek most vádat a Soá megtörténtét kétségbevonó vádlottal szemben.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):