Lattmann Tamás. Fotó: ATV/Atv.hu

Százezer forinttal rövidült meg minden fideszes képviselő, aki nem szavazott igennel az üzletek vasárnapi zárva tartását megszüntető határozatra kedden. A gombot nem nyomó Lázár János, Balog Zoltán, és Kövér László is fizethet, miközben a szocialisták a jogszabály eltörlése ellenére megkezdik az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz, mondván, szerintük a kormány később akár vissza is állíthatja a törvényt. Ezt egyébként az ő kérdésük aligha tudná megakadályozni, de van egy másik, ami jó eséllyel igen.

Mint ahogyan arról a Budapest Beacon kedden beszámolt, sem Lázár János kancellária-, sem Balog Zoltán emberminiszter, sem pedig Kövér László házelnök nem szavazott kedden a vasárnapi boltzár feloldásáról. A törvényt végül 163 igen szavazattal, kettő nem ellenében, tizenegy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Lázár és Balog közös közleménye szerint távolmaradásuk „nem” szavazatot jelent, melyet Orbán Viktor kérésére a kormány iránti lojalitásból nem adtak le. Mindhármójuknak százezer forintja bánja a frakcióval történő szembefordulást.

A miniszterelnök hétfőn állítólag megfenyegette a fideszes kormánytagokat, hogy aki nemmel szavaz, az állásával játszik. Ezt büntetlenül csak egyetlen képviselő léphette meg a Fideszből: Szatmáry Kristóf, aki felmentést kapott a frakciótól, mert ő volt az, aki benyújtotta a vasárnapi boltzárra vonatkozó javaslatot bő egy éve.

Mint keddi cikkünkben ugyancsak megírtuk, a Kereszténydemokrata Néppártból (KDNP) igennel szavazott Simicskó István honvédelmi, és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. Semjén Zsolt, a párt elnöke, miniszterelnök-helyettes tartózkodott, Harrach Péter frakcióvezető pedig a „nem” gombot nyomta meg.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a szavazás után bejelentette, hogy nem ejtik a népszavazást, és elkezdik a kiíráshoz szükséges aláírásgyűjtést, szerintük ugyanis a kormány már utalgat arra, hogy később mégis újra bevezetik a boltzárat. Csakhogy ennek megakadályozására a szocialisták kérdése aligha alkalmas, hiszen az kifejezetten a most eltörölt jogszabály eltörlését célozza. Van viszont egy másik, a szocialistákénál általánosabb kérdés, méghozzá a számos népszavazási kezdeményezést elindító Új Magyar Köztársaság Egyesületé (ÚMKE), ami jó eséllyel megakadályozhatná a későbbi, ilyen irányú jogalkotást. A kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?”

Ahogyan arról a Budapest Beacon ugyancsak beszámolt, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azért tagadta meg az egyesület kérdésének hitelesítését tavaly októberben, mert az addigi joggyakorlatától eltérő módon úgy határozott, hogy nem a Kúria, hanem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapján történő közzététel után tekint „felszabadultnak” egy népszavazási témát.

Eszerint viszont Wodicska Zoltán szerezte meg az első helyet az értelmetlen, kizárólag időhúzásra alkalmas kérdésével. Eredetileg ebben az akcióban is az MSZP volt az első, de kérdésüket – amely egyébként megegyezik azzal, amire most elkezdik gyűjteni az aláírásokat – azzal az indokkal nem fogadta el az NVB, hogy a testület szocialisták által delegált tagja, Litresits András a saját belépőjét használva jutott be az épületbe, és adta át azt az NVI-nek, ez pedig a magas testület szerint sértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a népszavazás kezdeményezésére jogosultak esélyegyenlőségét.

Az ÚMKE ügye jelenleg az Alkotmánybíróság (Ab) asztalán van; a párhuzamossági moratórium megszűnésének időpontja miatt élt alkotmányjogi panasszal a civilszervezet, melynek egyik alapítója szerint a kérdést nem fogják visszavonni, hiszen az nem az immár visszavont törvényről szól. Lattmann Tamás nemzetközijogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense a Budapest Beaconnek úgy nyilatkozott: az Ab a panaszukat egy-másfél hónappal ezelőtt fogadta be, így azt még egyelőre nem tudja megmondani, hogy amennyiben a testület nekik ad igazat, akkor megkezdik-e az aláírásgyűjtést, vagy sem. Ez attól is függ, hogy az elkövetkezendő időszakban mi történik majd a boltzár ügyével – tette hozzá.

Lattmann szerint a kérdésük egyébként kiállja az alkotmányosság próbáját, annak alapján pedig az Országgyűlés is eleget tehetne törvényalkotási kötelezettségének egy sikeres referendum után, ám az NVB annak idején érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza a kérdést, így egyelőre ez csak az ő személyes véleménye.

A jelenlegi jogszabályi környezetből ráadásul nem derül ki pontosan, mit is kellene csinálnia az NVB-nek, amennyiben az Ab igazat ad az ÚMKE-nek, az NVB ugyanis nem tudja a saját döntését jogszabály szerint felülvizsgálni – mondta Lattmann. Szerinte a kérdés érdemi vizsgálata így elméletben az NVB helyett az Ab-re hárulhat, de mint mondja, a törvényi szabályozás nem egyértelmű, így biztosat nem lehet állítani.

„Az ügyünket egyelőre tisztán jogi kérdésnek látom, ezért nem szeretnék spekulálni a kimenetelével kapcsolatban” – összegzett lapunknak Lattmann.