A Nemzeti Választási Irodánál tartózkodó kigyúrt fiatalemberek akadályozták Nyakó István szocialista politikust népszavazási kezdeményezése benyújtásában – állapította meg a Kúria csütörtökön. A döntés nem jelenti Erdősi Lászlóné kérdésének megsemmisítését, arról a legfelsőbb bírói fórum külön eljárásban dönt majd.

Ahogyan arról a Budapest Beacon is beszámolt korábban, botrányba fulladt az üzletek vasárnapi zárva tartásáról szóló népszavazási kezdeményezés, miután Nyakó István útját állta néhány kigyúrt, kopasz, verőlegénynek látszó fiatalember a Választási Iroda előterében, így a Magyar Szocialista Párt (MSZP) politikusa négy másodperccel később tudta csak beadni kérdését, mint Erdősi Lászlóné, Herceghalom polgármesterének felesége. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a párhuzamossági moratórium ellenére meglepő módon mindkét kérdést továbbengedte a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). A testület hétfői ülésén előbb elismerte, hogy – bár ép ésszel ez is rendkívül nehezen értelmezhető – a kidobóemberek, ha nem is fizikailag (Lelkileg? – a szerk.), de akadályozták Nyakó Istvánt, jelenlétükkel pedig megsértették a választási alapelveket, majd ugyanez a testület arra jutott, hogy Erdősiné és kísérője nem használták ki a jogellenes helyzetet, és az NVI sem követett el mulasztást a balhé során, végül pedig jóváhagyják az idős asszony kérdését, amit még csak nem is ő nyújtott be.

Nyakó István „kérelmezőt akadályozták az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában”— tett pontot legalább az egyik a kérdés végére a Kúria csütörtök este közzétett végzésében, melyet a szocialista politikus fellebbezése nyomán hozott a magas testület.

A biztonsági kamera felvételei alapján a Kúria megállapította, hogy egy sötét színű sapkát és kabátot viselő személy egy-két másodpercen keresztül akadályozta a szocialista politikust azzal, hogy elé lépett, a csoport többi tagja pedig – figyelemmel az előtér nagyságára, és az ott tartózkodó személyek számára – jelenlétével akadályozta a kérelmező haladéktalan eljutását az érkeztető géphez.

A végzés szerint ezért olyan helyzet alakult ki, amely kihatott a kérdést benyújtani szándékozók közötti esélyegyenlőségre, ezzel pedig sérült az esélyegyenlőség elve mellett a rendeltetésszerű joggyakorlás elve is, s ez a magatartás közvetetten segítette Erdősinét és kísérőjét abban, hogy elsőként érjenek az időbélyegzőhöz. A videofelvételek ugyanakkor nem bizonyítják, hogy Erdősiné a csoport tagjaival „szándék- és akarategységben tevékenykedett” — állapította meg a legfelsőbb bírói fórum. Az Origo fotósának felvétele mondjuk másról árulkodik, de azt a magas testület ebben az eljárásban nem vizsgálta.

A Kúria álláspontja szerint a végzéséből eredő további következtetések levonására egy másik eljárásban van lehetőség, tehát ezen döntésből nem következik automatikusan, hogy Erdősiné kérdését is elkaszálják majd.

Mindeközben a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, miután népszavazás rendje elleni bűntett miatt húsz feljelentés érkezett be hozzájuk. Ennek lefolytatásával a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) bízták meg. Feljelentés-kiegészítéséről egy adott ügyben akkor dönt a hatóság, ha a feljelentésben szereplő adatok alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet megnyugtatóan állást foglalni.

Amennyiben elrendelik a nyomozást, és végül vádemelésre kerül a sor, a bíróság pedig megállapítja az érintettek bűnösségét, azok akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhatnak.