Mindenkit felmentettek. Fotó: MTI, Sóki Tamás.

Felmentette az úgynevezett kémkedési per vádlottait a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa csütörtöki elsőfokú, nem jogerős határozatában. A bíróság szerint Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor nem bűnös a terhükre rótt kémkedésben, illetve bűnpártolásban. Szilvásy szerint a titkosításra azért volt szükség, hogy ne derüljön ki: valójában arról van szó, hogy az eljárás egy konstruált, elsősorban politikai célokat szolgáló per volt.

Felmentette a „kémkedési per” vádlottjait a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa csütörtökön meghozott elsőfokú, nem jogerős határozatában.

A Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban fölbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.

A Debreceni Törvényszék még 2013-ban első fokon Galambos Lajost kémkedésért, Szilvásy Györgyöt pedig felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Laborc Sándort egy év börtönre ítélték, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztve. P. László harmadrendű vádlottat fölmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsát.

Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították, ezért a mostani eljárás is zárt ajtók mögött folyt: csak a döntés rendelkező része volt nyilvános.

A Vadócz Attila hadbíró vezette tanács az ügy összes szereplőjét fölmentette, ám az ügyész mindannyiuk esetében fellebbezett a határozat ellen, így az ítélet nem jogerős. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik.

Szilvásy György az ítélethirdetés után a nol.hu-nak úgy nyilatkozott: az ügy lényegéről, a vád tartalmáról a titkosítás miatt nem beszélhet, annyit azonban elmondhat, hogy amit a kormányoldali sajtó megírt róluk, abból egy szó sem volt igaz, ellenkező esetben ugyanis már rég felelősségre kellett volna vonni az érintett orgánumok felelős vezetőit államtitoksértés miatt.

2011-ben a Magyar Nemzet, illetve a lap nyomán a Pesti Srácok is egy olyan kerettörténetet vázolt föl, miszerint a titkosszolgálat olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében.

Szilvásy az azóta történtek fényében mulatságosnak nevezte, hogy az Orbán-kormány alatt éppen őket vádolták meg a magyar energiaipar orosz kézbe juttatásának szándékával. A bíróság most rendkívül alaposan, az összes tény és részlet tisztázásának szándékával járt el – mondta az egykori tárcavezető. Nem ismeri még az ügyészi fellebbezés indoklását, de biztos benne, hogy eljárási hibáról ezúttal nem lehet szó – tette hozzá. Azt is megjegyezte: a mostanit leszámítva már a kormányzati kezdeményezésre ellene indított összes bírósági eljárás lezárult, és mindegyik az ő felmentésével végződött.

„Csak kiderült az igazság!” – fogalmazott Szilvásy az MTI-nek az ítélethirdetés után. Véleménye szerint a politikusok, állami vezetők, miniszterek tevékenységét nem büntetőjogi alapon kellene megítélni, a politika közelében lévő hatóságoknak sem kellene büntetőjogi irányba terelniük a politikai vitákat. Óva int mindenkit attól, hogy „ezt bárki bármelyik oldalon politikussal, vezetővel szemben megismételje” – tette hozzá Szilvásy.

Bűncselekmény hiányában mentettek föl – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában az egykori titokminiszter csütörtök este. A két eljárás (a korábbi és a mostani) között lényeges különbség van, de a történelmi helyzet is kicsit más, hiszen ez a vád nagymértékben az akkori politikai helyzetből adódott. 2011-ben az volt a lényeg, hogy büntetőjogi eszközökkel számoltassák el a politikai ellenfeleket – magyarázta Szilvásy. Az akkori eljáráshoz képest a mostani nagyon részletes és „szakmai” volt – tette hozzá.

A volt tárcavezető szerint a titkosításra azért volt szükség, hogy ne derüljön ki: valójában arról van szó, hogy az eljárás egy konstruált, elsősorban politikai célokat szolgáló per volt. Ha ezeket a dokumentumokat nyilvánosságra hoznák vagy hozták volna, akkor kiderült volna, hogy a valóságnak semmi köze ahhoz, amit elsősorban a jobboldali sajtóban politikai segítséggel, „véleményem szerint ügyészségi kiszivárogtatással” el akartak hitetni rólunk – magyarázta.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):