| Őcsény. Fotó: Google Street View |

Az őcsényi félpogrommal kapcsolatos kijelentései miatt „Orbán Viktor Goebbels színvonalára süllyedt” – mondja Karsai László. A Szegedi Egyetem történészprofesszorát a történtek a kristályéjszakára emlékeztetik. A Soá-kutató úgy jósol: a cigányok – mint a legszegényebbek és a legvédtelenebbek – inkább fognak pogromok áldozatául esni, mint a zsidók.

Budapest Beacon: Történészként lát-e történelmi analógiát az őcsényi félpogrom, továbbá az azzal kapcsolatos kormányzati és római katolikus egyházi kommentálás és a náci Németország, illetve a Horthy-korszak vagy a nyilasuralom egyes megnyilvánulásai között?

Karsai László: Nem szeretem a történelmi analógiákat és példázatokat. Marx Károly azt mondta, hogyha valami a történelemben megismétlődik, akkor az először tragédia, másodszor komédia. A Horthy- és a nyilaskorszakból nem látok idevonatkozó analógiát, tehát olyat, hogy fölheccelt tömegek törvénytelen akcióit a hatalom bátorította, illetve további, ezzel kapcsolatos törvénytelenségekre buzdította volna őket. A nyilasok a Horthy-korszakban többször is inzultáltak zsidókat…

BB: A Dohány utcai zsinagóga ellen elkövetett robbantásra gondol?

K. L.: Azt ne soroljuk ide, mert az valószínűleg az akkori titkosszolgálat akciója volt, hogy a nyilasokra kenhessék, és leszámolhassanak velük. Ezt követően több per is volt vezető nyilaskeresztes politikusok ellen, de olyan is volt, aki emigrált. Az viszonylag ismert, hogy Szálasit már 1938-ban elítélték, de a zsinagóga elleni merénylet után több nyilaskeresztes vezető is börtönbe került.

BB: Tehát ott tartott, hogy a nyilasok a Horthy-korszakban többször is inzultáltak zsidókat.

K. L.: A nyilasok nem robbantottak, de zsinagógák ablakait beverték, zsidó tulajdonban lévő üzletek kirakatait bedobálták vagy megdobálták kővel. Az elkövetőket elfogták, volt, hogy a rendőrségen alaposan megverték őket. Kicsit sem szeretném a Horthy-korszakot rehabilitálni, de olyan nem volt a Horthy-korszakban, hogy törvénytelen akciókat, törvényellenes dolgokat a miniszterelnök vagy valamelyik vezető miniszter bátorítson.

BB: Az elején, a fehérterror idején sem? Akkor Horthy legalábbis szemet hunyt a gyilkosságok fölött – igaz, ekkor, 1919 őszén még nem volt kormányzó, csak fővezér.

K. L.: Egy ideig szemet hunyt, majd már kormányzóként – hogy az antant előtt szalonképes legyen – a törvénytelenségekre lesújtott, legalábbis a látszat szintjén. Letartóztatások, perek következtek a fehérterror egyes szereplőivel szemben. Más kérdés, hogy ezek az emberek, akik rövidebb-hosszabb időtartamú börtönbüntetést kaptak, már a húszas évek elején amnesztiában részesültek. Horthy megpróbálta ezeket a szélsőjobboldali figurákat a rendszerbe integrálni.

BB: A hitleráj korai szakaszával lehet valamennyire párhuzamot lehet vonni?

K. L.: Ez már jobb párhuzam. Az őcsényi félpogromnak nem voltak áldozatai, de volt halálos fenyegetés, és anyagi kár keletkezett. Beszélgettem olyan emberrel, akinek a szüleit érintette a kristályéjszaka, és ő azt mondta, hogy az őcsényi félpogrom emlékezteti a kristályéjszakára. Persze itt egy településen történt egy eset, az pedig egy országos pogrom volt, százával égtek a zsinagógák, közel száz ember meghalt, több tízezret letartóztattak. Őcsényben az emberek az ellen lázadtak föl, hogy néhány, Magyarországon legálisan tartózkodó menekültet vendégül akart valaki látni. A kristályéjszaka idején, az 1938. november 9-ről 10-re virradó éjszaka a németországi zsidók ugyancsak legálisan tartózkodtak saját országukban. Különbség viszont, hogy a kristályéjszakán volt központi, szervezett támogatása a pogromoknak. A náci bíróságok részéről működött a kristályéjszakát követően egyfajta „igazságszolgáltatás”, de kizárólag azért ítéltek el nem zsidó férfiakat, mert zsidó nőket erőszakoltak meg, és nem is a nemi erőszak miatt ítélték el őket, hanem a nürnbergi törvényekben szereplő „fajgyalázásért”. Azt pedig a kristályéjszaka szervezésekor központilag kiadták, hogy rombolni szabad, de a javakat eltulajdonítani nem. Lopásért is ítéltek el embereket a kristályéjszaka után. A kristályéjszaka spiritusz rektora Joseph Goebbels propagandaminiszter volt, aki ezzel szerzett is egy rossz pontot Hitlernél, hetekig-hónapokig kellett kaserolnia magát. Hitler ugyanis már a Mein Kampfban elítélte a pogromot, mint a zsidókérdés érzelmi alapú, és ezért helytelen megoldását. A német közvélemény döntő többsége fölháborodott a kristályéjszakán történtek miatt, elítélte a pogromokat, és az akció nemzetközi visszhangja is kifejezetten rossz volt. A nyilvánosság előtt a náci vezetés nem is vállalta föl a kristályéjszakát: azt hazudták, hogy spontán akcióról van szó. Az igazság azonban az, hogy Goebbels, illetve Reinhard Heydrich Gestapo-főnök – későbbi cseh-morva birodalmi helytartó – állt a kristályéjszaka mögött.

BB: Nem teljesen világos számomra, amit Hitlerrel kapcsolatosan mondott. Ő november 9-e délutánján az egészről nem tudott semmit? Ezt nehezen tudom elképzelni.

K. L.: Hitler is, Goebbels is a sörpuccs tizenötödik évfordulóját ünnepelte Münchenben. Két nappal korábban, november 7-én egy Németországban született és élt lengyelországi származású és állampolgárságú zsidó fiatalember, Herszel Grynszpan (Herschel Grünspan) merényletet követett el Párizsban egy oda akkreditált német diplomata, Ernst vom Rath ellen, aki 9-én délután belehalt a sérüléseibe. Az, hogy Rath meg fog halni, előre várható volt, olyan súlyosak voltak a sérülései. A kristályéjszaka szervezése még az ő halála előtt megtörtént. Este Goebbels azt javasolta Hitlernek, hogy vom Rath halálára bosszúként csináljanak egy pogromot. Hitler rábólintott a Goebbels és Heydrich által már előkészített akcióra, anélkül, hogy a részleteket ismerte volna, és anélkül, hogy tudta volna, mennyire rossz lesz a kristályéjszaka visszhangja. Akik a tűzzel játszanak, nem tudják, hogy a tüzet nem mindig lehet megfékezni.

BB: Magyarországra visszatérve: ön szerint lesz még lejjebb?

K. L.: Igen.

BB: Kicsit konkrétabban?

K. L.: Orbán Viktor a tallini sajtótájékoztatóján elmondottakkal Goebbels színvonalára süllyedt. Ha tovább folyik az antiszemita és idegenellenes uszítás, akkor el fogunk érkezni a kristályéjszakához.

BB: Antiszemita és idegenellenes uszítást említett. Lehetnek-e cigányellenes pogromok?

K. L.: Lesznek. Magyarországon nincsenek menekültek, és vélhetően nem is nagyon lesznek. A cigányok – mint a legszegényebbek és a legvédtelenebbek – inkább fognak pogromok áldozatául esni, mint a zsidók.