Hegedűs István szerint a Fideszt többen bírálják az Európai Néppártban, mint ahányan barátkoznak vele

A Fidesz kommunikációjának alapvető célja, hogy a pártot „középponti” pártként mutassa be, amely a két polarizálódó magyarországi politikai mozgalom között helyezkedik el – mondta el Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke. Hegedűs szerint a Fidesz ezt a célt követte az áprilisi országgyűlési választások előtt és a vasárnapi EP választások előtti időszakban is.

A Fidesz kísérlete mögött – mely szerint önmagát a két szélsőséges politikai ideológia közé helyezi – az a stratégia áll, hogy azt sugallják, az egyik oldal Magyarországot az Európai Egyesült Államok részévé kívánja tenni, míg a másik oldal (a Jobbik) teljesen ki szeretné léptetni az EU-ból – mondta el Hegedűs. A Fidesz elmúlt négy évi tevékenysége alapján egyértelműen játszadozott az utóbbival, de az is nyilvánvaló, hogy a Fidesznek nem volt elsődleges célja  kilépni az Európai Unióból.

A kritikákat megfogalmazó Tavares-jelentés idején sokan gondolták, hogy nem irreális feltételezés, hogy a Fidesz szándékában áll kilépni az Európai Unióból.

A Fidesz kommunikációs céljai legalább annyira problémásak a pártnak itthon, mint Brüsszelben. Hegedűs rámutatott, hogy még az Európai Néppárt esetében is a Fidesz a szélsőjobboldalhoz közeledik, és elidegenítette magát más Néppárti tagoktól azáltal, hogy bizonyos kérdésekben szélsőséges állásponton van, beleértve a családpolitikát, demográfiai kérdéseket, szociális irányelveket, a történelemmel kapcsolatos nézeteit és a magyar–orosz kapcsolatot.

Míg úgy tűnik, hogy a Fidesz viszonya az Európai Néppárttal rendben van (az EPP elnöke,  Joseph Daul a Fidesz mellett tartott beszédet az országgyűlési választások előtt), Hegedűs szerint a Fidesznek nincs sok barátja a Néppárton belül, viszont sokan kritizálják a pártot.

Véleménye szerint a Fidesz Néppárti tagsága nem annyira elvi kérdés, inkább egy politikai alku. Mivel az Európai Parlamenti választások után következik az Európai Bizottság új elnökének a megválasztása, szerinte minden Európai parlamenti párt összefogja tagjait, annak reményében, hogy növeljék saját elnökjelöltjük támogatottságát.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Fidesz egy bizonyos politikai ideológiáról beszél, de teljesen mást alkalmaz. A 2000-es évek elején a Fidesz (bár akkor még Magyarország nem volt az EU tagállama) magát konzervatív pártnak állította be és csatlakozott az Európai Néppárthoz, annak ellenére, hogy a liberális eszméktől a belpolitikájában már évekkel korábban eltávolodott.

Amikor az Európai Parlament elfogadta a Tavares-jelentés megállapításait, számos néppárti képviselő is annak elfogadása mellett szavazott, részben, vagy egészben, vagy csak tartózkodott a szavazástól. Hegedűs szerint a Fidesz jelenlegi EP-beli helyzete miatt számos olyan tényező van, mely arra utal, hogy az Európai Uniós-szintű politikában is terjednek a Fideszére hasonlító retorikák és tettek.

A magyar demokratikus ellenzéki pártok kapcsán Hegedűs három kérdést tett fel:

Miért nem voltak képesek a magyar demokratikus ellenzéki pártok kiemelni az európai-szintű kérdéseket az április 6-i országgyűlési választások előtti kampányban?

Hegedűs szerint a különbség annyira egyértelmű a Fidesz és az ellenzéki pártok között az európai-szintű kérdések szimbolikus megválaszolásában, hogy azzal számos dolgot bevonhattak volna a párbeszédbe.

Mi az oka annak, hogy egyetlen magyar párt sem foglakozott az ukrán konfliktussal?

Ukrajna földrajzi közelsége és a krízis miatti geopolitikai kérdések miatt Hegedűs szerint az ellenzéki pártok akarathiánya az abban rejlő lehetőségek megragadására azt mutatja, hogy a magyar politikusok kezdenek befelé fordulni.

Magyarország és a régió eltávolodik az Európai Unió fő irányvonalától?

A konvergencia kérdése (és annak eredménye a régió EU tagországaira nézve) önmagában is számos kibontható és megvitatható kérdést jelenthetett volna a kampány során.

Hegedűs kritikus a kormány erőfeszítéseivel (illetve annak hiányával) kapcsolatban, hogy megfelelő és releváns információt adjon az EU tevékenységéről, a fontos kérdéseket EU-s szinten beszéljék meg és ösztönözzék a párbeszédet. Ahelyett, hogy a kampányt ezekre használták volna, a kormány teleragasztotta az országot az óriásplakátjaival, amelyre azt írták: „Üzenjünk Brüsszelnek: Tiszteletet Magyarországnak!”

Hegedűs beszélt még a Fidesz kampány propagandájáról, melyben olyan „izgalmas” témák szerepeltek, mint a rezsiharc, melyet az EU is ellenzett, illetve az akácfák megtartása miatti küzdelem.

Azzal szemben is kritikákat fogalmazott meg, hogy Schöpflin György, magyar EP képviselő kiállt az EP előtt és a magyar zászlót lobogtatva olyan dolgokról beszélt, amiről a magyar embereknek fogalma sincs.

Összefoglalva Hegedűs értékelését Magyarország és az EU kapcsolatáról az utóbbi években, kritikákat fogalmazott meg az ország buta és jelentéktelen kérdéseket firtató teleplakátozásával kapcsolatban, melyekre nagy nemzeti válaszokat adnak.  Rámutatott, hogy a magyar szubkultúra pozitív irányba tett lépéseket, a negatív trendek ellenére. Hegedűs pozitív jeleket lát abban, hogy legalább a társadalom egy rétege felismeri, hogy mennyit nyert Magyarország az elmúlt tíz éves EU tagsággal. Véleménye szerint a társadalom egy rétege tisztában van vele, hogy a magyar kormány által elvégzett fejlesztések 97 százaléka EU forrásból valósult meg az EU csatlakozás óta. Az EU támogatás nélkül ezek a fejlesztések nem valósulhattak volna meg.

Szerinte nem fájna, ha minden tíz évben a magyarok köszönetet mondanának német, holland és más nyugat-európai barátaiknak a támogatásért.