Az Európa Tanács tagállamai 26-2 arányban szavaztak június 26-án Jean-Claude Juncker Európai Bizottsági elnökjelölti szavazásán. David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor szavazott ellene, bár teljesen különböző okok miatt. De mielőtt e motivációkat taglalnánk, érdemes megnézni, hogy mik az Európai Bizottság elnökének jogosultságai.

Az Európai Bizottság elnöke

Az Európai Bizottság (EB) képviseli az Európai Unió „végrehajtó” testületét. A jogszabálytervezetek készítése mellett az EB felelősségi körébe tartozik annak biztosítása is, hogy, ha az Európai Parlament elfogadja azokat, akkor ezeket a jogszabályokat betartsák az EU tagállamaiban. Ellentétben az Európai Tanáccsal, (melynek tagjai az EU miniszterelnökei) az Európai Unió Tanácsa (mely az EU tagországok minisztereiből áll) és az Európai Parlamenttel (melynek képviselőit az EU állampolgárok választanak meg), az EB az egyetlen olyan testület, melynek feladata az EU egészének érdekeinek képviselete.

A Bizottság, amely ugyanúgy működik, mint egy kormányzati kabinet, 28 tisztviselőből áll, minden tagországból egy képviselővel. A Bizottság elnöke felelős kijelölni a tárcákat, ami meghatározza a tisztviselők hatáskörét.

Hogyan jelölik az Európai Bizottság elnökét?

A jelölési folyamat az Európai Unió alapszerződésének 17.7 cikkelyében van megállapítva:

Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament megválasztja, majd a megfelelő egyeztetéseket lefolytatja, az Európai Tanács többségi támogatásával eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság elnökének személyére. A jelöltet az Európai Parlament többségének kell megválasztania. Amennyiben nem szerzi meg a jelölt a szükséges többséget, akkor egy hónapon belül új jelöltre kell javaslatot tenni, akinek megválasztása azonos procedúrával történik.

Továbbá, az Alapszerződés 11. pontja így rendelkezik:

Az Európai Parlament és az Európai Tanács együtt felelősek az EB elnök megválasztásához vezető folyamat gördülékeny lebonyolításáért. Az Európai Tanács döntése előtt az EP és az Európai Tanács képviselői lefolytatják a szükséges egyeztetéseket a legmegfelelőbbnek talált keretek között.

Röviden tehát, az Európai Tanács nevezi meg a Bizottság elnök-jelöltjét, és annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az Európai Parlament szavaz. Amennyiben a jelöltnek nem sikerül megszereznie az EP képviselők szavazatainak több mint felét, akkor az Európai Tanácsnak új jelöltet kell állítania, és a folyamat elölről kezdődik.

A Bizottság hatásköre

A Bizottság kétségkívül az EU legnagyobb hatalommal rendelkező testülete. A Bizottság eljárhat bármely tagállammal szemben, amennyiben az az EU irányelveit nem foglalja bele nemzeti törvényeibe, megsérti az EU alapokmányának rendelkezéseit, szabályait, vagy irányelveit. A Bizottságnak kell emellett az EU igazságos üzleti versenyfeltételeit biztosítania.

Miben különbözik az Európai Bizottság elnökének megválasztása a 27 többi tisztviselő megválasztásától?

Amennyiben a parlament megválasztja az elnököt, minden tagállam jelöl egy tisztviselőt a bizottság elnökével konzultálva. Ha a tisztviselőket kijelölték és különböző tárcákat kiosztják, akkor az egész csapatot bemutatják az EP-nek jóváhagyásra. A folyamat során az EP meghallgatja a jelölteket, és javaslatokat tehet akár személyi, akár tárcabeli módosításokra.

Amikor az új Bizottságot az EP hivatalosan is jóváhagyja, akkor az Európai Tanács beiktatja azt.

Miért Junckert javasolta a Tanács az EP-nek?

A luxembourgi Jean-Claude Juncker, föderalista politikus kiáll az EU hatalmának kiterjesztése mellett, és úgy tűnik, jelölése egyfajta reakció az ukrajnai helyzet által előidézett kihívásokra, és az egyre növekvő Brüsszel-ellenes érzelmekre, amelyek a tagországok körében felerősödtek a 2008-as pénzügyi világválság utáni kilábalási küzdelem során. Jelölése tükrözi azt a vágyat, hogy megerősítsék az EU energiabiztonságát, összehangolják a tagállamok fiskális és pénzügypolitikáját. Amennyiben személyét az EP jóváhagyja, Juncker fogja követni Jose Manuel Barrosot, Európai Néppárti párttársát.

Miért ellenzi David Cameron brit miniszterelnök Juncker jelölését?

David Cameron azon az alapon nem támogatja Juncker jelölését, hogy az Egyesült Királyságban kormányzó Konzervatív pártja nem támogat egy „szorosabb Európai Uniót”.

A június 26-27-i tanácsülés előtt Cameron hangot adott egyre növekvő elégedetlenségének az egyre inkább központosított hatalmú Unió kapcsán általánosságban és az Európai Bizottsággal kapcsolatban külön is. Cameron, mint az EP Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjának a tagja abban hisz, hogy a tagállamoknak nagyobb mértékben kellene megőrizniük nemzeti szuverenitásukat olyan területeken, amelyekre az EU szeretné saját hatáskörét kiterjeszteni. Cameron saját pártja nem nevezett meg jelöltet az EB élére, mivel szerintük nincs szükség elnökre az Európai Bizottságban.

Az európai konzervatívok, mint Cameron is, aggodalmukat fejezték ki az egyre növekvő pénzügyi teher miatt, amelyet a fejlettebb észak- és nyugat-európai országok viselnek, és ellenzik, hogy a kevésbé fejlett kelet-és dél európai országok (ide értve Magyarországot is) nettó élvezői legyenek az EU fejlesztési támogatásainak. Azt kérdi, miért kell az Egyesült Királyság adófizetőinek azért fizetnie, mert más országok gyenge politikát folytatnak.

Amikor az Egyesült Királyság azzal fenyegeti meg az EU-t, hogy kilép, azt meglehetősen komolyan veszik gazdaságának mérete és London, valamint Edinburgh fontos globális pénzügyi státusza miatt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az Egyesült Királyság valóban végrehajtja-e a lépést, a kérdés megvitatása folyamatban van.

Az Európa Tanács EB elnökjelölésével kapcsolatban Cameron végül a kisebbségben találta magát. Az a tény, hogy Orbánhoz hasonlóan szavazott, nem sok vigaszt nyújtott.

Miért ellenzi Orbán Viktor Juncker jelölését?

A fentiekkel szemben Orbán ellenzésének hátterében tisztán politikai okok vannak.

Orbán populista, „unorthodox” politikája megszegte az EU törvényeit, és Magyarországot folyamatos kritikáknak tette ki. Amióta 2010-ben hatalomra került, a Fidesz-KDNP új alkotmányt léptetett életbe (amelyet már öt alkalommal módosított), és számtalan törvényt fogadott el, köztük olyanokat is, melyeket az Európai Bíróság és a Strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság elkaszált.

2013-ban az EP által elfogadott Tavares-jelentés hosszan sorolta a feltételezett visszaéléseket, mint például a beavatkozást a független bírói testület működésébe a kötelező nyugdíjkorhatár csökkentésével, a drákói szigorúságú médiatörvényt, és a Fidesz-katonákkal telepakolt új kormányzati szerveket a bíróságok és a média felügyeletére.

Bár az EB végül nem ment végig a jelentés azon javaslatain, hogy Magyarországot ténylegesen vessék alá az úgynevezett “monitoring mechanizmusnak”, Magyarország és az EB viszonya továbbra is feszült maradt.

Sokan gondolták úgy, hogy a távozó bizottsági elnök, Barroso nem tett eleget Magyarország megregulázására.

Tekintettel az Ukrajnában kibontakozó helyzetre, a geopolitikai tétre, a válság miatt az EU tagországokban szükséges fiskális szigorra, az összehangoltabb és méltányosabb Unió szükségességére, és arra, hogy Juncker föderalista szemlélettel rendelkezik az EU kormányzásával kapcsolatban, Orbánt joggal aggasztja, hogy a Bizottság határozottabban fog fellépni Magyarországgal szemben Juncker elnöksége alatt, mint tette azt elődje idején.

Mivel Magyarország nettó haszonélvezője az EU strukturális alapjainak, a mai hírek, hogy jövőre ismét túlzott deficiteljárás alá vonhatják az országot, felerősítik azokat a félelmeket, hogy a fejlesztési alapokat akár határozatlan időre is felfüggeszthetik.