Hatalmas üzlet az államnak a letelepedési kötvény. Az ezt közvetítő hét cég közül hatot – még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként – maga Rogán Antal választott ki. E cégek olyan országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Ciprus vagy Szingapúr. Vezető fideszes politikusok korábban erősen offshore-ellenes hangot ütöttek meg. A parlament gazdasági bizottsága egy hónapja nem válaszol a Magyar Nemzet idevonatkozó adatigénylésére.

Mint arról a Budapest Beacon is beszámolt, egy 2012-ben elfogadott törvény az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK) bízta meg a letelepedési kötvények kiadásával. Ezek tulajdonosai a kötvény háromszázezer eurós kifizetése fejében magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak. Az engedély másik föltétele annak vállalása, hogy a kötvényhez nyolcvanöt évig nem nyúlnak hozzá. (Korábban negyedmillió euró volt a kötvény.) A vevőknek a kötvény ára mellett meg kell fizetniük az Index egy januári cikke szerint negyvenöt- és hetvenezer euró közötti egyszeri kezelési költséget. A kötvény megszerzését követő fél év múlva annak birtokosa kérelmezheti az öt évig érvényes tartózkodási engedélyt.

„A magyar letelepedési kötvény kezd népszerűvé válni: a kibocsájtott tartózkodási engedélyek száma folyamatosan növekszik. Míg 2013 végéig csak 430 kötvényt értékesítettek, 2014 végére már 2210-re emelkedett a szám. Az Államadósság-kezelő Központ adatai szerint szeptember végéig az ÁKK Zrt. 2.886 letelepedési kötvényt adott el. A kormányzat abban bízik, hogy a trend folytatódik” – olvasható a letelepedési kötvény honlapján.

A befektetők nem tudják közvetlenül megvásárolni a kötvényt a magyar államkincstártól, csak a parlament gazdasági bizottsága – melynek elnöke október 19-ig a két nappal korábban propagandaminiszterré kinevezett Rogán Antal volt – által jóváhagyott közvetítőn keresztül tehetik azt meg. Az Index úgy tudja: maga az akkor még fideszes frakcióvezető Rogán dolgozta ki kínai partnerei segítségével a kötvények eladási struktúráját. Rogán személyes kapcsolatban áll Boros Attilával, a csődbe ment Hajdú-Bét korábbi ügyvezetőjével, és közös ismerősükkel, Simon Vuval, aki annak a kínai cégnek a vezetője, amely néhány éve megvásárolta a Borsodchem vegyipari céget.

A törvényjavaslat benyújtásakor Rogán azt mondta: amellett, hogy a kötvényeladásból származó bevételből segítik az államadósság csökkentését, az sokmillió euró beruházást is Magyarországra fog hozni.

Ilyen, „aranyvízum-jellegű” kötvényeket más európai uniós tagországok is értékesítenek, például Málta, Görögország, Ciprus és Spanyolország is. Magyarország esetében a vevők magyar vízumot kapnak, fél év múlva pedig tartózkodási engedélyt, mely arra jogosítja fel a kötvény tulajdonosát, hogy szabadon utazhasson a schengeni zónán belül.

A hét közvetítő közül hatot maga Rogán Antal választott ki, ezek pedig olyan országokban vannak bejegyezve, mint a Kajmán-szigetek, Liechtenstein, Ciprus vagy Szingapúr. Mindenesetre vezető fideszes politikusok korábban arról beszéltek, hogy nem üzletelnek offshore-cégekkel.

A sztorinak azonban más érdekességei is vannak. Még Rogán volt a gazdasági bizottság elnöke, amikor a Magyar Nemzet közérdekű adatigényléssel fordult a magas testülethez, a következő kérdéseket téve föl:

• Hogyan választotta ki a bizottság a közvetítőket;
• Volt-e arra nyílt pályáztatás; vagy a közvetítőket csak meghívásos pályázat során választották ki?
• Volt-e határidő a közvetítők pályázatainak benyújtására?
• Tudták-e a közvetítők előre, hogy melyik régiókban értékesíthetik a kötvényeket?
• Miért datált vissza két alkalommal is a bizottság olyan dokumentumokat, melyeket a közvetítők a pályázat során nyújtottak be?
• Miért a közvetítő kapja a kötvény kamatait, és nem a kötvény vásárlója?

A napilap szerint számos oka lenne, hogy megtudhassuk a közvetítők kiválasztásának módszerét. Példának okáért az egyik közvetítőcég ügyvezetője Raj Rafael, Kínában élő Uber-sofőr. Egy másik közvetítőcég vezetőjének számos, Liechtensteinben bejegyzett cége van.

Mindemellett a Magyar Nemzet októberben arról is beszámolt, hogy olyan esetek is előfordultak, ahol a közvetítőcégeket frissen hozták létre, és azok kulcsszereplői feltűntek más közvetítőcégekben is. Például az egyik cég tulajdonosa egy másik cég ügyvezetőjeként jelent meg, mely cég tulajdonosa szír állampolgár.

Ahogy egyre több részlet kerül napvilágra a programról, Rogán Antal, a gazdasági bizottság akkori elnöke, a kötvény program kitervelője, némi magyarázkodás elé nézhet.