Egy orosz nukleáris dolgozó leleplező adatközlése alapján megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán. A Paks II. prototípusának számító reaktorokba gyenge minőségű, balesetveszélyes elemeket építettek be, ami óriási biztonsági kockázatot jelent.

Jelenleg egyetlen olyan atomerőmű-blokk sem üzemel még a világon, amilyet a paksi bővítéshez használnak majd — ha egyáltalán megvalósul a projekt, egyelőre ugyanis nagyobb az esély rá, hogy nem lesz belőle semmi.

Az elsőt legkorábban 2018-ban helyezhetik üzembe — nevezzük prototípusnak — Szentpétervárott, rá egy évre pedig Novovoronyezsben is beléphet a termelésbe az a reaktorblokk, amely Paks II. energiatermeléséért is felelne. E két erőműre a paksi beruházás környezeti hatástanulmánya is előszeretettel hivatkozik, és azt állítja: Paks II. környezeti hatásvizsgálatának és engedélyeztetésének műszaki feltételrendszere már megvalósult, holott ez nem igaz. Éppen ezért az sem bizonyított, hogy a bővítés mentes lenne a prototípus alkalmazásainak kockázataitól — hívta föl a figyelmet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európa-parlamenti (EP) képviselője által jegyzett, tavaly novemberben publikált szakvélemény, melyről a Budapest Beacon is részletesen beszámolt.

A prototípus tehát még el sem készült, de a most nyilvánosságra hozott információknak köszönhetően kiderült: a Szentpétervár mellett épülő Leningrád 2 óriási biztonsági kockázatot hordoz magában. A Green World orosz környezetvédelmi szervezet által nyilvánosságra hozott információk szerint a beruházás körül szinte semmi sincs rendben.

Mindezt a szervezet a létesítmény egy korábbi dolgozójának adatközlésére hivatkozva állítja. Mindent átható korrupció, a biztonsági kultúra teljes hiánya, a szakemberek képzésének elhanyagolása, a minőségbiztosítás kikerülése, törött és hibás alkatrészek beépítése – sorolja a problémákat Viktor Petrovics Alejnyikov, akinek bejelentése nyomán a Green World nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz.

A Roszatom által kivitelezett reaktorokba beépített primer köri csővezetékek nem felelnek meg az orosz állami szabványoknak, az építkezésen megfelelő szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a felkészültséget, illetve az anyagminőséget igazoló dokumentumokat pedig meghamisítják.

Márpedig a nyomottvizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója, melynek veszélyeire az Európai Bizottság (EB) is figyelmeztetett Paks II. kapcsán. A feljegyzés szerint amennyiben a Paksra tervezett új reaktorokat úgynevezett menetrendkövető üzemben fogják működtetni, akkor a korrózió kockázata jelentősen megnő. Korábban szintén Jávor Benedek hozta nyilvánosságra, hogy a Paksi Atomerőmű III-as blokkjában éppen egy ilyen jellegű hiba miatt folyt el hatvanezer liter sugárszennyezett, bóros víz még 2013-ban.

A PM szerint az oroszországi atombiztonsági botrány árnyéka a paksi bővítésre is rávetül, és emiatt az ott napirenden lévő vizsgálatokat Magyarország sem spórolhatja meg: tisztázni kell, hogy az ottani tervezési, konstrukciós és kivitelezési hibák kizárhatóak-e a paksi projektnél. „Magyarországnak nincs szüksége egy keleti slendriánságal összebarkácsolt nukleáris időzített bombára. Ha Oroszország otthon nem képes az európai műszaki és biztonsági sztenderdeknek megfelelően végigvinni egy atomerőművi beruházást, akkor egy okkal több, hogy ne vásároljunk tőlük atomerőművet: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátsága kedvéért sem játszhatunk orosz rulettet a magyar nukleáris biztonsággal” — írja Jávor Benedek.

Szintén a PM EP-képviselőjének panasza nyomán az EB előírta a paksi titkosítási törvény módosítását, és egy meglehetősen kevés mozgásteret hagyó jogalkotási terv benyújtását. A bizottsági közbelépés miatt módosítani kell a jelenleg a paksi bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt, tehát még a tavasz folyamán megszűnik az általános érvényű titkosítás, és alapszabállyá válik a közérdekű információk nyilvánossága — igaz, a minősített adatok köre továbbra is indokolatlanul széles marad.

A PM szerint a döntés fordulópontot jelent az idei évben már több mint száztíz milliárd forintnyi közpénzt fölemésztő bővítési beruházás történetében:  „nem lehet többé rutinszerűen az üzleti titok mögé bújni, amikor a közvélemény meg szeretné tudni, mennyi került a Habony-művekhez vagy Orbán Viktor többi jóbarátjához a paksi milliárdokból” — írja az ellenzéki párt.