Mind a MOL, mind pedig a földalatti gáztározók megvásárlása óriási bukás, a magyar állam az üzleteknek köszönhetően százmilliárdos veszteséget könyvelhet el.

Már öt éve, hogy a magyar állam megvásárolta a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. részvényeinek huszonegy százalékát az orosz Szurgutnyeftyegaztól — mintegy 22400 forintos árfolyamon, összesen 498 milliárd forintért. A vásárlást követően néhány napig huszonötezer forint fölött is forgott a részvény árfolyama, végül azonban esésnek indult. A jelenlegi tizennégyezer forintos részvényenkénti ár azt jelenti, hogy amennyiben az állam most megválna a pakettjétől, akkor 187 milliárd forintos árfolyamveszteséget könyvelne el — számolt be a napi.hu.

A MOL huszonegy százalékos pakettjét anno még az osztrák OMV vásárolta össze, így akart befolyást szerezni a térségbeli konkurense felett, amit a horvát INA-val is összeboronált volna. Az INA végül MOL-tulajdonba került, a magyar olajcég pedig védekezni kezdett az osztrákok felvásárlása ellen. Az OMV végül nem tudott továbbépítkezni, így az egész pakettet az akkor már mumussá váló orosz befektetőknek adta el. A magyar kormány végül 2011 májusában jelentette be, hogy kivásárolja az orosz céget. (Sokan úgy vélték, az OMV végig a Szurgutnyeftyegaz érdekében állt ki – a szerk.)

Az orosz cég kivásárlásának szükségét soha nem magyarázta meg a kormány, inkább csak érzékeltette, hogy egyfajta biztonsági kockázat az orosz jelenlét a magáncégben. Orbán Viktor a bejelentést követően úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány visszaszerezte a Mol-t. A magyar kormánynak ki kell állnia a magyar emberek érdekeiért, és most ezt tette, a MOL stratégiai energiavállalat újra magyar kézben van — magyarázta a miniszterelnök.

A magán-nyugdíjpénztárak államosítását követően a magyar állam tovább növelte részesedést a vállalatban, jelenleg 24,74 százalékot birtokol a részvényekből. A MOL egyébként nem szerepel a stratégiai vagyonelemek között, ennek ellenére az elmúlt öt évben nem vetődött föl komolyabban a részesedés értékesítése, ami érthető, hiszen ezzel realizálódna a veszteség.

A gáztározókon is óriásit buktunk

A kormány látványosan vonzódik az energiaszektorhoz, a pénzügyi veszteség sem számít, amikor a teljes vertikumot államosítják — írja a portál, amely a Mol-ügylethez hasonlóan a magyar kereskedelmi gáztározó kapacitás E.On-tól való megvásárlását is pénzégetésnek nevezi. A megvásárlás óta eltelt időben kiderült: teljesen fölösleges volt az államosítás. (Az ügyletet akkoriban számos szakértő, ellenzéki politikus, sőt, még Orbán kabinetjének egyes tagjai is hevesen ellenezték – a szerk.)

A 4,2 milliárd köbméter földgáz tárolására alkalmas földalatti — ezért nem mozdítható — tározókat 2013 januárjában vásárolta meg az állam: az E.ON Földgáz Storage Zrt-ért, valamint az E.On Földgáz Trade Zrt-ért 870 millió eurót — mintegy 265 milliárd forintot — fizetett.

A tározók most üresen konganak: a fűtési szezon elején 1,45 milliárd köbméternyi gázzal töltötték föl azokat — a teljes kapacitás harminchárom százalékára —, jelenleg viszont csak 328 millió köbméter van bennük, ami az ország csupán egyheti téli gázigényét fedezné.

A kormány a „befektetést” az energiabiztonsággal indokolta, ez azonban aligha magyarázható, hiszen a tárolók fizikailag nem mozdíthatóak, azok működését pedig törvényekkel, és alacsonyabb rendű jogszabályokkal a kormány befolyásolhatta volna akkor is, ha nem tulajdonos. Az azokban tárolt gáz ráadásul a gázkereskedőké — így például a szintén állami tulajdonban levő MVM Zrt-é.

(A gázkereskedők között ott van a svájci bejegyzésű MET is, amely hatalmas profitra tett szert azzal, hogy az olcsó orosz gázt továbbértékesítette Magyarországnak – a szerk.)