A Gazdasági Versenyhivatal tizenegy bankra rótt ki összesen 9,5 milliárd forintnyi bírságot, mert feltehetően összejátszottak egymással azért, hogy a devizahitelesek kedvező árfolyamon történő végtörlesztését korlátozzák 2011 végén és 2012 elején. A kartellező bankokra a GVH a valaha kirótt legnagyobb versenyhivatali bírságot szabta ki.

Az OTP-nek, Magyarország legnagyobb bankjának több mint 3.9 milliárd forintot kell fizetnie, az Erste-nek valamivel több mint 1.7 milliárdot, a K&H-nak közel 1 milliárdot, az MKB-nak közel 800 milliót, a Raiffeisennek pedig majdnem 600 milliót. A nemrég államosított Takarékbank és a Citibank könnyebben megúszta, nekik 1 millió illetve 800,000 Ft bírságot kell megfizetniük. Az állami tulajdonú FHB nem kapott bírságot, bár a GVH szerint passzívan részt vett a kartellezésben.

Százoldalas döntésében a GVH arra a következtetést vonta le, hogy a bankok megsértették a törvényt azzal, hogy stratégiájukat egyeztették annak érdekében, hogy a végtörlesztések számát korlátozzák, és a forinthiteleik kamatát megemelték. A döntés azt is megállapította, hogy a bankok üzleti titkot osztottak meg egymással, azért, hogy megakadályozzák a hitelek végtörlesztését.

Az OTP visszautasította, hogy elkövette volna azt amivel vádolják, és bejelentette, hogy a bank a Fővárosi Munkaügyi-, és Közigazgatási Bírósághoz fordul. Az OTP elmondta az index.hu riporterének, hogy ki fogja fizetni a bírságot, de annak mértékét túlzónak és diszkriminatívnak találja, mert a teljes kiszabott bírság 40%-át rájuk szabták ki, viszont részesedése a devizahitelezésben nem érte el a 20%-ot.

Az MKB és a CIB szintén bejelentette, hogy bírósághoz fordulnak.

Bár a GVH megállapította, hogy az FHB megszegte a törvényt, őket nem büntették meg, arra hivatkozva, hogy csak „passzív résztvevője” volt a kartellnek és korábban sosem bírságolták meg őket.

A devizahitelek végtörlesztésének koncepciója a jelenlegi kormány számos lépésének egyike volt a devizahitelezési válság kezelésére, amit a forint 20%-os leértékelődése okozott a svájci frankkal és a euroval szemben.  Egy 2011-es törvény előírja a bankok számára, hogy tegyék lehetővé a devizahitelesek számára a teljes összeg végtörlesztését kedvező árfolyamon.  2011 szeptember 15 és 2012 január 30. között 169,256 hiteles élt a lehetőséggel, kiváltva ezzel  1.354 milliárd forint hiteltartozást, ami a bankoknak mintegy 300 milliárd forintjába került. Nagyjából 503,000 háztartás nem tudott élni ezzel a lehetőséggel több ok miatt is, beleértve például, hogy nem tudtak a devizahitel kiváltásához szükséges forint alapú hitelt felvenni.

Bármi legyen is a bíróság döntése a GVH bírságával kapcsolatban, ez valószínűleg felgyorsítja az  MKB, a Raiffeisen, és az Erste kivonulását a magyar piacról.

Hivatkozás:

9,5 milliárdos óriásbírság a bankoknak, Index.hu, 2013. november 20.