Arra sincs elég ember, hogy a gyümölcsöt leszedjék

augusztus 26, 2016

Fóliasátrak Wallern határában – százával. A magyarok szerint a mezőgazdasági idénymunkáknál ritkán ugyan, de előfordul, hogy „feketéznek”. 8 eurós órabérért 10 órán át a „szaunában". Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky ÁdámFóliasátrak Wallern határában – százával. Az osztrák paradicsomot magyarok szedik le 8 eurós órabérért. Fotó: Budapest Beacon, Lestyánszky Ádám

A zöldség- és gyümölcstermesztőket is súlyosan érinti a munkaerőhiány.

Legalább 50, de lehet, hogy 80 ezer idénymunkás hiányzik a zöldség-gyümölcs ágazatból – tudta meg a Világgazdaság. Alig találni embert, a paradicsom, az uborka, a körte vagy az alma leszedésére – mondta a lapnak Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A zöldség és gyümölcs termesztése illetve szüretelése májustól októberig ad munkát, és egy-egy szüretre annyi ember kell, hogy azt állandó munkásokkal nem lehet megoldani. Több zöldséget és gyümölcsöt például néhány nap alatt kell leszedni, ilyen rövid idő alatt pedig Ledó szerint ma szinte képtelenség összeszedni annyi embert, amennyi kell.

A munkára ráadásul nem alkalmas mindenki, mert az ugyan igaz, hogy a szüreteléshez nem szükséges szakképesítés, de aki ügyetlen vagy nem megfelelő a hozzáállása, az tönkreteszi a gyümölcsöt. „Ha az almát rendesen, precízen szedik le, akkor akár száz forintot ér kilónként, ha viszont hanyagul dobják, és megnyomódik, akkor csak léalmának lehet eladni. Ez nemritkán csak tizenöt forintért kel el a piacon” – magyarázta Ledó.

Diákokkal próbálják a hiányt pótolni

Régen diákmunkásokkal föllehetett tölteni a hiányzó helyeket, ezért most is ezzel próbálkoznak: idén nyáron 20 százalékkal több diák dolgozott a földeken, mint tavaly, Ledó szerint azonban még ez is kevés. Legalább 50 százalékos létszámemelkedés kellett volna, hogy minden üres helyet diákokkal töltsenek fel.

A problémát megoldaná, ha több pénzt tudnának adni az idénymunkásoknak, vagy ha jobban tudnák gépesíteni a munkaerő-igényes ágazatokat. Hollandiában például már van, ahol robotok szedik az uborkát, de egy ilyen rendszer kiépítését ma Magyarországon nem sokan engedhetik meg maguknak.

Ugyancsak megoldás lehetne a külföldi idénymunkások alkalmazása: Spanyolországban például a súlyos munkanélküliség ellenére 2-300 ezer afrikai idénymunkás dolgozik minden nyáron, Lengyelországban pedig ukránok szedik a gyümölcsöt, ez viszont itthon a kormány bevándorlás-ellenes politikája mellett meglehetősen problémás lenne.

Ledó szerint azért vannak olyan területek, ahol nincs probléma, így például a Magyarországon jelentős csemegekukorica- vagy zöldborsótermesztésben alig kell több munkaerő, mint a hagyományos szántóföldi kultúrák esetében.

Lapunk korábban nemcsak az egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal, de a nyugati megyékből ingázó, Ausztriában dolgozó magyarok mindennapjairól is beszámolt. Közöttük is sok az idénymunkás, de a hazai bér többszöröséért inkább kimennek, és ott szedik a paradicsomot, nem itthon.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):