Az Ab szerint rendben a diszkriminatív választási törvény

április 21, 2016

Lenkovics BarnabásLenkovics Barnabás, az Ab távozó elnöke

Az Alkotmánybíróság szerdai döntése szerint nem alaptörvény-ellenes, „hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást, ez ugyanis nem korlátozza a szavazáshoz való jogot” – írja az Index.

A lap szerint „egy Angliában élő magánszemély” fordult a magas testülethez, ugyanis az illető több száz kilométerre él a legközelebbi magyar külképviselettől, ahol szavazhat. Míg az erdélyi magyarok szavazhatnak levélben, ő nem – állt a beadványában.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 8:5 arányban elutasította a keresetet. „Nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó” – idézi az Index az Ab döntésének indoklását.

„A magyarországi lakcímmel rendelkező szavazók esetében a többletteher még indokolt is, ugyanis nekik közvetlenebb és erősebb a kapcsolatuk az állammal, »tőlük elvárható, hogy szavazataikat személyesen, akár a külképviseleteken adják le«” – idézi az orgánum az Ab-t.

A határozatot ellen Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter szavazott. „Az Ab elnöki posztjáról rövidesen távozó Lenkovics Barnabás sem külön-, sem párhuzamos véleményt nem fogalmazott meg” – zárul az Index írása.

A határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarok – tehát lényegében az elcsatolt területek magyarjai – részleges szavazati jogát lehetővé tevő törvénymódosítás egyértelműen a Fidesz érdekeit szolgálja. 2010 óta többszázezer magyar származású személy kapott magyar állampolgárságot. Ők mindannyian szavazhatnak levélben, holott nem élnek az országban, és az adójukat sem Magyarországon fizetik.

A 2014-es parlamenti során a határon túli magyaroktól érkező szavazatok 95,49 százaléka a Fideszre érkezett, ami miatt sok szakértő választási csalást emlegetett.