A külügy óvatosságra inti a külföldre utazókat, de az nem derült ki, hol veszélyes Európa, saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány, 120 milliót fizetett ki idén eddig az állam a rossz körülmények között tartott raboknak, az Amerikai Járványügyi Hivatal friss jelentése szerint Európa több országában, köztük Magyarországon sem tanácsos a csapvízből inni, Mészáros Lőrinc átvette a hatalmat Veszprémben, kiderült, kik nyertek a 200 milliárdos állami tenderen, fel van háborodva Albánia, mert túl szlávos kinézetű a budapesti Szkanderbég-szobor, megint nem találtak megfelelő vitrint a Seuso-kincsnek, a magyarok felének még mindig nincs pénze évi egy egyhetes nyaralásra, megegyezett Botka és Molnár, minden vidéki lap kormányközelbe kerülhet, még az Echo TV riportere is nehezen tudta kezelni Németh Szilárd legújabb sorosozását, kevesebb pénzt költ a kormány a kutatásra – hétfői hírösszefoglalónk.
Még az Echo TV riportere is nehezen tudta kezelni Németh Szilárd legújabb sorosozását
Az ellenzéki képviselők összehívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát, hogy a képviselők megtárgyalhassák, miért költünk állami cégeken keresztül százmilliókat arra, hogy orosz és azeri cég elemezhesse a vizes vb wifijére csatlakozók profiljait. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke hétfőn elment Mészáros Lőrinc tévéjébe, hogy elmondja, miért bojkottálták a fideszesek az ülést. Hát azért, mert az ülést Soros hívatta össze. (444)
Mészáros Lőrinc átvette a hatalmat Veszprémben
Mészáros Lőrinc bizalmi emberei kerültek a veszprémi kézilabdacsapatot működtető társaság, a Veszprém Handball Team (VHT) Zrt. élére. A társaságot jórészt lefejezték, csak az operatív és pénzügyi vezetésért ténylegesen felelős embereket hagyták a helyükön, nélkülük ugyanis megállt volna az élet. Látszólag még a lojális kádereknek is fel kellett állniuk, hogy helyet szorítsanak az új tulajdonos embereinek. A hatalomátvétel még július közepén zajlott, ekkor tartott rendkívüli közgyűlést a VHT. Itt rögzítették az új tulajdonos megjelenését a társaságban, így – bár a cégbírósági bejegyzés még nem történt meg – immár papíron is a felcsúti polgármesterrel szoros üzleti és baráti kapcsolatban lévő Szíjj László vállalata, a Duna Aszfalt Zrt. a kézilabdacsapat többségi tulajdonosa. (Magyar Nemzet)
Megyei lapokat vett Heinrich Pecina – minden vidéki lap kormányközelbe kerülhet
Az osztrák üzletember korábban Mászáros Lőrinc kezére játszotta a Népszabadságot is felszámoló Mediaworks kiadót. Pecina most a Mészáros érdekeltségnek számító MKB Banktól kap hitelt a három napilap felvásárlására. A megyei napilapok zöme már a Mediaworks kezében van. A Russmedia eladásával a maradék is Fidesz-közeli tulajdonoshoz került. A Kisalföldet, a Délmagyarországot és a második legnagyobb bulvárlapot birtokló Lapcom kiadót hamarosan Andy Vajna veheti meg. Az országos napilapok piacán sem jobb a helyzet: már csak két politikai és egy bulvárlap nem része a Fideszes médiabirodalomnak.
(HírTV)
Inkább megvonom a gyerekek szájától, csak tisztességesen el tudjam temetni
Egy temetés iszonyú sokba kerül, még egy átlagos keresetű családban is komoly anyagi megterhelést jelent. Sok mélyszegénységben élő család inkább éhezik, csak meg tudja adni a végtisztességet elhunyt rokonának, de egy jobb körülmények között élő családnak is felemészti minden nehezen összekuporgatott pénzét egy hirtelen jött haláleset. A temetkezési vállalkozóknál ott sorakoznak az eltemetetlen hamvak, amikért sosem mentek vissza a hozzátartozók, mert nem tudták volna kifizetni a temetés költségeit. (Abcúg)
Megint nem találtak megfelelő vitrint a Seuso-kincsnek
Második nekifutásra sem sikerült vitrint találni az újonnan megszerzett teljes Seuso-kincs kiállításához. Az ok prózai: a tenderre jelentkezők jóval magasabb árat kértek, mint amennyi az ajánlatkérő Magyar Nemzeti Múzeum rendelkezésére áll. Ez az összeg a 16 vitrinre összesen nettó 48,22 millió forint, ehhez képest a két résztender egyetlen érvényes ajánlatát benyújtó, a Linea Bútor Kft-ből, a Garzon Bútor Kereskedelmi Kft-ből és a Novastore Kft-ből álló konzorcium ennek majdnem a duplájáért, 86,6 millióért vállalta volna a megbízást. (Hvg.hu)
Szégyelli Mészáros Lőrinc vizét a Volán?
A busztársaság azt írta az MSZP frakcióvezetőjének, hogy nem vettek vizet a felcsúti polgármestertől, de a Volánt felügyelő minisztérium kiadta, hogy 4188 palackot mégis vettek. (444)
A külügy óvatosságra inti a külföldre utazókat, de az nem derült ki, hol veszélyes Európa
A KKM sajtófőnöke szerint Európa veszélyesebb, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, ezért a tárca fokozott óvatosságra inti a külföldre utazókat. A közleményből nem derült ki, mely európai országokra gondolt Menczer Tamás, ezért rákérdeztünk. Válaszoltak. (Budapest Beacon)
Ragadós a lengyel példa, a saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány
2016 nyarán a Fidesz megpróbálta különbíróságokra szervezni a gazdaságilag vagy politikailag fontos ügyeket. A dologból botrány lett, a kormány látszólag visszalépett. Most a bírói kinevezések rendszerét alakítanák át: minisztériumi alkalmazottakból, kormánytisztviselőkből csinálnának bírákat. Az igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal (OBH) szerint ez nagyon rossz ötlet. (444)
Sikeres az aratás, a termény akár fele is ehető lehet
Ott, ahol a csapadékviszonyok megfelelőek voltak, a termény hatvan százaléka is étkezési minőségű lehet, azokban a térségekben viszont, ahol aszállyal, illetve a viharokkal is meg kellett küzdeniük a gazdáknak, nem ennyire jók az arányok. Országos szinten így is ötven százalék felett lehet az étkezési búza aránya – idézi a Magyar Idők Vancsura Józsefet, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökét. (Magyar Idők, 444)
120 milliót fizetett ki idén eddig az állam a rossz körülmények között tartott raboknak
Már több mint 120 millió forintot fizetett ki a magyar állam olyan fogvatartottaknak, akik elhelyezési körülményeik miatt nyújtottak be panaszt és folyamodtak kártalanításért – írta a Magyar Hírlap hétfői számában. A cikk szerint számos fogvatartott használja ki azt az idei évtől megnyílt lehetőséget, amely alapján az alapvető jogait sértő elhelyezési körülményeire hivatkozva panaszt nyújthat be és kártalanításért folyamodhat. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a lapot arról tájékoztatta, hogy az eddig eltelt időben a fogvatartottak 1964 esetben tettek panaszt az elhelyezéssel kapcsolatban, míg kártalanítási igényről beadványt 5006 esetben terjesztettek elő. BVOP-információk szerint a büntetés-végrehajtási bírók eddig 212 esetben, összesen 120 371 950 forint kártérítést ítéltek meg a panaszosoknak, amely alapján átlagosan a kártalanítás napi összege 1437 forint. Emlékeztetnek, a kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy 2015-ös ítélete alapján alkotta meg a magyar kártalanítási eljárás jogintézményét. Az elmúlt években több fogvatartott is sikeresen indított pert a strasbourgi bíróságon, amely kártérítés megfizetésére kötelezte Magyarországot. A magyar törvény szerint kártalanítás jár a „fogva tartás során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény által előidézett sérelem miatt”. Ilyen például az illemhely elkülönítésének hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás vagy fűtés, illetve a rovarok által előidézett sérelem. A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár. Egy napra eső összege legalább 1200, legfeljebb 1600 forint lehet. (Hvg.hu, Magyar Hírlap)
Kiderült, kik nyertek a 200 milliárdos állami tenderen
Lezárult az NFSI – Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. nettó 200 milliárd forint keretösszegű közbeszerzési eljárása, amelyen európai uniós támogatásból finanszírozott energetikai felújítási munkákra kerestek vállalkozókat. Ez az a gigatender, amelynek az eredeti keretösszege 500 milliárd forint volt, ám azt a kiírás után öt héttel, április elején lecsökkentette 200 milliárdra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alatt működő NFSI. Az eredménytájékoztató szerint hárman tettek ajánlatot, s mindegyikükkel keretmegállapodást kötnek: a közbeszerzéseken sikert sikerre halmozó, biatorbágyi székhelyű West Hungária Bau Kft-vel (WHB) és a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipar i Zrt-vel, továbbá az előzőeknél kisebb, illetve kevésbé ismert cégek alkotta konzorciummal, aminek tagja a szegedi Dél-Konstrukt Zrt. és a miskolci – volt Épkar-cég – Zeron Befektetési Zrt. Ez a három cég nemrég már elnyert egy 40 milliárdos keretszerződést, amit az állami vagyonkezelő MNV Zrt. írt ki, hasonló fejlesztésekre. A Paár Attila tulajdonában álló West Hungária Bau-csoporttal több szálon is üzletelt Orbán Viktor veje, Tiborcz István, és a WHB mellett a ZÁÉV is döbbenetes mennyiségű építőipari közbeszerzést nyert az utóbbi években, a Várkert bazártól a vizes vébé létesítményein át az új Puskás stadionig. A két cég a Fidesz-közeli építőipari profitgépezet alapkövei közé tartozik. (Napi.hu, 444)
A magyarok felének még mindig nincs pénze évi egy egyhetes nyaralásra
A nagy európai nyaralószezon alkalmából összeszedte az Eurostat, országonként hányan tudnak elmenni nyaralni legalább egy hétre. Magyarországon az egyik legrosszabb ez az arány a kontinensen, csak Románia, Bulgária, és három nagy nyaraltatónemzet, Horvátország, Görögország és Ciprus rosszabb ebben a mutatóban.
(444)
A magyar csapvíz rossz hírét keltették
Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) friss jelentése szerint Európa több országában, köztük Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Szerbiában sem ajánlott a csapvízből inni. A CDC honlapjának utazási tanácsai között a magyarországi étel- és italfogyasztás kapcsán jelenleg is olvasható az a figyelmeztetés, amely szerint csak gyárilag lezárt palackban vagy dobozban lévő italt szabad inni Magyarországon. A víz csak akkor biztonságos, ha azt felforralták vagy vegyileg kezelték. Tartózkodni kell a jégtől (nyilván a jégkockától) is, hacsak nem palackozott vagy fertőtlenített vízből készült. Szintén óvakodni kell a szobahőmérsékleten feltálalt készételtől, a nyers élelmiszertől, ide értve a zöldségeket is, kivéve, ha a zöldséget étkezés előtt alaposan megmostuk. A CDC jelentésének részletes tartalmát, valamint a következtetések alapjául szolgáló vízminőségi adatokat a magyarországi vízminőségi adatbázist kezelő Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vízhigiénés osztálya nem ismeri. Az OKI-tól a CDC nem kért az ivóvíz minőségére vonatkozó adatokat. Az összefoglaló adatok az Európai Uniónak (EU) megküldött országjelentések alapján nyilvánosan elérhetők, ebből viszont nem lehet arra következtetni, hogy Magyarországon az ivóvíz ne lenne fogyasztható, mivel a legtöbb helyen hazánkban a vízminőség megfelelősége 95 százalék feletti. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) szerint több nyugat-európai országgal ellentétben hazánkban a csapvíz íze jobb, ásványianyag-tartalma pedig magasabb, turisták számára is mindenféle egészségügyi kockázat nélkül, bátran fogyasztható. A magyarországi ivóvíz presztízsének, valamint a szolgáltató vállalatoknak a védelme érdekében a Mavíz felveszi a kapcsolatot a Külügyminisztériummal annak érdekében, hogy az elkészült jelentéssel kapcsolatban korrekció készüljön. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint mikrobiológiai szempontból a víz minden magyarországi településen fogyasztható. Kémiai szempontból korábban elsősorban a geológiai eredetű arzén okozott az ország egyes területein problémát. Ma is 29 olyan település van hazánkban, ahol a vízben lévő magas arzéntartalom miatt nem javasolják a víz fogyasztását – ezekben átmeneti ivóvízellátás keretében a vízszolgáltató biztosítja a lakosság megfelelő minőségű ivóvízzel való ellátását, például konténeres víztisztítóval, vagy vízkiadó helyet alakítanak ki, esetleg a vízmű kútjaiból ivóvízvételi helyet biztosítanak. Nemzetközi összehasonlításban hazánkban az ivóvíz minősége mikrobiológiai szempontból az európai középmezőnyhöz tartozik. (Világgazdaság)
Fel van háborodva Albánia, mert túl szlávos kinézetű a budapesti Szkanderbég-szobor
Szobra lesz Budapesten Kasztrióta Györgynek alias Szkander bégnek, a legkiemelkedőbb albán történelmi személyiségnek, közölte a tiranai magyar nagykövetség, csakhogy Albánia-szerte felháborodás söpört végig a szoborról készült első fotó láttán: nem ismernek rá az albánok saját történelmi hősükre – írja a Balkan Insight. (444)
Megegyezett Botka és Molnár
Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Molnár Zsolt, a párt országos elnökségének tagja között az utóbbi napok izmozása után megállapodás született. Eszerint Molnár Zsolt teljes mellszélességgel támogatja a szocialisták szövetségi politikáját. Ezt Botka László közölte az MTI-vel, miután a két politikus Szegeden egyeztetett. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje az ügyet lezártnak tekinti. Botka László tájékoztatása szerint Molnár Zsolt – aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke is – azt közölte vele, hogy ezután csak biztonságpolitikai szakkérdésekkel kíván foglalkozni. A miniszterelnök-jelölt megjegyezte, ő hívta Szegedre hétfőn Molnár Zsoltot. A két politikus között azután élesedett ki a konfliktus, hogy Botka László a 168 óra című hetilapnak adott, a múlt héten megjelent interjúban azt mondta, nem tűri pártjában az árulást és a kollaborációt a Fidesszel, és leárulózta Molnár Zsoltot. Molnár Zsolt abszurdnak nevezte Botka László nyilatkozatát, és azzal támadt vissza, hogy nem ő a Fidesz embere, hanem azok, akik szerint ő a Fidesz embere. (444)
A Fejlesztési Minisztérium teljesen okénak tartja, hogy az állami tulajdonú HungaroControl csak 2016-ban 345 milliót adott fideszes civilszervezeteknek
Demeter Márta kérdésére azt mondták, Orbán Viktor régi polgári körét is azért támogatják, hogy ráirányítsák a fiatalok figyelmét a légiirányító szakmára. (444)
Kevesebb pénzt költ a kormány a kutatásra
Bár a magyar társadalom továbbra is tudós nemzetként tekint magára, lehet, hogy ezt a képet előbb-utóbb újra kell értékelni, ugyanis nemzetgazdasági szinten komoly visszaesés mutatkozik a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegekben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os előzetes adataiból. Ezek szerint tavaly 8,8 százalékkal csökkentek a piaci és költségvetési források a K+F ágazatban. A szektorra fordított költségek a gazdaság fontos mutatói, ugyanis a források egyfajta befektetésként többszörösen térülhetnek meg, a megvalósuló fejlesztések. Az Európai Unió 2020-ra vonatkozó terve szerint a tagállamoknak átlagosan a GDP 3 százalékát kellene K+F-re költenie. Ettől jelentősen elmarad Magyarország, hiszen a teljes hazai ráfordítás összesen 427 milliárd forint volt, ami a GDP 1,22 százalékát jelentette tavaly. Az uniós szempontok szerint a források legalább egy százalékának kell költségvetési forrásból származnia. A magyar valóság ezzel szemben az, hogy a költségvetés mindössze a GDP 0,33 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Tehát a jelenlegi háromszorosát kellene költenie a kormánynak a szektorra, hogy érdemben lehessen beszélni a tudásalapú társadalom felé tett lépésekről. Noha a kutatás-fejlesztés elméletileg munkahelyteremtő ágazat, aggasztó, hogy 2013 óta éppen a hazai kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának további csökkenése folytatódott. 2016-ban 2727 kutatóhelyet tartottak számon Magyarországon, ami 2,6 százalékkal elmarad a korábbi évhez képest. A legrosszabb eredményt a felsőoktatási kutatóhelyek számának – 16,1 százalékos – csökkenése hozta. Az általános forráscsökkenés nem csak versenyképességünk szempontjából rossz hír: a fogyatkozó lélekszámú magyar lakosság akkor tudja hosszú távon finanszírozni a szociális ellátórendszert, ha a piac jövőbeli munkavállalói nagyobb hozzáadott értékű munkát végeznek, vagyis magasabban képzettek. Egyedüli eredmény, hogy tavaly a vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 3,5 százalékkal emelkedtek, ám ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni a szektor alulfinanszírozottságát. (Magyar Nemzet)
Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):