Az átlag szlovák kétszer olyan gazdag, mint az átlag magyar

december 28, 2016 -

Nem túl rózsás a magyarok vagyoni helyzete. Fotó: Hajdú D. András

A magyarok a legszegényebbek között vannak a régióban, már ami a vagyont illeti – derül ki az Európai Központi Bank felméréséből. A leginkább az számít, van-e az embernek saját lakása.

Sokkal kisebb a magyarok vagyona, mint a régió többi országában élőké. Az életkor mellett az számít a legtöbbet, van-e az embernek saját lakása – írja a Hvg.hu az Európai Központi Bank felmérésére hivatkozva, melyben húsz ország anyagi helyzetét vizsgálták meg – az eurózóna tizennyolc tagállama mellett Magyarország és Lengyelország került be a vizsgált országok körébe.

A felmérésben nem az átlag, hanem a mediánvagyont nézték, vagyis azt, hogy ha sorbaállítanák az embereket a vagyonuk szerint, ki állna középen: ők lennének azok, akiknél pont ugyanannyian gazdagabbak, mint ahányan szegényebbek. Ennek alapján a magyar mediánvagyon 26.200 euró, azaz 8,1 millió forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy a magyarok jelentős része elő tudna most kapni nyolcmilliót a zsebéből, a legtöbb embernél ugyanis a saját lakás értéke dobta meg az összeget. A vagyonba természetesen egyéb tárgyak is beletartoznak, például a gépkocsi.

A lengyeleknél ez az összeg egyébként 57.100 euró, vagyis a magyar mediánvagyon több mint duplája. Szlovákiában 50.300, Ausztriában pedig 85.900 eurót mértek. Európa leggazdagabbjai a belgák: náluk 217 ezres ez a mutató. Nálunk kevesebb mediánvagyona csak a letteknek van.

A legutóbbi, 2010-es vizsgálat után Németországban nagyobb botrányt okozott, hogy kiderült: a görögöknek nagyobb a vagyonuk, mint a németeknek, miközben sokan úgy érezték, hogy német feladat megmenteni a görög gazdaságot a csődtől. A görögök vagyona azóta óriásit esett – 105 ezer euróról 65-re zuhant vissza a medián –, de a németeket még így is megelőzik ötezer euróval.


Az egyértelműen kiderül a számokból: egy európai vagyonának nagysága leginkább azon múlik, van-e saját lakása. A lakástulajdonosok közt a vagyon mediánértéke 226 ezer euró, míg azok körében, akiknek jelzáloghitel van a lakásán, már csak 144 ezer. A bérlőknél mindössze 8900 euróra jött ki a mutató.

Az európaiak átlagos vagyona nagyjából tíz százalékot zuhant 2010 óta, ez azonban mégsem jelent súlyos elszegényedést, az esés fő oka ugyanis az, hogy az ingatlanok értéke nagyot esett ebben az időszakban, márpedig, ahogyan fentebb említettük, az ingatlan döntő tényező.

Az eloszlás egyenlőtlensége az igazán nagy baj.

A felmérésben részt vevő húsz ország mediánértéke 104 ezer euró – a magyar mutatónak nagyjából a négyszerese –, a leggazdagabb tíz százaléknál azonban már 496 ezret, a legszegényebb 5 százaléknál viszont negatív értéket mértek, vagyis utóbbiaknak több az adóssága, mint a vagyona.

A kor is sokat számít, ha azt nézzük, kinek mekkora a vagyona: a legtehetősebbek ebből a szempontból a 65 és 74 év közöttiek. Mögöttük az 55-64 évesek állnak, míg a legszegényebbek a 16 és 34 év közöttiek.

Amennyiben tetszett a cikkünk, és a jövőben is olvasna hasonlókat, itt lájkolhatja az oldalunkat (ha már korábban lájkolt minket, akkor ne kattintson!):