Az Emberi Jogok Európai Bírósága fenntartja a korábbi ítéletét a magyar egyházi törvénnyel kapcsolatban

szeptember 11, 2014

court1

Az Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a kormány fellebbezését a 2012-ben az egyházi törvényt elmarasztaló döntéssel szemben számolt be a HVG Online

A döntéssel jogerőre emelkedik a korábbi ítélet, így a kormánynak két választása lehet: vagy kifizet mintegy 7 milliárd forintot a hét kisegyháznak, amely a pert vele szemben indította, vagy megállapodásra törekszik velük.

A bíróság fenntartotta áprilisi döntését, miszerint Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. cikkelyét, a szólás-, a gondolat-, és lelkiismeret szabadságáról, amikor megfosztotta az egyházak egy részét korábbi státuszuktól és az állami támogatástól. Akkor a magyar Alkotmánybíróság szintén semmisnek nyilvánította a 2012-es törvényt.

Az április 8-i ítélet szerint a Fidesz kormány „nem tudta bizonyítani, hogy nem volt kevésbé drasztikus  lépés az állami támogatásokkal visszaélő kisegyházakkal szemben azok státuszának megfosztása helyett”. A bíróság azt is kifogásolta, hogy az új törvény szerint az egyházaknak a parlamentnél kell lobbiznia, hogy ismerjék el őket egyházként. A bíróság szerint ez sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét, hiszen így politikai alapon döntenek az egyházak sorsáról, az állam pedig nem marad független a kérdésben.”

Az ítélet során megjegyezték, hogy még a magyar Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta a törvényt, és ugyan a 2013-as kiegészítés lehetővé tette a státuszuktól megfosztott egyházak számra is, hogy továbbra is egyházként definiálják magukat, ahhoz, hogy a történelmi egyházakkal azonos jogokat élvezhessenek, a parlamenti regisztrációra és jóváhagyásra van szükség.

A strasbourgi bíróság egyetértett a Velencei Bizottság jelentésével a törvényről, melyben kifejtették: „a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.