Csütörtökön Brüsszel elkaszálta a magyar reklámadót. Az ügy előzménye, hogy januárban Lázár János Németországban az RTL vezetésével tárgyalt, majd bejelentette, hogy a jelenlegi sávos adót egykulcsos, ötszázalékos adó váltja fel 2015 végéig. A törvényt azóta sem nyújtották be a parlamentnek.

„Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemzi majd mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős EU-biztos.

Csütörtökön az Európai Bizottság (EB) részletes vizsgálatot indított a sok vitát kiváltó magyar reklámadó miatt. A bizottság vizsgálatának lezárásáig egy külön határozatban megtiltotta Magyarországnak a progresszív adókulcs alkalmazását a reklámadóban, vagyis magát a reklámadót függesztette fel.

Magyarország 2014. júniusában fogadta el a reklámadóról szóló, az összes médiavállalkozásra – beleértve az újságokat, magazinokat, rádió és tv csatornákat, óriásplakát cégeket – alkalmazandó törvényt. A félmilliárd forintos bevételt el nem érő cégek mentesültek az adófizetési kötelezettség alól. A félmilliárd forintos bevételi értékhatárt meghaladó cégek egy és ötven százalék között adóznak, a legmagasabb kulcs a nyolcvanmilliárdos árbevételt elérő cégekre vonatkozik.

A törvény kritikusai arra hívták fel a figyelmet, hogy a független médiacégek bevétele ritkán haladja meg a félmilliárd forintot, és csak egyetlen olyan független tv csatorna van a piacon, amelynek reklámbevételei meghaladják a negyvenmilliárd forintot – a német tulajdonú RTL Magyarország.

Az RTL dühösen reagált az új adóra – amit többen úgy értelmeztek, mint egy kísérletet, hogy rákényszerítsék a német tulajdonú céget az RTL Magyarország eladására egy Fidesznek szimpatikus vevő számára –, és megváltoztatta az esti híradó műsorszerkezetét. A csatorna a kormányról illetve kormányzati személyekről kezdett kritikus híreket sugározni. Az új forma jelentős nézőszám-emelkedést eredményezett.

Az adót a luxemburgi központú RTL „rablásnak” nevezte és 2014. októberében hivatalosan is panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz. Ebben a cég rámutatott, hogy ugyan a magyar hirdetési piac mindössze 13,5 százalékos részesedése az övék, a teljes adóbevétel nyolcvan százaléka, négy és fél milliárd forint sújtja őket.

A parlament erre úgy reagált, hogy novemberben negyvenről ötven százalékra emelte az adó legfelső kulcsát, ezzel tulajdonképpen megfosztották az RTL Klubbot a bevételének legnagyobb részétől.

Angela Merkel német kancellár budapesti látogatását megelőzően a beszámolók szerint Lázár János kancelláriaminiszter egyeztetéseket folytatott Németországban az RTL csoport tulajdonosával, a Bertelsmannal. Lázár hazatérését követően bejelentette, hogy a jelenlegi sávos adót egykulcsos, ötszázalékos adó váltja fel 2015 végéig. Azonban a törvényt azóta sem nyújtották be a parlamentnek.