A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban három épületet is vásárolt, összesen 12-13 milliárd forint értékben. Az első a sorban egy tiszaroffi kastély volt, a maga 680 millió forintos vételárával, utána következett 11-12 milliárd forintért a budapesti Eiffel Tower, végül pedig a napokban derült fény a legújabb, Kálmán utcai négyszintes épület megvásárlására, 450 millió forint értékben. Róna Péter, a Nemzeti Bank felügyelőbizottságának korábbi tagja szerint, bár a mostani gazdasági helyzetben egyik ingatlan megvásárlása sem tűnik túl logikus döntésnek, valódi aggályokat csak az Eiffel Tower vet fel.

A jegybank állásfoglalása az, hogy  mindenhez joga van, amit a törvény nem tilt. Ezzel áll szemben Róna Péter – és elmondása szerint a május 6-án lejárt mandátumú felügyelőbizottasági tagok nagy részének – véleménye, mely szerint a Nemzeti Bank azt tehet, amire van törvényi felhatalmazása.

Róna szerint azok az épületek nyugodtan megvásárolhatók, amelyek a jegybnak tevékenységhez szükségesek, ily módon pedig – jogi szempontból legalábbis – mind a tiszaroffi kastély, mind pedig a Kálmán utcai épület megvásárlása védhető, és nem aggályos.

Nem ez a helyzet a budapesti Eiffel Tower luxus irodaházzal, arra ugyanis Róna Péter szerint nincs szükség az MNB működéséhez, ezért csak arra tud gondolni, hogy “profitszerzés céljából vásárolta meg a Nemzeti Bank.” Ha ez így van, az nem helyes, hiszen a jegybank a forint, mint fizetőeszköz stabilitásáért felelős legfőbb szervezet, aminek nem az a feladata, hogy ingatlanokba fektessen.

A felügyelőbizottság mind a vásárlások indoklását, mind pedig a jogszerűségét vizsgálhatná, azonban idén május 6-a óta a szervezet nem működik, mert az Országgyűlés nem nevezett ki új tagokat.

Hivatkozás:

http://444.hu/2014/08/16/kastely-utan-az-orszag-egyik-legdragabb-irodahazaval-is-meglepte-magat-a-magyar-nemzeti-bank/

http://www.atv.hu/videok/video-20140821-rona-peter-eb